Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-09-20 / 17. (18.) szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 195 szeptember 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK GYERETYÁK Bánffy Desző báró azt a kü­lönben kedves, de a szavakat igen elnyújtó erdélyi magyar nyelvet használta, — sokszor még a Házban is. Valamelyik törvényjavaslat tárgyalását sürgősnek tartotta és erre utalt is beszédében mondván: — Ezen javaslattal okvetle­nül készen kell lennünk, leg­később szeredéig... — Akár gyeretyák mellett is! •— süvített bele a mindig-kész Károly Gábor gróf. LEROVÁS Kolozsvárott egy furfangos színész sokkal adósa volt egy korcsmárosnak, ki vendéglőjét olaszosan Tivoli-nak nevezte. Mikor fizetésre került a sor, igy szólott: — Pénzem nincs, de mondok valamit. Korcsmáros ur tapasz­talja, hogy az urak, kik idejár­nak, engem folyvást egy és más itallal akarnak traktálni. Ezután én mindig rosztopcsint fogok kérni, s ön csak tiszta vizet ad nekem egy pohárba. Az árát megkapja az uraktól, de aztán számolja le a tartozá­somból. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. — Helyes... elfogadom. A vizivástól elszokott színész ábrázata ugyan mindig nagyon keserű lett, mikor lenyelte a rosztopcsint; de úgy mutatta, mintha az erős szesz reszelné a torkát. Hat hét múlva már' le volt róva a színész adóssága.---------------------A MINISZTER TEHENE Wekerle Sándor miniszter­nek, hires gazdasága volt Dá­noson. Egyik gazdatársa meg­látogatta ott és egy szép tehén­re mutatva, megkérdezte: — Mennyi tejet ad ez napon­ként? Wekerle, számokról lévén szó, kapásból kivágta: — Tizenegy — tizenöt litert. A vásár létrejött. Pár hét múlva a Ház folyo­sóján a tehén uj gazdájától megkérdezte egyik, kép viselőtár­sa, hogy vált be a Wekerle ál­lata. I — Úgy látom — válaszolta I — megirigyelte a gazdáját. Csak igér, igér, de sohasem ad. ------------------­BUZGÓ KISBIRÓ Betopánkázott szörnyen a kelenvölgyi kisbiró. Ilyetén ál­lapotában kapta a parancsot, hogy dobolja ki, miszerint a háralákos ebadóját mindenki különbeni végrehajtás terhe mellett fizesse ki. Elindult tehát dobolászati műveletének gyakorlására és ment, dobolt mindadig, mig szerencsésen megérkezett a tő­szomszédos Albertfalva község­házának elébe, hol a helybeli kisbiró épen a községi kályha kitapasztása körül mesterke­dett. Jegyző uram hallva az ék­telen dobolást, melyre paran­csot nem adott, elrendelte az illetéktelenül doboló egyén azonnali előállítását. Rövid tiz perc leforgása alatt előtte ál­lott a kelenvölgyi kisbiró. Büsz­kén, felemelt fővel és imbolygó léptekkel jött a szobába. — Kicsoda kend? —-szólt rá a jegyző. — No, tán mán meg se tet­szik ösmerni. Én volnék a ke­lenvölgyi kisbiró. — Hogy mert kend itt Al­bertfalván illetéktelenül do­bolni? — Tekintetes uram — szólt a bűnös leeresztett hanggal — igaz ember voltam egész éle­temben. Az irigység nem volt kenyerem sohasem. Hát azt akartam, hogy az albertfalvai­ak is tudják meg, amit a ke­­lenvölgyieknek tudniok kell. Jószívűségből kidoboltam hát nekik is. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre I dollár 50. Lapunk az -amerikai magyarságnak közkedvelt élc­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üditő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ....... centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíves­kedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: ... Utca, box: Város: ... Állam: ... Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. ----------­JÓL MEGMONDTA Gombán sok-sok évtizeddel ezelőtt letelepedett egy francia emigráns-család. Protestánsok voltak, és noha jómódúak is, mindössze csak egy házat és belsőséget vettek. Idő múltával a család tagjai külön padot kértek maguknak a templomban, amikor azon­ban a presbitérium tagjai, akiknek sehogysem imponált a csak házból álló birtok, se­hogysem akartak hozzájárulni. Pál Ferenc uram, a presbitéri­um elnöke nagyon erősködött az előkelő lakós-társ mellett, aki tagja volt a Nemzeti Kaszi­­j nónak is. De a dolog csak nem I ment. A rábeszélés során végül is I felugrott templomi Ordassy Já­nos uram s odaszólt a presbité­­í rium elnökének; ! — Nagyságos elnök ur! Még­; is csak furcsa az, hogy amikor bemegyünk a templomba, azt I mondják az ui'ak: Hátra! Amikor meg adót kell fizet­ni, azt mondják: Előre! Hevesi dalok öröktől vagyunk s örökké leszünk. Örök az anyag és a lélek. Örökre titok marad előttünk: A nagy mindenség és az élet. Örök a férfi s a női lélek, örökös egység bár két testben; Láthatatlan erők vezérlik őket S egymásra lelnek, keresetlen. Én is hittem, hogy éltem útjára Rátér kit lelkem örökké várt. Tudtam, megérzem ki lesz a lányka, Kit az Örök Ég énnekem szánt. S mikor eljött a régen várt óra, Boldogan fogtam meg kis kezed; Éreztem, hogy az “a Lelked csókja”, Mikor rámvillant szép kék szemed. Ma nincs távolság, nincsen közelség, Köztünk eltűnt a tér és idő. Lelkünk többé nem szétbontott egység, Egyesítette az őserő. S akár távol vagy. akár közelben, Megrezzen szivem, ha rámgondolsz S hozzád száll lelkem, én szép kedvesem, Mert lelkemmel akkor mindjárt összeforrsz. Ugy e megérted, miért kívánom, Hogy örökre csak a tied legyek? Ugy-e tudod már, hogy miért mondom: Téged öröktől szerettelek. Nyújtsd ide ajkad és adj egy csókot, Érezni fogod lelkünk egybeforr ... Azután menjünk el HEVESIHEZ Jó lesz vérünknek majd pár pohár bor. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Thumbnails
Contents