Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-06-05 / 11. szám

1958 junius 5. KIS DONGÓ - CLEAN FUN 7 IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) De sokszor eszembe jut! A következő évben kiküldtek már júniusban Jénába, bogy ott tanuljam tovább a teoló­giát. A keresztapámat külön­ben is elhelyezték már onnan. Csak levélben mentegetődztem: Majd a jövő nyáron. A leveleket Elena címére küldtem, ő volt a bizalmasuni És Márta nevet írtam a kisérő sorok alá, mert az a Márta nevű leány elköltözött onnan. Annak az írását utánozva Ír­tam, annak a hangján. De per­sze nem sok levelet válthat­tunk. S micsoda különös levelezés volt az! Marica tudta, hogy én nem térhetek a «vallásukra, az apám miatt, és én is tudtam, hogy ő nem térhet az én val­lásomra, az apja miatt. Pedig úgy éreztük az Isten egymás­nak teremtett bennünket. És abban a fekete reményte­lenségben is szerettük egymást végtelenül! Másfél év múlva férjhez ment, persze oláh paphoz. Az esküvőt megelőző héten még írt: Ha a lehetőségek csak egy hajszálnyi sugara is mutatko­zik, az oltár előtt is visszalépek. Várok akár húsz évet is. írjon! A szivemet szaggatta az a levél. Várassam-e mig az apám elköltözik ebből a földi világ­ból? Vagy megbusitsam az apá­mat annyira, hogy kitagadjon0 S ha meg az oláh papnak állok nagy elszántan a szeme elé, s azt mondom: — Uram én egy lutheránus prédikátornak a fia vagyok. A leánya feleségem lesz, vagy meghal. Az a pap rám fog nézni jeges nyugodt szemmel, és azt fogja felelni: — Haljon meg. Mindezt megírtam Mariská­nak is, és azt ajánlottam neki: Ne forduljon szembe az apjá­val, mert az gondolatnak is ir­­tóztató! Viseljük türelemmel a keservünket: csoda nem egy szer történt a világon: hátha idő múltával velünk is történik valami boldogító csoda? Férjhez ment. Csoda nem történt velünk. Hat év alatt három gyermeke született. Az első fiát az ér­­nevemre keresztéltette. A hetedik évben aztán meg­halt szegény. A bánat vitte sírba. Elena küldötte meg a gyász­­jelentést. Hosszú levelet is irt melléje. Megírta, hogy vala­hányszor vele beszélt, mindig engem emlegetett. A levelei­met Hiénánál tartotta, s va­lahányszor átment hozzájok, könnyezve olvasgatta. — Csak mégegyszer eljött volna, csak mégegyszer, — mondogatta szomorún. S mikor már betegeskedett, megkérte Elenát, hogy ha meg­hal, tegye a leveleimet titkon a koporsójába. Egy tavaszon, hogy Erdély­ben jártam, eszembe jutott a teljesítetlen ígéret. A halál nekem nem elmúlás. Hiszem és érzem, hogy akik meghaltak, csak a testüket vetkezték el. Elmentem a kis oláh teme­tőbe. A sirásó megmutatta a sok sirdomb között, hova temették. Kis feketés-szürke márvány­­obeliszk, s félig nyílt szglid vio­lák a síron. .A kőemlékén per­sze oláh szavak, oláh nevek, hogy kinek a leánya volt? ki­­.nek a párja volt az ott porla­­dozó MÁRIA? A sirhalomra tűző langyos tavaszi vsrőfényben egy posz­méh dongott a violákon. Don­gott, dongadozott közöttük, fö lőttünk. Mintha az is azt kérdezné szomorú kérdéssel a violáktól: — Kinek a párja volt? Kinek a párja volt Mária? * Már csak az elnök elbeszélése volt hátra, Kelemené, a legfia­talabb agglegényé, aki a kará­csonyfával családias érzést vitt az előző estén a rideg-legények körébe. Mosolyogva nézett rájok. 1 Hát barátaim, én őszintén szólva több rossz véleményt vártam tőletek. Merhiszen az aggleányok is igy beszélnek: — A férfiak, csapodárok, ha­zugok, gonoszak. Azért marad­tam inkább leány. Az agglegények mit mond­hatnak egyebet? — A nők nem érdemlik meg, hogy komolyan foglalkozzunk velők. Feketítik egymást, hogy ők maguk fehérebbeknek látszód­­janak. Dehát a festők is ké­kebbnek festik az eget mint amilyen, és feketébbnek az ör­dögöt ... — Az ördögöt te se festheted fehérnek! — nevetett a bank­­igazgató. — Az ördögök ám férfiak! — vágott vissza vidám hunyori­­tással Kelemen. Mért nem al­kotta az ördögöket az emberi fantázia nőkből? Miért alkot­ta nőkből az angyalokat? — Csak a közrendü angyalo­kat! A főrendüek bizony fér­fiak. Mihály, Gábor... És az Istennek is fia van, és nem lá­nya. — De azt is a nőnek szivére bízta az Isten, mikor lebocsá­­totta erre a földi világra. Ne disputáljunk: mossuk ki a homokból az aranyat. Konstatálom, hogy mindösz­­sze is csak ketten vagy hárman példázgattátok, hogy a nő ilyen meg amolyan veszedelem a fér­fira. A nő, vagy talán inkább a házasság. Hát annak a szegény nőnek? Nem is beszélek a vagyonta­lan leányok sorsáról, akiknek egy-egy francia szivü fiatalem­ber mosolyogva rongy ölj a el az egész életét. Csak a módos lá­nyokról szólok. JOHN K. SŐLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles halzsamozó DETROITBAN 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel.: DU 3-1870 A fiús apák szinte örömmel szerkesztik össze a fiaik házas­ságát. De a leányos apák, — azokat nézzétek, micsoda re­megő szívvel bocsátják azok más födél alá a leányukat! Ti egynehányan csak a sze­rencsétlen házasságokat látjá­tok. Dehát minden házasság szerencsétlen-e? . Én ismerek igen vidám fér­jeket. És ismerek pocakos csa­ládapákat, akiknek az arcán szinte bazsarózsák nyílnak a jóléttől. Vannak persze görbe fák is az erdőn. Dehát miért görbék? Mindenütt a nő miatt? Talán nem. A legtöbb férfi maga az oka a házassága rosszaságának. A meggondolatlan házassá­gok, a bűnös házasságok ... Aki nem a szivét vitte az oltár elé, mit követelhet a nőtől a szivé­nek? Aki csak a vére hevének engedelmeskedett, kit okozhat ha a vére lehűl? Kit okozhat, ha látja, hogy felemás cipő le­hetne a címere a házaséletnek? Ám azt is elfogadom, hogy lehet szerencsétlen az olyan házasság' is, amelyiknek nem felemás cipő a címere, hanem két galamb fehér mezőben. A két galamb tehát össze háza­sodik. Mindent meggondolt, megfontolt, csak azt az egyet nem, hogy mi a házasság? (Folytatjuk.) JÓSZIVÜ FŐNÖK — Mi lesz a teendőm ma reggel, ha megkezdődik az irodaóra, kérdi az uj hivatal­noknő a főnöktől. — Kérem, — válaszolja a fő­nök, — itt van ötven kéregető levél, ami ma reggel érkezett, rendezze azokat szépen á-b-é­­c-é szerint s mikor azzal készen van, dobja az egészet a szemét­kosárba. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajá­títására, mert a szavak mellett 1 »1 van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, c, n [- n tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára.............. v*,DU Vidékre 20 cent portóköitség csatolandó a rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. - DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására. ■

Next

/
Thumbnails
Contents