Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)
1958-04-05 / 7. szám
1958. április 5. Kis DONGÖ - CLEAN FUN 5-IK OLDAL nyáján úgy érezték, hogy az éppen kimondani akart gondolatukat hallják annak az ajkáról. Az öreg Szorgos már második évtizede hordta a húsvéti körmenetben a Feltámadt szobrát. ő is kötelességének tartotta, hogy vendégeket lásson a nagyszombati vacsorán, akár a plébános. De neki csak az öreg egyházfi jutoitt és ketten a baldachint vivők közül, akikkel jóbarátságban volt. Azért ott is jól telt a vacsora. A szivük megtelt szeretettel és abban az időben ott is kimondta az egyik baldachinvivő: — Ha egyszer testet öltve támadna fel közénk Krisztus Urunk! Ha egyszer csak néhány napra is közénk jönne és az ö életével mutatna nekünk példát földi életünkre . . . — Hallod-e, én is éppen ezt akartam mondani! . . . szólt az öreg Szorgos és valamennyien azt gondolták, hogy épp ezzel volt tőle a lelkűk. Szorgos arra is gondolt most, hogy mégis csak meg kellett volna hivnia a másik két baldachinvivőt is. Csendes borozgatással telt el idejük, amig hazaindultak. Az egyházfi a templom mögötti kis házába, a másik kettő más irányba. Mikor a templom ajtóhoz ért, ütni kezdett a toronyóra. — Egy,.. kettő ... — számolgatta. — Jó sokáig elbeszélgettünk! . . . Azon az éjszakán az egész falu álmában ott volt a Feltámadott. Az emberekkel kint dolgozott a földeken és máris könnyebben ment a munkájuk. A gyermekeket megsimogatta és az asszonyok máris úgy érezték, hogy nem is olyan nagy kereszt a felnevelésük. Beült közéjük a kocsmába és ami bort megittak, az nem a haragjukat növelte, hanem a szomszédos asztalok ellenségei barátkozva indultak egymás felé. A kocsmáros pedig titokban letörölte, amit lopva hozzáirt a tartozásukhoz. A tolvajok viszszahordták, amit elloptak és akinek sok dolga volt, megosztotta a munkanélküliekkel. A főjegyző megbocsátott az Írnoknak és az igazgató visszavette az elcsapott iskolaszolgát. Alom és valóság egybeolvadt. Hiszen olyan sok dolgot elrendezni, megjavítani időbe kellett, hogy kerüljön. És amikor rájuk virradt a húsvéti vasárnap hajnala, ugv beszélgetlek Róla, mint akik egyformán tudtak minden cselekedetéről. És a hétköznapok munkája is úgy indult meg, ahogyan azt ő elrendezte. GONDOLJON AZ ÓHAZÁBAN SZENVEDŐ VÉREINKRE! Bő, boldog aratásuk volt abban az esztendőben és a lelkekben is. Hiszen lelkűkben látták jóságosán szomorú tekintetét, törékeny alakját, az ő jósága vezette cselekedeteiket, mert Krisztus itt van közöttünk, látja, tudja minden cselekedetünket, ha mi, a mi véges szemünkkel nem is láthatjuk az ő nagy lelkét. És boldog minden falu, boldog minden ország, ahol az emberek, az elöljárók csakúgy mint a nép szivében hajlékot nyújt a feltámadt Krisztusnak s minden cselekedetét a krisztusi szeretet jegyében intézi. BRÖDY ÉS A FIATAL ÍRÓ Bródy Sándort fölkereste egy hosszuhaju, szikár fiatalember. Illendően bemutatkozott, azután előadta a látogatása célját: most megjelent novellás kötetét hozta el és kéri a mestert, mondjon róla bírálatot. ő még fiatal, ismeretlen ember és hasznos útmutatás lenne számára a nagy iró véleménye, bármilyen lesújtó legyen is. Az iró készséggel vállalkozott a feladatra. Aztán két hét telt el. A fiatalember újból megjelent Bródy lakásán, nyilván a válaszért. [Sándor bá’ egy pillanatra elk> jmorodott, mikos a látogató beállított hozzá, de aztán szives mosollyal mondta: — Hát fiatal barátom, nagyon szép a könyve . . . vannak mondanivalói és értékes ötletei . . . sok jó dolog van benne, tagadhatatlan az érdekessége . . . legközelebb el is fogom olvasni . . . A LEGJOBB HELY Soha az országban anynyi verses könyv nem jelent meg, mint a Nyugat-isták föllendülése idején. Jóformán mindenki költő lett, még az az egész fiatal ur is, akiről itt' szó van és aki egy pesti nagykereskedő leányának udvarolt. Egyik párbeszédüket mondjuk el itt: — Megkapta a levelemet? — kérdi suttogva az ifjú. — Meg. — Elégette? — Nem, eltettem. — Az Istenért! Szülei még megtalálják valahol. — Ne féljen! Olyan helyen van, ahol senki sem keresi. — Milyen helyen? — A maga verseskötetében.--------va-5 §»>-------FURCSA MADÁR Egy ur bemegy az állatkereskedőhöz és egy furcsa madarat iát. Megkérdi: FÖLTÁMADOTT! Magyar Testvérek, a nagy óceánokon innen és túl, abban a tudatban egyek legyünk, hogy a szent Husvét1 a mi ünnepünk: vigasz és uj erő forrása a föltámadás. Áldott szent égi karok, az örök Szeretet ölelő karjai, fonjátok egybe az ó-hazai mártírokkal a világon ma szétszórt magyar testvéreket és tartsátok lélekben együtt a csodálatos magyar szellemi őserőben, az ezer esztendős magyar szabadságrajongásban és a soha-soha meg nem rendülő hitben és bizalomban, hogy a magyarságnak is lesz föltámadása. Minden magyar Testvérünknek lélekben gazdag húsvéti ünnepeket kíván a William Penn Fratemális Egyesület, az amerikai magyarság legnagyobb testvérsegitő, társadalmi és életbiztosítási egyesülete. Jöjjön közénk! Tartson velünk! Önmagának és családjának tesz jót vele! Magyar szeretettel várjuk! William Fenn Fraternal Association 436 Fourth Avnue, Pittsbugh 19, Pennsylvania Hivatalos képviselőink minden nagyobb városban rendelkezésére állanak — Milyen madár ez, kérem? — Ez egy beszélő papagály és egy postagalamb keresztezéjséből származott, — feleli a kereskedő. Az’ur tovább kérdez: — De miért kellett ezeket keresztezni? I — Azért, uram, hogy ha a postagalamb eltéveszti az utat, a papagály meg tudja kérdezni a helyes irányt.-----------ks 5 £*-'----------INGYEN KOSZT — No szomszéd, tudja-e, hogy mi újság? — Nem tudom. — Hát az, hogy a fiam öt évig ingyen kosztos lett. — Hol? — A börtönben. FEJCSÓVÁLÁS — Nem veszek többé részt éjjeli mulatságtokban. Feleségem, amikor oly késő mentem haza, fejcsóválással fogadott. — A fejét csóválta csupán? — Ha úgy lett volna! De nem az övét, hanem az én fejemet csóválta, még pedig a hajamnál fogva. Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben •' A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára szállítási díjjal 1 dollár Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — i
