Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-12-20 / 24. szám

1958 december 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) szegényt. Odavetettem neki a nászajándékok közé egy fekete levelet. Csúnya tett volt! Az a gondolat vigasztal, hogy talán nem is jutott a kezébe. Mondom: sokszor gondoltam rá. Mint ahogy az elsülyedt kincsére gondol a hajós. Leszá­moltam vele, s mégis mindig hiányzott. Hiányzott egy lélek, akihez teljes bizalmas lehes­sek. Hiányzott a lelkem fele, a lelkem szebbik fele. Mint ahogy Ádámnak hiányzott vol­na Éva, ha Évát elvesztette volna. S Ádám szivében bizo­nyára holtáig sajgott volna a fájdalmas kérdés: — Hol vagy Éva? Hol vagy? És most képzeljétek mi tör­tént velem a minap, december 7-én. Mindig tartok otthon virá­got az iróasztalamon. Csal, egy cserép világot, nem nagyot. Dt nem bizom se szolgámra, se kertészre, hogy gondoskodjék róla. Mert sohase nvilt virágot veszek, hanem mindig csak bimbajában levőt. Úgy szép az, ha ott előttem nyilik ki. Magam megyek hát be min­den szombat délután a virág­árushoz. Magam választom meg a zugolyban tartott bim­­bós virágok közül. Akkor is belépek úgy uzson­na-tájt egy virágos boltba, a Rákóczi-uton. Mái’ ösmemek. Az asszony rám mosolyodik és néz a sarok­ba, hogy mit adjon? A boltban két apáca válogat szintén a cserepes virágokban. Nem is ügyeltem volna rá jók, de ahogy megszólalok, az egyik megfordul. A szeme rám-mered. Amúgy is fehér arca méginkább el­­szintelenül. És az ő szeme, az ő arca! S hogy teljességgel bizonyos le­gyek, látom a néhány szem ra­gya nyomát is az orra körül... Mintha villám futott volna át rajtam: csak állok, bámulok rá. Végre megszólalok, mint aki álmában rebeg: — Márta! — Kelen! — feleli ő is kisér­­tet-látó szemmel, — hát élsz? S a halántékához emeli a ke­zét. Látom, hogy eldől. Meg kell kapnom. S ő a mellemrfe dől. — Márta! Márta! Térj esz­méletre! Bevittük a koszoru-fonó szo­bába. Ott locsoltuk fel. De nekem olyan volt, mint­ha mindez csak valami üdvözi­­tő boldog álomban történne. Csak nézem, nézem. Kissé teltebb arcú, mint leány korá­ban. A szeme is kissé beljebb vonult, árnyékosabb, de azért ő, ő! Az én fehér virágom, az én lelkem édes jó fele! — Márta! — kérdeztem mi­kor már felocsúdott. Hát nem vagy asszony? — Nem. Aztán, hogy teljesen eszmé­letre tért, elmondta ott a kis szobában, hogy a bácsiját egy napon az az Antal nevű kato­­na-ficsur látogatta meg, de nem az anyjával, csak egyedül. Hosszan beszélgettek a könyv­társzobában. Az ember nálok is ebédelt. Az ebéd végén a szo­kott nyers hangján szólt a ne­velőapja: — Márta, ez az ebéd eljegy­zési ebéded volt. Antit régóta ismered: ő lesz a férjed. S elmondta, hogy ő egy han­got se birt nyögni, s hogy mi­kor magukra hagyták őket, csak akkor könyörgött a fiatal embernek, hogy ne kényszerít­sék őt, mert nem szeretheti. De a fiatal ember csak neve­tett rá: — Ne féljen annyira tőlem, majd megszokjuk egymást. És ő maga, a derék vőle­gény, közölte a lapokban az el­jegyzési hirt. — Szegény Mártám! Éshát nem birtak veled . . . * — Nem. A bátyám betett haragjában az apácákhoz. Egy PROTESTÁNS TESTVÉREINK SZIVES FIGYELMÉBE! óhazában vagy itt élő szüleiknek, rokonaiknak, barátaiknak, kedves és értékes ajándék egy NAGYBETŰS MAGYAR SZENT BIBLIA (ó- és Uj Testam entom) angol nyelven is kapható a Biblia, széle diszes, zipperes. y Megrendelhető: Veres József kántor-tanitónál, — 1432 Magnolia Avenue, SAN BERNARDINO, CALIFORNIA. AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan ártalmas magánlanulásra, az angol nyelv elsajá­títását. \ mert a szavak mellett irt van tüntetve azok kiejtése is. l. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. m. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, n j- a tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára............ V“*OU Vidékre 20 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására. JOHN K. SŐLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITIJÁN 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel.: DU 3-1870 évre. Aztán megint egy évre. Hiába: én minden év végén azt mondtam: nem és nem! Aztán meghalt és én bentma­radtam, és évrőlévre megújí­tottam a fogadalmat. — Márta, nem újítod meg többé! Az agglegények elképedve bámultak az elbeszélőre. Az meg boldog mosolygással, szin­te diadalmasan nézett körül: — Hát kedves barátaim: a pezsgőt én fizetem. Mert ez az est legénybucsu volt. És ezen­nel meghívlak benneteket az esküvőm re: Szilveszter nap­ján lesz. Itt fogunk ebédelni ennél az asztalnál. A kővévált agglegények kö­zött a báró mozdult meg első­nek. Gúnyos mosolygás futott át az arcán. Az asztalra csa­pott: — Ti-ti-tizenharmadik! — Meghalt! — kiáltotta vi­­gan a bankigazgató. — Éljen! Éljen — tapsoltak rá a többiek. És olyan örömmeL -gratulál­tak .mintha abban az egy tör­ténetben mindenikök megta­lálta volna a maga Éváját is. (Vége.) HÁRMAN VITATKOZNAK — Az én hivatásom volt az első, — mondja a sebészorvos, — mert Évát Ádám oldalbordá­jából teremtette az Ur. Az te­hát "orvosi műtét volt. — Az enyém volt az első, mert a káoszból rendezte az Ur a Földet, az pedig építészeti munka volt, — mondja az épí­tész. — Enyém volt az első, — mondja a politikus, — mert va­lakinek előbb zűrzavart kellett kelteni, márpedig a zűrzavart a politikusok keltik. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti t helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 Néha, álmatlan éjszakákon eszembe jutott. Szeretném egyszer mégis látni. Csak még­­egyszer! Talán beszélhetnék is vele úgy, hogy ő nem'ismerne meg. Ha arcképe maradt volna, odatettem volna már az Író­asztalomra, vagy megfestet­tem volna nagyban, hogyha már a sorsunkat intéző hata­lom elválasztotta tőlem, leg­alább a leánykori képe álljon a szobámban. -Aztánhát mentegetni is tud­tam már. Nem mehetett ő férj­hez olyan könnyen, mint az el­ső elbusulásomban gondoltam. Ki tudja, hogyan gázolták le az akaratát? Ki tudja, hogy vergődött a falhoz szögezett szegény kis fehér denevér? S talán csellel, ravaszsággal is dolgoztak? Levelet Írtak az irá­­—sómat utánozva? vagy rossz hireket koholtak rólam? Isten tudja, mi történt ott? És lám én még hibáztattam

Next

/
Thumbnails
Contents