Kis Dongó, 1957 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1957-07-20 / 14. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1957 julius 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK A GYEREK-TÜZÉREK 1848-ban, szabadságharcunk alatt a honvédtüzérséghez leginkább a diákság tódult. S ezek az élestekintetü, fürge gyerkőcék csakhamar bámulatraméltó ügyességre tettek szert. Irányzásuk oly szabályszerű, lövésük oly biztos volt, hogy maga az ellenség is bámulattal hajolt meg előttük. Sőt egy ideig azt hitték, hogy francia és porosz tüzérek működnek ágyúinknál. A schwecháti mérkőzésnél már kiadatott a parancs a viszszavonulásra. Az összes ágyuk elnémultak, csak a 4-ik üteg egyik ágyúja, amelyet hat cingár diák kezelt, szórta a halált. De végre ennek is mozdulnia kellett. — Siessünk! Mozdonyra! — kiáltotta a tűzmester: Már István. — Hagyj még egyet lőni, Pista! — rimánkodott Veress Jancsi, egy tizenhat éves fiú. — Nem szabad. Sietnünk — Csak egyetlen egyet. Bizony Isten, adok egy kiflit. És Már Pista, aki maga is csak tizenhét éves legényke volt, nyilván a kifli kedvéért, GONDOLJON AZ ÓHAZÁBAN SZENVEDŐ VÉREINKRE! végre is engedett az unszolásnak. Az ágyú, mintegy búcsúzóul még egyszer elbődült s röppenő golyója végigszántott az osztrákok sorain.. Mindez egy pillanat müve volt. Aztán, egy-kettő, a lovak közé csörditve, menekültek ők is tovább.----------------------MIÉRT FÜTYÜL A GŐZÖS? — Soha sem tudom kitapasztalni, minő renddel szokott a gőzös fütyülni, — szól egyik mezei munkás a pajtásához. Lám, most is fütyül, pedig mennyi van még az állomástól. — Fütyül ám, — mond a másik,—mert elmaradt a kutyája. . .. ...........— DIPLOMÁCIA Valahányszor a jó Teleki Mihályra gondolok, soha sem állhatom meg, hogy őt igen okos embernek ne ismerjem el. A jámbor Apafi fejedelem első minisztere volt, alant bátorságot, fent félelmet követeltek tőle. Sztambulból azért fenyegették, ha Bécs ellen nem készült; Bécsben azért nehezteltek, ha Sztambulnak fogadott szót; otthon meg azt akarták, hogy legyen önálló. Egyik békességet követelt tőle, a másik háborút és ő neki úgy kellett kormányozni, hogy a töröknek is hive maradjon, Béccsel is barátságban álljon, meg az otthon levőket is kielégítse. Magyarországi elég ületlen atyafiak sokat jártak át hozzá, izengettek, leveleztek titokban, biztatva a főurat, hogy szövetkezzék velük. Különösen nagy panaszuk volt nekik Cserjési és Kenderesi uraimékra, akik odafenn Bécsben szüntelen áskálódnak a tekintélyes hazafiak ellen, sugdosnak, árulkodnak, hogy maguknak előmenetelt készítsenek. Teleki biztatta őket, hogy csak várjanak, majd jobbra fordul a sorsuk. Egyszer Rainger, bécsi követ, Sztambulba utazván Erdélyen keresztül, négyszem közé kapja Telekit és erősen kezdi fogni, hogy ha oly őszinte barátsággal viseltetik a bécsi kabinethez, hát fedezze fel neki azokat a hazafiakat, akik ő ellenük panaszleveleket küldöznek Erdélybe, akik Bécsből mindenféle rossz Írást megküldenek, akik szüntelen árulkodnak ő előtte? Teleki Mihály egy kissé vonakodott: nem illik az embernek a bizalommal visszaélni; szegény embereket minek keverné galibába; hiszen ártatlan dolog az egész. Hanem Rainger addig sarkalta, addig biztatta, hogy hiszen semmi hántásuk sem lészen az uraknak, csak épen jól esik az ilyen titkokat tudni, hogy az ember óvatos lehessen, amig Teleki nagy nehezen ráállt, hogy a követ biztositó szavára, miszerint nem fogják bántani a ki vallottakat, megmondja neki, hogy biz ezek a titkos bujtogatók: — Cserjési és Kenderesi uraimék... Rainger nagyon görbe képet csinált erre a vallomásra: de be kellett neki vele érni, akár hitte, akár nem; hanem annyi bizonyos, hogy Cserjési és Kenderesi uraimék az napságtól fogva semmi befolyáshoz sem juthattak többet Bécsben. Eszerint Teleki három legyet ütött egy csapással: megtartá bécsi jóakarói barátságát, elháritá magyarországi barátairól a bajt, s megrontá legmakacsabb ellenfelei befolyását. — Ejnye öcsémuram, de rosszul lő. Ezelőtt azt mondta, hogy azért nincs szerencséje, ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc- Iapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt .......centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti cimre szíveskedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: ..................................................................................... Utca, box: ................................................................................ Város: .....................................,................................................ Állam: ........................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. mert régi módi puskája kajszán hord. De most uj fegyvere van. Miért nem talál hát? — Jaj, kedves urambátyám, most meg a nyulak szaladnak kajszán.----------------------MEGELŐZTE A BAJT — Őrmester Csutak, — rivall a kapitány a vén őrmesterre, — kend tegnap két közlegénynyel a korcsmában volt. — Igen, kapitány ur, — mentegetődzik a vén csataló, — de csakis azért, hogy megóvjam őket a korhelyeskedéstől. — Nem értem. — Hát úgy volt az kérem alásan, — láttam, hogy két ember három liter bort rendelt. Én ezt sokaltam kettőjöknek, ott maradtam hát, hogy igy kevesebb jusson nekik és be ne rúgjanak.----------------------------Hevesi dalok Azt súgja a szellő Virágos kert ölén, Azt a fénylő harmat A rózsa levelén, Azt a kis méhecske, Gyűjtögetve mézet: Édes feleségem, Szeretlek én téged. Azt zengi a mező Dalos pacsirtája, Azt a fülemile Az erdők árnyába, Azt zúgja az égen Tovaszálló felleg, S rezgő nyárfalevél: Csak téged szeretlek. S amikor felnézek A csillagos égre Megtelik a lelkem Szerelemmel vággyal, Mert azokban szemed Csillogását látom, Ami fölér ezer Csillag ragyogással. Szemed sugarától, Csillag ragyogástól, Lángoló szerelem Támad a szivemben, Pici piros ajkad Csókjára gondolok És a boldogságtól Megremeg a lelkem. S mert szeretlek téged Együtt megyek veled HEVESI FERENCNEK Hires CAFÉJÁBA, Ahol az estéket Eltölthetjük szépen, Mert a vendégeket A legjobb bor várja. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
