Kis Dongó, 1957 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1957-07-20 / 14. szám
elibe, Beállók a mérték alá rendesen, Összeütöm a bokámat helyesen. Azt gondolám, hogy nem leszek katona, Gondot viselek az édesanyámra, De már látom, nem viselek szegényre . . . Reá bízom a jóságos Istenre. ----------------------NEM IGAZ, HOGY A LÁNY HŰTLEN . . . Nem igaz, hogy a lány hűtlen, Nem igaz, hogy hü ne legyen; Szereti a szerelmesét, Fel is áldozza mindenét. Nem hiszed, hogy én szeretlek, Az Isten is úgy áldjon meg, Úgy áldjon az Isten engem, Amily igaz az én szerelmem.----------------------RÁBA MELLETT MI TÖRTÉNT . . . Rába mellett mi történt? Lány kérette a legényt; De a legény szabódik: Nem mehet a tavaszig. A vánkosa szövetlen, A párnája töltetlen, Fonalát most fontolja, S még a récén a tolla.-------Három béka ült a sövény ! alatt, szép csöndesen. Meg se moccantak, úgy néztek egymás oivasonKnaa. hisszük, hogy un is csatlakozni fog olvasótáborunkhoz s megrendeli Amerika egyetlen magyal nyelvű élclapját. MÁR ÉN . . Már én gyermeknek maradok, Úgy is csak a gyermek boldog. A szerelem, a szerelem Játszadozzék holtig velem! --------------------A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. Két babonás, szép szemednek... Lassan. Ének. Zongora. Két ba- bo-násszép sze-med-nek Ősz -re haj-ló, sö - tét fel-hők ál - mo-dó-ja let - tem, bo - rul-nak a táj - ra, A pa - na-szom fel - hal - lat-szik, Meg is jött, de hej, Is - te-nem A csil - la - gos é . gig, Nincs kö - sző - net ben - ne, Az éj Mint - ha . sza _ kát- min - dig rő - lad csak a sze - gény szi - vem ál , - mo - do. zom vé . gig. * gyász . le . ve - le len - ne
