Kis Dongó, 1957 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1957-01-05 / 1. szám
1957 február 20. kis dongó - clean fun 5-IK OLDAL Gyermekrovat ESTE Lepihenve vánkosodra, Imádkozzál kis fiam. Mutasd meg a jó Istennek Szivcskédben, hogy mi van; Hogy mit érez, mi fáj benne, Miért dobog szüntelen, — A te tiszta imádságod, Meghallgatja Istenem. Kulcsolt kézzel esd le nékünk Szebb jövőnket: vigaszunk, Ragyogjon fel szivünk egén Reményt adó csillagunk. Mondjad szépen, áhitattal: — Adj Uram már ünnepet, A magyarnak szabadságot A Te áldott, szent kezed.--------•■^5 £**-------A MAJMOKRÓL ÉS KÉT EMBERRŐL Két ember útnak indult. Az egyik igazmondó volt, a másik hízelkedő. Addig jártak, bujdostak, hogy végre a majmok országába értek. Ép akkor gyűlésük volt a majmoknak. Királyuk egy magas, aranyos székben ült. Amint meglátta a két embert, elfogatta és maga elé hozatta őket: Tudjátok-e, ki vagyok én? — kérdi tőlük. — Te vagy a császár — mondá a hízelkedő. — Hát ezek kicsodák, akik kíséretemet teszik? — Ezek a nagyságos urak, bölcs tanácsadóid, erős s hatalmas vitézeid és mindenféle nemes udvari embereid. Hallván ezt a majomkirály, nagyon megtetszett neki a felelet, jól esett a dicséret. Meghagyta szolgáinak, hogy drága ajándékkal ajándékozzák meg az embert és bocsássák szabadon. Látván ezt az igazmondó, nagyon megörült és igy okoskodott magában: — íme, milyen szép ajándékot kapott társam aljas, hízelgő beszédéért! Ha engemet kérdeznek, én megmondom az igazságot. Tudom, még inkább megjutalmazzák az igazságot, mint a hamisságot. Eközben őt is magához hivatá a majomkirály és kérdé tőle: — Ki vagyok én? — Majom vagy mindazokkal együtt, akik körülötted állanak — mondá az igazmondó. A király erre szörnyen megharagudott és megparancsolta, hogy kergessék el a durva embert. A majmok csakugyan megrohanták és elkergették az igazmondót. Múltak az évek, az igazmondó és a hízelgő visszakerült az emberek közé. Az igazmondó embert tisztelettel vették körül s csakhamar bírónak választották s megbecsült tagja lett a társadalomnak. A hazug hízelgőt csakhamar mindenki kiismerte s lenézte, csak az ostoba, hiú emberek között volt néhány hive, de azok sem becsülték sokra.--------'-s 5 £>*-■-------A JÓSZÍVŰ ATYAFI A napokban betér egy atyafi a 8010 West Jefferson alatt levő Hevesi Caféba. — Ha én iszom, mindenki iszik! — kiáltja az atyafi, — igyunk testvérek! — szól a helyiségben levő emberekhez. Mindenki a barhoz tódult s kérdezték, mit igyanak? — Igyon mindenki, amit akar, csak annyit kívánok, hogy koccintson velem. Rendeltek is. Koccintottak is s azután igy szól az atyafi: — Ha én fizetek, mindenki fizet! gadni az orvos tanácsát s mindjárt rendbejön minden. Szépen meghízott, szinte kicsattan az egészségtől. — Hát meg se hízzak, amikor most naponta a szivarozás miatt hatszor ebédelek? c* ■>--------vítj -------ISMERIK A FÉRFIAKAT — Gyöngysort szeretnék venni a menyasszonyomnak, hol árusítják? — kérdezi agy fiatalember az áruházban. — Földszinten balra, az arany és ékszerosztályban. — Gyöngysort szeretnék venni a feleségemnek, hol árusítják?—kérdezi egy férfi ugyanabban az áruházban. — Első emeleten jobbra, az üvegosztályban.-------------------------A JÓTÉKONY EMBER — Kedves rabbi, — mondja egy ember egy zsidó lelkésznek, — bűn az, ha valaki hosszunapon ebédel? — A legnagyobb bűn, — felelte a rabbi. — Hát akkor is bűn, ha valaki hosszunapon jótékonyságból ebédel? — Hm, ezt sehogyse nem értem, — válaszolja a rabbi. — Hát az úgy volt, hogy hosszunapkor mentem a templomba, a lépcsőn ült két szegény ember, akiknek nem volt pénzük, hogy a templomban ülőhelyet béreljenek maguknak. Beszélgettek s azt mondta az egyik: — Bár annyi ezerdollárosom lenne, ahány zsidó ma ebédel. Erre kaptam magamat, elmentem egy vendéglőbe s megebédeltem, mert azt gondoltam: Nü? — Miért ne legyen annak a szegény embernek még egy ezer dollárral több pénze? ----------------------MIT KIVAN? — No, kisfiam, — mondja a Miskának édesapja, — jön a gólya, mit akarsz, hogy hozzon? Egy kisfiút vagy kislányt? — Én egy kiskutyát akarok, papa.---------------«*§ tr 8,---------------KÉSŐ BÁNAT — Ismertem az ön első férjét, igazán derék ember volt. Kár, hogy olyan korán halt meg. — Bizony, bizony ... a második férjem is ezt hangoztatja. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfizetése esedékessé válik, Írjon egy póstakártyát s mi halasztást adunk az előfizetési dij beküldésére. No erre azután megrökönyödtek, mert azt hitték először, hogy az atyafi fogja fizetni mindenki itókáját, de aztán nagyot nevettek a furfangos atyafin s nemcsak, hogy rossz néven nem vették a sikerült tréfát, hanem most már ők fizettek az atyafinak s talán még most is tartana a mulatság, ha nem volna záróra. RENDELJE MEG MOST a “SZÍV” csodaszép, tartalmas 1957. évi naptárát, mely tele van szép történetekkel, elbeszélésekkel és képekkel. Az 1957. évi naptár 50 oldallal nagyobb, mint az 1956. évi volt. Ára csak §1.25, postai szállítási költség 25 cent, a rendeléssel összesen $1.50 küldendő be egy naptárért. Ha szomszédjával, ismerősével együtt rendeli meg, küldjön KÉT PÉLDÁNYÉRT 2 DOLLÁR 50 CENTET ÉS POSTAI SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEKRE 50 CENTET, ÖSSZESEN $3.00 KÜLDENDŐ BE 2 NAPTARÉRT. A naptárak szétküldését november elején megkezdjük. Rendelje meg mielőbb, mert csak korlátolt számban készültek a naptárak s aki későn rendeli, annak esetleg nem jut.- NAPTÁRRENDELÉS-A SZÍV ÁROS EMBER KIS DONGÓ-CLEAN FUN Panaszkodik az asszony az orvosnak, hogy az ura sokat szivai’ozik s azért olyan sovány. Az orvos meghagyja a férjnek, hogy nem szabad annyit szivarozni, legfeljebb ebéd után egy szivart. 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Megrendelek az 1957 évi SZÍV naptárból ..............darabot. Csatolok $...........a naptár árára és a postai szállítási költségekre Money Order, csekk vagy készpénzben vagy bélyegben. (Kanadai bélyeget NEM fogadhatunk el!) Pár hét múlva meglátja a NÉV: férjet az orvos: _ Látom, segített a kúra. CIM <ulca’ ház’szám’ box>: ... Remekül néz ki. Meg kell fo- VÁROS, ÁLLAM: ...................,.......
