Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-05-20 / 10. szám

a -IK OLDAL via nnvort _ ft tv 1956 május 20. Kis Dongó regénye ANYA ES LEANYA (Folytatás.) Úgy, ahogy az ágyából ki­kelt: hálóköntösben, mezítláb, papucs a lábán, a haja kuszál­­tan szétszórva a vállain, a csí­pőin. Az arca csupa tüz-láng volt, a szemei lázasan ragyog­tak. Máskor oly piros ajkai ké­kek voltak és cserepesek. Egye­nesen neki ment Zenónak. Eleinte tompán, lihegéssel be­szélt, hanem aztán egyre éle­sebb lett a hangja. Zeno hüle­­cfezve hátrált meg előtte. — Meritoris ur! kezdé a lány. ön sok év előtt elhagyott ben­nünket, nyomorban, gyalázat­ban, kétségbeesésben. Mi meg akartuk magunkat ölni. Itt ezen az asztalon olvasztgattuk a halálos mérget a teás csészé­ben az anyámmal. Készen vol­tunk a halálra. Ekkor az Isten egy szabaditót küldött hoz­zánk, aki visszaadta nekünk az életet, megmentette a becsüle­tet: — az ön becsületét, Meri­toris Zeno ur. És azután szer­zett az anyámnak tisztességes munkakört, amiben éjjeli-nap­pali szolgálattal megéljen; en­gem kitanittatott iskolamester­­nőnek; gondossággal, jó ta­náccsal, részvéttel segített ben­nünket a viz színén fennma­radni, akiket ön odadobott a fertőbe! És most ön idejön és elűzni tőlünk az egyetlen vé­dő angyalunkat! Bemocskolja őt rut rágalmakkal, amiknek a szennye az én anyám arcát szeplőzi be! S még azután helyet követel magának itt. A leánynak a hangja egyre élesebb lett; — Meritoris ur. ön nagyon rossz órában jött ehhez a ház­hoz. Én egy rettenetes beteg­séggel vagyok szövetkezve. Mi­kor engem a szent Vidatáncz daemona megszáll, akkor én megszűntem ember lenni: cso­da leszek! Akkor engem há­rom férfi nem bir megfékezni! Akkor velem van az ördög! — Akkor én azt, a ki a kezem közé kerül, összetépem, szét­marcangolom, megfőj togatom. De már ekkor eltorzult az arca, a szája négyszegletűvé lett, az orrcimpái fújtattak, a szemei keresztbe álltak, a ke­zeit saskarmokká görbítette s a féltérdét felemelte. — Szent Isten, — hebegő megrémülve Zeno s egy kar­szék mögé hátrált. — Helvila! Leányom! Az égre kérlek! rimánkodék Ca­milla, leányát átölelve és visszatartva. Ne jöjj indulatba! Hisz rád jön a bajod újra. — Távolitsd el innen ezt az embert! lihegé a leány. Mert apagyilkos leszek. Megölöm e percben! — Az atyádat! Isten elleni vétek! — Ejh, az őrültek számára nincs beszámítás. S engemet csak egy vékony fátyol vá­laszt el az őrültségtől. — De az a fátyol mindig be fog téged takarni: az anyád szeretete. Eredj a hálószobá­ba. Eredj, drágám! Ne tégv igy' Ne tégy igy. Addig-addig — mig betusz­kolta a leányt a hálószobába, s rázárta az ajtót. Ekkor aztán Zeno elő mert jönni a karszék mögül. ti 111 Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMÁSSAL. ÁRA CSAK 50 CENT, szállítási dijfal együtt 60 cent Kfb Dongó — 7907 W, Jefferson Avenue — Detroit 17, Michiga* — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — — No ezt a leányt jól meg­nevelték, mondhatom. Camilla a kezeit tördelte kétségbeestében. — A Krisztus kínszenvedései­re kérem önt, hagyjon el ben­nünket. — Azokra a kínszenvedések­re én nem reflektálok, mert én a Nirvánát követem. — Menjen ön vendéglőbe: fogadjon magának szállást. Zeno kifelé forgatta a zsebe­it. — Egy veszekedett krajcár­nak sem vagyok ura. — Itt van pénz! lihegé a nő, a szekrényéhez futva s ki­vette a fiókból a megtakarított pénzecskéjét, odaadta Zénó­nak. Harminc forint volt. Zenónak dióformára ültek ki a szemei annyi pénz láttára. Régen látott ennyit egy ra­káson. — Hol vettél te ennyi pénzt egyszerre? ez a bizonyos jólte­­vő hozta? — Most kaptam a kiadótól egy novellámért, a mi a lap­jában megjelent. Ekkor aztán ellenkező véle­ményre tért át Zeno. — Micsoda? Harmincz fo­rintot adnak egy novelláért a kiadók? — A tolvajok! Azzal zsebrevágta a pénzt. Kezdetnek ez is jó. S aztán felcsapta a kalapját s ment. Elébb azonban rágyújtott egy uj szivarkára az égő lám­pásnál. . Camilla bezárta utána az ajtót. A hálószoba ajtaján döröm­­böztek. Odafutott, hogy kinyissa azt. A leány feldultan rohant ki rajta. — Megfulladok! lihegé. Itt volt az a rettenetes dae­mon, a tizenhat éves leányok megkinzója: a szent Vida­táncz. Ugyan miért szent? Camillának valami jutott most eszébe. A “nagy öröm.” Az meglehet, hogy visszaidé­zi az ideges görcsrohamot; de meglehet, hogy az ellenkező hatást miveli. Lehet csodaszer. Lehet méreg. Kockáztatni kell. Elővonta a kebeléből azt. a kinevezési okmányt, kitárta, oda tartá Helvila szeme elé: — Nézd! Ő hozta azt. A ke­resztapa. Kinevezési diplomád. Tanítónő vagy. Pancsován. Hatszáz forint fizetéssel. Erre a leánynak az idegro­hama egyszerre megváltozott. Lassan, lassan elmúlt a arcáról a lázas veresség: viss szatért rá az átlátszó hala ványság, mig egyszer aztá; odavető magát az anyja kel lére. s kisírta »magát Isteniga zában. — E muit ez, anyám! Ner leszek többé beteg. Ez kigyc gyitott. Ez! Ez! És aztán egyik a másikna JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G, WAGNER. temetésrendezS 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 a kezébe adta azt a drága Írást: össze-vissza csókolták. Az alá­irt neveket, a pecsétet, Pan­­csova várost, a bélyeget, a címzést. Újra elolvasták. Ket­tősben olvasták. Utoljára az­tán az egész iv papirost kiter­jesztve boritá a keblére a leány: — Ez az én talizmánom! Nem vagyok beteg! De hogy is lehet az? Hogy én őrjöngtem, tomboltam? Mikor semmi ba­jom sincsen. Törtem, zúztam. — Az apád is meg akartad ölni. — Hahaha! Azt a kis japáni porczellánfigurát, a ki úgy hasonlít hozzá. A falhoz vág­tam. De nem törött össze. — Nem a japáni figurát, hanem az igazi Meritoris Ze­nót. — Hát itt volt? Nem is tu­dok róla. — Jó, ha nem tudsz. — Add elő a fekete ruhá­mat, anyácskám. — Minek az most? — Felveszem és kimegyek. — Hova mennél? — Hát megköszönő látoga­tásokat tenni: a miniszter úr­hoz, a tanfelügyelőhöz, az igaz­gatónőhöz. Aztán búcsúzni az ismerősöktől. Ahhoz fekete öl­tözet kell. — Hová mennél most, an­gyalkám? Hiszen késő este van már. (Folytatjuk.) KÉTHARMAD — Igaz, hogy megnősültél? — Csak kétharmad részig. Ott voltam én, ott volt a pap is de a menyasszony nem jött el. A “KIS DONGÓ*’ előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Ej leli telefon: LOrain 7-7998

Next

/
Thumbnails
Contents