Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-04-05 / 7. szám

ft*.1. K OLDAiu KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1956 április 5. éHAZAl ANEKDOTÁK — Kedves Dezsőkéin, — kér-1 te mézédes hangon. — Tégy | nekem egy szivességet. Neked j nem kerül semmibe, nekem1 meg nagy ötömet szerzel vele. —Kérlek. Mi az? — Játsszad el “Lebonnard papá”-ban a szerepedet ősz fejjel... ‘ GOROMBASÁGOK Ez a kis história nagyon is kegyetlen volna, ha nem két olyan ember volna a hőse, Akiknél ki van zárva, hogy ke­y.etlenked.ner ek egymással. Az egyik egy keménvbeszédü, de vajszívű öreg ur volt: Gyulai P$.f.v a másik Rákosi Viktor, akinek örök kedélye bearanyoz­ta a legnagyobb gorombaságot i,; Akkor történt, amikor Gyu­lai Pál kitörte a kezét. Felkötött karral sétált az öreg ur és egyszerre szembeta­lálkozik Rákosival. Mérgesen kiált rá: — Még mer a szemem elé kerülni? ■—Ugyan miért? — Merje tagadni, hogy azért | törtem ki a kezemet, mert ma-j p;a kívánta nekem! Rákosi megrökönyödve szól: — Dehogy kívántam! Hogy tehet fel ilyesmit rólam. • — Hiába beszél, — erősködik Gyulai, — ezt maga kivánta nekem* — Nem és százszor nem! •— Hát tudja mit? Bizonyítsa ►ev hogy nem maga kivánta! Be erre már Rákosit is el­­►r-ígyta- a türelme —Még azt is megteszem, — orondta-' “--ha- éppen kivánja! Wát , ; már-csak- azért sem le-l hét; hogy én kívántam, mert ha én egyáltalán valamit kíván­tam volna önnek, akkor ön nem a kezét törte volna ki, ha­nem a nyakát. — Brávó! — mondta Gyulai — szeretem az őszinte beszédet. És megszorongatta Rákosi kezét. _ c--------5 c- ---------­JÓ TANÁCS —Nézze Miska, én nyugod­tan akarok végre aludni. Mondja meg, mert tudni aka­rom. mikor kapom meg végre magától a pénzemet. — Nézze, Imre, ha nyugod­tan akar aludni, akkor jobb, ha nem tudja meg.--------31 **---------­SZÍNÉSZNŐK VERSENGÉSE Amikor a Nemzeti Színház­ban színre került Jean Aircard “Lebonnard papa’’ cimü vig­­játéka, úgy osztották ki az új­donság szerepeit, hogy a da­rabban Dezső József fogja ját­szani a Török Irma öccsét. A művésznő eg>7ik női vetély­­társa, amikor ezt megtudta, felkereste Dezsőt. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élelap hámonként kétszer. — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedveit elő­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a nzép magyar dalokat szereti s ez az oka. hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt. hanem ismerő­­neilcnek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK TÜs Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ....... centet a Kis Dongó egy- évi előfizetésére és kérem azt az alanti ci.ra.re szives­­hedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem.;: .... ................................................. .............. Utca., box : ....................................................................... Város: . . .......................... .... .................................. Állam.: ..................................................................... Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. VENDÉGSZERETET — Mikor van nálatok ebéd­idő? — Tizenkét órakor, kivéve mikor látogatók jönnek hoz­zánk, mert akkor megvárjuk mig elmennek s azután eszünk. PANASZKODÁS Az iskolaszolga bácsi nagy kosár szemetet dobott ki a sze­métdombra. Amikor elment, sóhajok hallatszottak ki a sze­métből. — Jaj, jaj, miért is dobtak ki bennünket, — sóhajtoztak kis ceruza végek. — Gazdáink még jó darabig tudtak volna irni velünk, de nagy pazarul eldobáltak. — Mi is ezen siránkozunk, — nyöszörögtek a kisdarab radir­­gumik, majd a palavesszők szó­laltak meg: — Ha egy kicsit vigyáznak ránk gazdáink, még soká írhat­tak volna velünk. De kegyetle­nül széttördeltek minket. Ugyanígy panaszkodtak a tö­rött tollszárak és az eldobott tollak is sóhajtoztak: — Még lehetett volna velünk imi, de gazdáink eldobáltak! Az irkalapok is siránkoztak: — Milyen szépen benne le­hetnénk még a füzetben! De i könnyelmű gazdáink belénk! szakítottak, telepackáztak, az, után kitéptek és eldobtak. Ugyanezt mondták a packás és tépett rajzlapok is. Egy cso­mó kis faszilánk is vádasko­dott: — Milyen drága színes cerU zákból vagyunk! Milyen sokáig eltarthattunk még volna, de gazdáink csak játékból folyton! faragtak minket. A végén egy kóccsomó sóhaj­tott fel: — Szép csipke lett volna be-1 lőlem de rendetlen gazdám ide-oda dobált és úgy össze­kuszált, hogy a végén eldobott. Egy törött vonalzó fejezte be a panaszkodást: — Bizony, ezek a könnyelmű gyermekek nem gondolnak ar­ra, mennyi pénz van kidobva itt bennünk. Olyan pénz, ame­lyet szüleik nehéz munkával, keserves gondokkal szereztek meg... Ha vigyáznak ránk és takarékos kodnak velünk, mennyit takaríthattak volna meg jó szüleiknek! Többet nem beszéltek, csak sóhajtottak... És ugyanakkor sóhajtottak a szülők is, akiket a tanszerekkel pazarló gyerme- I kék zaklattak pénzért, hogy uj j toll, radír, irka, ceruza, színes i iron, tollszár kell nekik, mert í a régi már elfogyott. .. Boldog Húsvéti • • ünnepeket kíván HEVESI FERENC a Hevesi Cafe tulajdonosa Mintha most minden csak ujjongna, dalolna. Virág, lomb és füszáll egymáshoz hajolna, Felhő az égen is ölelkezve szállna: A tündöklő, messzi, mosolygó világba. S a templomharangok mély aranyzengéssel Zúgják a hirt a mindenségibe széjjel.: Husvét napjára felvirradt a reggel Jácintvirággal és madárénekkel. Megszépült a föld és megifjult a lélek, A szélzugás is ma áhitat és ének, S amikor átnyargal a hajnali tájon Örömben reszketnek a lombok a fákon. Valami történt itt, égi csoda támadt, Amire nincsen még földi magyarázat, Jézus ma örök és szent életre ébredt Példázva: a jót, az igazat, a szépet. S az öröm muzsikál: tanya falu város, Deriis és sugaras, lombos és virágos, Karcsú, fürge lányok, déli. szép legények, öntözgetik egymást, futnak s nevetgélnek. Husvétra ébredtünk. földanyánk virágzik. Isten szeme termő jósággal világit, Ne fájjon az élet, ne fájjon a bánat: Nagy ünnepe van most pásztornak és nyájnak , . , * Husvét öröm napján. — Szivemből kivánom. — Legyen nagyon boldog Minden jóbarátom Akár Detroitban. Akár vidéken van. Küldöm üdvözletem Neki e sorokban. Husvét ünnepnapját Töltse kellemesen. S az asztalán jó bor. Sonka, csirke legyen! Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Thumbnails
Contents