Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1956-03-20 / 6. szám
1956 március 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ Csodálkozva éreztem, hogy a Kartauzi igen szép és érdekes történet. A leány arca is 1 a s s a n k int megszinesedett. Szinte elfelejtette, hogy nem magának olvas. Belemámorosodott. Egy-egy mondat végén meg is állt. Mint az utazó, aki szép vidéken jár és meg-megáll, elszemlélődik. . . . Menj a Rhone partjaihoz, s ha négy fát látsz, s alattok egy követ, tudd meg, hogy egy családi boldogság sírkövénél állsz: alatta nyugszik anyám : : : Behunyta a szemét, mintha az ő anyjáról volna szó. Aztán egyszerre felocsúdott, s más hangon, a szavakat szinte egyenkint ejtve folytatta: . . . Vannak asszonyok, kiknek látásán a szív önkénytelen megnyílik, kiknek körében boldognak ..érzed ..magadat s jobbnak s nemesebbnek . . . Ez a mondás mély húrokat rezditett meg bennem. Csakugyan vannak olyan asszonyok! A nagynéném, Kaposvárv ügyvédnek a felesége. A meleg szemű kis bóbitás asszony: a kettős tokáju állával, halántékára simuló ősz fényes hajával, minden gyermek-arcot megsimogató puha kezével... Micsoda lelki jóság! Micsoda feljebb járó lélek mint más nők! Olyan, mint az ünnep a hétköznapok között! Mikor még latin-iskolás tanuló voltam, gyakorta megfordult nálunk. Minden megjelenése olyan volt, mint tavaszszal az ablakon besütő napsugáré. Vidámságot hordozott magával és boldogító szót. Egyszer tán negyedik osztályos koromban azt a mulatságot találtam ki, a kapunk előtt, hogy egy nyakkendőre való bádog csiptetőt akasztottam egy fekete kutyácskának a fülére. Á kutya először csak a fejét rázta, aztán a lábával próbálta lekaparni. Aztán forgott, hogy a szájával elérje a fülét. Forgott oly sebesen, hogy nekivágódott a falnak. Aztán a földre tette a fejét, és tolta a kövön. Nyivogott. Megint leült, megint rázta a fejét, megint forgott. Én persze kacagtam, hogy dőlöngtem belé. A néném éppen akkor jött. Egy pillantással látta, hogy mivel mulatok. Megállt. Elkomolyodva nézett a szemembe. És csak enynyit mondott: — Ezt nem hittem volna rólad! Magához szólította a kutyát, és levette a füléről a csiptetőt. S rám se pillantott többé. Fölment a lépcsőn. Nem mertem aznap a szeme elé kerülni. Apám, anyám az efféle csínyekért másképp bánt el velem, — rövidebben és csattanósabban. De az nem fájt anynyira, mint az ő szelíd elkomolyodása. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ I ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajánló levelek Írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítványok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, végrendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirdetések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és események* j kel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ára $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 28b oldalas levelező segítségével angol levelezését j; könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában Sohse bántottam többé semmiféle állatot! Egy pajtásomnak meg az anyja volt olyan csupa finomság, csupa melegség, mintha nem is földi iéiek volna. Hol teremnek az olyan nők? Külön cserépben nevelték-e őket? Vagy egy finomabb emberfajnak a közénk szóródott maradványai? Csak azt a két nőt ismertem b 1 y a n boldogsághintőknek, olyan nemesitő sugaruaknak. A többi legfeljebb utcai-elegáns, tükrös-cifra, szalonban-ibolya, de otthon ... Amazok mellett olyan, mint a brüsszeli csipke mellett a kendervászon. Mig ezen gondolkoztam, Ilda olvasott, olvasott, olvasott. De nekem csak olyan volt az olvasása, mintha méhek zümmögnének a szobámban. Zümmögött, döngicsélt. Egyszercsak elhallgatott. Álmodó szemmel nézett reám: — Olvassak még? Már két órája ... Azt mondták: két órát... — Köszönöm, — feleltem. Elég volt. — De ha parancsolja... — Nem elég volt. Becsukta a könyvét. Fölkelt. — A könyvet itt hagyom: hátha olvas magában is? ... ami következik ... És letette a köyvet gyöngédeden, mintha üvegből volna, az asztalkára, az ágyam mellé. Bólintott: — Isten önnel, — susogta. S fogta a kalapját, andalgó járással ment az ajtóhoz, óvatosan nyomta meg a kilincset, mintha attól tartana, hogy zajt okoz, s ugyanoly óvatosan vonta be az ajtót maga után. Nekem olyan volt, mintha álomból ébrednék. Ha Berta olvasott, belekábultam, zúgott a fülem, fáradt voltam utána, mintha manőverről kerültem volna haza, Ida olvasása olyan volt, mint a jótékony álom. Az ajtó benyillant. Berta dugta be a fejét: — Aludtál? — Nem. — Hogy vagy megelégedve az olvasó-leánnyal? Ugye- fenomenális! — Köszönöm gyémántom, feleltem. Igazán jó olvasót találtál. Talán délelőttönkint is eljöhetne. Másnap a leány már délelőtt tizkor megjelent. Csak az a zöldes fehér ruha volt rajta, amelyik az előbbi napon, és csak az a csipke-rózsás matrózkalap a fején. A kezében egy arasznyi hoszszu citromszinsárga dália. — Ha talán szereti a virágot . . . — mondotta szemérmesen. — Szeretem, köszönöm — feleltem meglepődve. Igazán jól esett a szememnek. A virág élet. És a betegnek minden élet látása vigasztaló. Ilda pohárba tette a dáliát JOHN K. SZŐLLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 VV. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 és az asztalkámra állította. Aztán fölvette a Kartauzit. — Olvasta ami következett? — Nem. Jobb szeretem, ha maga olvas. Leült és csakhamar újra beleédesedett az olvasásba: ... Tudod-e te mi a szerelem? ... Odavetni szivet, dicsőséget, világot egy asszonyért. Érezni e világ közepette, hol mindenki szenved, hogy boldog vagy... — Ezt mégegyszer Ilda — mondottam, — nem figyeltem oda. S ő újra kezdle: ... Tudod-e te, mi a szerelem? ... A többi olvasását megint nem hallottam. Elgondolkodtam azon, hogy engem voltaképp száraz madzagon vontak a házasság paradicsomába. Mint valami kismalacot. —.Itt a jó fü: legelj. Berta csak olyan nekem, mint akármelyik iskolás-pajtásom. Meg is csókoljuk egymást, mikor jön, mikor megy. Mint ahogy az anyámat megcuppantja, vagy a leány-társait. Se ő nem melegebb tőle, se én. Aztán vannak olyan szokásai, amiket nem szeretek benne. Igen hangosan beszél, és gyakran mondja ezt a szót: fenomenális. (Folytatjuk.) GYERMEKSZÁJ — Azt hiszem kis öcsém fog születni, — mondja a hatéves Irén. — Miből gondolod? — Tavaly, mikor a mama beteg volt egy kis húgom született, most meg a papa beteg...----------------------A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. 'ÍÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb ajándék minden magyar részére.
