Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-03-05 / 5. szám

KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1956 március 5. 8-IK OLDAL ÓHAZAI ANEKDOTÁK A SZÉNÁSSZEKÉR TETEJÉN Blaskovich egy Ízben találko­zik a kisbéredével, aki a szé­nás,szekér tetejében jóízűen ci­garettázik Megállítja. — Jössz le a szekérről, kö­lyök! — Nem én! — Jössz le mindjárt? — Nem, mert megver a nagyságé^ ur! — Nem-e? — Nem biz én! Erre Blaskovich kifogja a négy ökröt, s meggyujtja a szé­nát. Jött aztán a kisbéres a •szekér tetejéről, esze nélkül. ----------------------­NEMZETŐRÖK , — Hol volt ön a múlt éjjel, a kaszárnya ostroma alatt? . — Én? Ott voltam kezdetétől a végéig. Puska volt a kezem­ben. ; -— Sehol sem láttam önt, pe­dig én is ott voltam. — Meghiszem, mert én bent voltam a kapu alatt. Éppen mellettem lőtték le Masburg bárót. Egy golyó a csákómon is keresztül ment. Nagyobb igaz­ság kedvéért az órámat is el­lopták. Alig mondta el ezt a hős, jön az inas, és hozza az órát. — Hát megtaláltátok? Hol volt? — A pincében volt, nagy uram. Ott tetszett az ágy alatt felejteni a múlt éjjel... Egy — nem tudni mi okból hazatért nemzetőr hosszasan dicsekszik vele, hogy ő a csatá­ban két rácnak lévágta a lá­bát. — Miért nem inkább a fejét? — kérdezték a vitéztől. — Mert azt már levágta va­laki, mire én odajutottam.-------------öS 3 Gv -----------­nyos Oláh Ferenc meg Csenge­ri nevűt. Ez a két legény úgyszólván minden este kétfelől karonfog­va vitte az urat a hálóázba. Egy reggel hogy Oláh Ferenc bemegy az úrhoz, azt mondja a szegény ur: — Fáj a fejem, szolga! Azt mondja Oláh Ferenc: — Igyál bort, mert amely kutya megmart, annak a sző­rével kell lekötni a sebet. Azt feleli az ur: — Hátha mégis fog fájni a fejem? — Megint csak bort igyál. Ha mégis fáj, csak igyál. — Hát végre? kérdi türelmet­lenül Kemény: Feleli Oláh Ferenc: — Megint igyál, s végre elvi­­szen az ördög, ördögadta.-va EZ IS VÁLASZ — Mit olvastál az újságban? — Ami nyomtatva volt.-------------------------­A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI NAGY KÚT Nagy András János uram, a gyermektelen szűrös nábob egyszer elgondolta magában hogy ha már az Isten annyi va­gyont adott neki, hát jótékony alapítványt teszen Hódmező­vásárhely városában. El is ment a polgármester­hez, tanácsát kérni mire adja azt a kis pénzt (negyvenezei forintot). A polgármester azt a taná­csot adta Nagy András János uramnak, nogy a tőke kama­tait minden esztendőben a leg­jobb tanulók között kellene ki­osztani. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap Hiányonként kétszer. — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50, Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt. hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ........ centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíves­kedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: ... Utca, box: Város: Állam: Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. Az öreg elgondolkozott. — Ezt meg kell hánynom­­vetnem az anyjukkal is, mivel­hogy neki is van beleszólása. Ezt mondta és elment. Egy­néhány nap múlva aztán me­gint beállított a polgármes­terhez. — Nos, hallgattak a szavam­ra? — kérdezte a városfő. — Kérem szépen, válaszolta Nagy András János, én és az anyjukom elhatároztuk, hogy az iskolának nem adunk sem­mit. Hanem csináltatunk a vá­rosnak egy nagy artézi kutat. Mert én és az anyjukom a mondók vagyunk, hogy a sok tanulás már sok embernek za­varta meg az eszét, de a sok tiszta viz még soha senkiét. És megfuratta az azóta hí­ressé vált hódmezővásárhelyi artézi kutat.--------------------------------------­JÓKAI ÉS PETŐFI A szabadságharc előtt, 1847- ben, Jókai jurátus barátaival, ( TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, írjon egy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési dij be-i fii Idősére Pesten a Váci-utcában sétál­gatva. szemben találkozott Pe­tőfivel, aki Emich Gusztávhoz igyekezett, hogy felvegye a múlt napokban megjelent ‘Tigris és hiéna” drámájának iródiját. — szokatlanul derűs kedvében volt a fiatal lant­pengető. Szinte gyönyörködve nézte a mellettük elcsillingelő Eszterházy Mihály gróf né­gyesfogatát és kalaplengetés­­sel köszöntötte a főur helyén ülő Széchenyi István grófot. A sugárzó arcú Petőfire tré­fálkozva kiáltott rá Jókai: — Hej Sándor, lesz-e néked is valaha ilyen négy paripád? — Lesz bizony, Móric! Ugyan nem a Guszti bácsitól kivasalt . ezüst húszasokból; hanem csak úgy, ha beállók kocsisnak a pápai grófhoz!-----------'i." p. *-•----------­* A * I Hevesi dalok Elmúlt a nyár, elszállt az ősz, Itt van már a zord tél. ........... Esik a hó s az utcákon Süvít a hideg szél. Kitekintek az ablakon. Be jó is idebenn, Kicsi fészkünk virága vagy Szeretett kedvesem. Nemrég még nyár volt. napsugár, A fákon levelek. Árnyas kertünk zöld pázsitján Sétáltam teveled. Most nincs virág, kopár a fa Az utat hó fedi. De nincs ott tél, ahol két szív Egymást hőn szereti. Jöjj ki a télbe kedvesem. Puha fehér a hó. Sétálni a hószőnyegen. Meglásd, hogy milyen jó. Arcunkra szép rózsás szint fest A télnek hidege. Szállongó hó borit mindent Patyolat lepelbe. t* Séta után meg elmegyünk Hevesi Caféba, A legjobb borból töltenek Nekünk a pohárba. Mig hull a hó, süvít a szél Bor és nóta mellett, HEVESINÉL elfelejtjük A teleti hideget. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jetferson Detroit, Mi<*hifiran ORVOSSÁG A FŐFÁJÁS ELLEN Báró Kemény Sándor a XVIII. század derekán élt Er­délyben. Hires vig, mulatós ember volt. Házánál két kor­­helv cimborát, vagy inkább is udvari bolondot tartott: bizo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents