Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-10-05 / 19. szám

1956 október 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 5-IK OLDAL sekkel, szekfükkel kihimezték. Ahány szál volt a patyolatban, annyi szerető szívnek a ragasz­kodása; ahány virág, annyi hű­­gondolat. Hadd szóljon maga a levél, amit Szűcs János irt: “Dunavecsei rektor korom­ban több dunavecsei lányka összebeszélt, hogy lepjük meg; Petőfit egy kis ajándékkal s agy történt, amint beszélték. Szónokuk Petőfihez intézett üdvözlő beszédében ezt mondá: “Ezt a kis áldozatot az ön versei dalolása közben, mi leá­nyok magunk termeltük, ma­gunk fontuk, szőttük, a Duna partján annak vizében magunk fehérítettük s azután megvarr­tuk; viselje ebben a mi szere­­* tétünkét sokáig.” Erre Petőfi azt válaszolta: “Nagyon szívesen veszem e drága ajándékot, amit a ti sa­ját kezetek készített. Lám, az Úristen is a maga emberségéből teremtette a világot; az embert pedig a saját képére teremtette. Csak az közelíti meg az Isten képét, aki maga csinálja azt, ami kell s csak azt bízza másra, ami nem kell. Én is azt a ver­set, ami nektek tetszett, ma­gam csináltam, mint ti ezt az ajándékot. A ti dicséretetek ne­kem többet ér, mint az nőtár­saimé; mert azok azt várják, hogy visszadicsérjem őket érte. Hiszen titeket is feldicsérnélek én s elhirdetném ország-világ­nak az én nagy örömemet s ezt a nagy megtisztetetést; de nem teszem; mert az én ellenségeim mind azt hányják a szememre, hogy én csak olyan verseket írok, amik a parasztoknak va­lók s ha megtudnák, hogy a dunavecsei szép lányoknak tet­szenek a költeményeim, még titeket is legyaláznának. Hát csak úgy magamban tartom a hozzátok érzett szere­­ietemet.” Ennek az emlékben megtar­tott beszédnek minden igéje va­lóban Petőfire vall. Aztán gyönyörködve fogta kezébe az ajándékot. Nagyon megtetszett neki a hímzett ing­gallér, kivált a szabása. “Ha meghalok, ebben temes­senek el. És én most szeretnék meghalni. De csak úgy, hogy halljam, mit beszélnek felőlem halálom után? S aztán, ha hal­lanám, hogy azt mondják: “Kár volt Petőfinek meghalni! Irt az jó verseket is!” — Akkor visszajönnék és tovább folytat­nám, ahol elhagytam.” Ezt az emlékezetes jelenetet, ezeket a szavakat jegyzé fel a költőről a régi jó barátja Szűcs János, kinek húga, az ingvarró leánykák szónoka volt. A TÁRSASÁG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jó­ízű élcekkel mulattatni tud ja. Ezt pedig könnyen meg , teheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja jiekik az abban olvasott vic­ceket. Ezt az inggallért látták Pe­tőfinél nagy, nehéz, válságos napokon. Hát miért ne lehetne a költő babonás? A költő babonája pró­fécia! S nem volt-e Petőfi pró­fétai lélekkel tele? Nem jósol­ta-e meg a végzetet? A nehéz időket? “Ebben temessenek el!” Azt mondá. S voltak napok, amelyekben azt hihették, hogy amikor hajnalra harangoznak, a temetésre harangoztak. Ilyen napokon volt a hímzett inggallér Petőfi nyakán ki hajtva. Mért nem vette fel ezt a va­rázsingét a segesvári csata napján is? Az tán megőrizte volna? Használt a fürdőkura Egy ifjú színész, csinos le­gényke és hősszerelmes volt, kellemetlen torokbajba esett. A házi orvosa tehát egy napon elküldte az ifjút az ország leg­első specialistájához, akihez a betegek, seregestül mentek. A hires orvos alaposan megvizs­gálta a színészt és azután für­­dőkurát rendelt neki. Az ifjú hamarosan el is uta­zott egy ajánlólevéllel a fürdő orvosához. A fürdőorvos elol­vasta a levelet, azután csodál­kozva nézett a borotváltképü ifjúra. — Ezt a ruhát hordja min­dig, ha fürdőn van? — kérdez­te tőle. — Természetesen, — felelte az, ifjú nem kevesebb bámu­lattal. — Talán kényelmes ez? — Mindenesetre. — Hát jól van — szólt to­vább az orvos, — szenved a be­tegségével? — Nem éppen, de mégis kel­lemetlen. — Helyes. Én meg sem fo­gom vizsgálni, ez teljesen fe­lesleges, mert a hires kollégám a legnagyobb részletekig meg­írta a betegséget. Csak a keze­lést fogom pontosan megadni és arra kérem, hogy pontosan tartsa meg a szabályaimat. A színész megkapta az uta­sítást és huszonegy napon át lelkiismeretesen követte. Meg­itta a vizet, használta a für­dőt és midőn a szabadsága le­járt, ismét beállított az orvos­hoz,, hogy a honoráriumot meg­fizesse. Az orvos megint cso­dálkozva nézett rá. — Kegyed bizonyára szereti ezt a kosztümöt? — szólt. — Igen, megszoktam, — fe­lelt a színész megrökönyödve. — Nos, jót tett a kúra? — Igen, sokkal jobban ér­zem magamat. — Ennek igazán örülök, asszonyom. A színész a csodálkozástól alig jutott szóhoz e megszólí­tásra, mig az orvos szaporán folytatta: — Kegyeskedjék talán, asz­­szonyom, megmondani hírne­ves kollégámnak, hogy helye­sen tette, amikor kegyedet a mi fürdőnkbe küldte és hogy a fáradozásom nem maradt eredmény nélkül. — De miért szólít engem asszonynak? — kérdezte a szí­nész, végre szóhoz jutva. — Miért? Mert hölggyel van dolgom. — És én lennék az a hölgy? — Kérem, hisz kegyedet hír­neves kollégám úgy ajánlotta, mint aki gyerekágyból vissza­maradt betegségben szenved. Ha elejét nem vesszük e dolog­nak, akkor nem lehetett volna többé anya. Aztán kiderült lassan, hogy a hires specialista szórakozott­ságában egy hölgy ajánlóleve­lét adta a színésznek. A dologban a legcsodálato­sabb azonban az volt, hogy a fürdőruha, amelyet a színész egy női baj ellen használt, rit­ka pontossággal, teljesen ki­­gyógyitotta torokbajából. A szinész aztán megnő­sült és mivel bajának elejét vették, több gyermeke lett — a feleségének.-----------<•§ £*9----------­FALUHELYEN FÉRJ: Asszony, ha megha­lok harangszóval kisérjenek a temetőbe. FELESÉG: Meglesz férjem, kívánságod szerint. Majd a Riska tehenet utánad menesz­teni., annak a nyakában van egy kis harang, tudod az min­dig megszólal, ha Riska tehén a fejét rázza. ÉRTHETŐ VÁGY — Nem lenne szives ezt a tí­zest felváltani? — De hiszen ez, a tízes hamití. — Hát hiszen éppen azért szeretném felváltani.----------------------- _ ; LÁTÁSI ZAVAR — Ez a hölgy azt állítja ma­gáról, hogy huszonöt éves. — Hm... nem tudom ... le­het, hogy a bor teszi, amit meg­ittam, de én kétannyinak lá­tom .. „ VÉDEKEZÉS ' — Miféle dolog az, — szél haragosan az apa, —■ reggel 2 órakoz hozza haza a lányomat. — Uram ne haragudjon, élő tovább nem maradhattam M vele, mert reggel 6 órakor köti munkámat kezdeni.-------­Igaz férfijellem kristálytiszta marad; Sajnos, kevés igaz, férfi van az ég alatt. A KISDONGÓ OLVASÓI TELJES BIZALOMMAL FOR­DULHATNAK az ország fővárosában, BALOGH E. IST­VÁN vezetése alatt működő irodához, amelynek címe: Foreign Services Corporation FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIES 1624 EYE STREET, N. W. — WASHINGTON 6, D. C. Ez az iroda az amerikai magyarság érdekét szol­gálja! Minden olyan családi, üzleti, vagy magán­ügyben, amely külföldi hozzátartozókat, baráto­kat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint föltétien ettől az irodától kérjen tanácsot. (Magyarul is irhát.) BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET; KÜLFÖLDI OK­MÁNYOK BESZERZÉSÉT és HITELESÍTÉSÉT; PÉNZ, CSOMAG és ORVOSSÁG KÜLDÉSÉT; (Magyarországra s a világ többi államaiba) Teljes felelősséggel, pontosan és kielégítőén kezel az iroda. (Cégünk államilag bejegyezett és ellenőrzött részvénytársaság.) őrizze meg az iroda címét. — Bármikor szüksége lehet rá. Szíveskedjen másoknak is ajánlani közérdekű irodánkat.

Next

/
Thumbnails
Contents