Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-10-05 / 19. szám

1956 október 5.

KIS DONGÓ — CLEAN FUN

5-IK OLDAL

sekkel, szekfükkel kihimezték. Ahány szál volt a patyolatban, annyi szerető szívnek a ragaszkodása; ahány virág, annyi hűgondolat.

Hadd szóljon maga a levél, amit Szűcs János irt:

“Dunavecsei rektor koromban több dunavecsei lányka összebeszélt, hogy lepjük meg; Petőfit egy kis ajándékkal s agy történt, amint beszélték.

Szónokuk Petőfihez intézett üdvözlő beszédében ezt mondá: “Ezt a kis áldozatot az ön versei dalolása közben, mi leányok magunk termeltük, magunk fontuk, szőttük, a Duna partján annak vizében magunk fehérítettük s azután megvarrtuk; viselje ebben a mi szere* tétünkét sokáig.”

Erre Petőfi azt válaszolta: “Nagyon szívesen veszem e drága ajándékot, amit a ti saját kezetek készített. Lám, az Úristen is a maga emberségéből teremtette a világot; az embert pedig a saját képére teremtette. Csak az közelíti meg az Isten képét, aki maga csinálja azt, ami kell s csak azt bízza másra, ami nem kell. Én is azt a verset, ami nektek tetszett, magam csináltam, mint ti ezt az ajándékot. A ti dicséretetek nekem többet ér, mint az nőtársaimé; mert azok azt várják, hogy visszadicsérjem őket érte. Hiszen titeket is feldicsérnélek én s elhirdetném ország-világnak az én nagy örömemet s ezt a nagy megtisztetetést; de nem teszem; mert az én ellenségeim mind azt hányják a szememre, hogy én csak olyan verseket írok, amik a parasztoknak valók s ha megtudnák, hogy a dunavecsei szép lányoknak tetszenek a költeményeim, még titeket is legyaláznának.

Hát csak úgy magamban tartom a hozzátok érzett szereietemet.”

Ennek az emlékben megtartott beszédnek minden igéje valóban Petőfire vall.

Aztán gyönyörködve fogta kezébe az ajándékot. Nagyon megtetszett neki a hímzett inggallér, kivált a szabása.

“Ha meghalok, ebben temessenek el. És én most szeretnék meghalni. De csak úgy, hogy halljam, mit beszélnek felőlem halálom után? S aztán, ha hallanám, hogy azt mondják: “Kár volt Petőfinek meghalni! Irt az jó verseket is!” — Akkor visszajönnék és tovább folytatnám, ahol elhagytam.”

Ezt az emlékezetes jelenetet, ezeket a szavakat jegyzé fel a költőről a régi jó barátja Szűcs János, kinek húga, az ingvarró leánykák szónoka volt.

A TÁRSASÁG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jóízű élcekkel mulattatni tud ja. Ezt pedig könnyen meg , teheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja jiekik az abban olvasott vicceket.

Ezt az inggallért látták Petőfinél nagy, nehéz, válságos napokon.

Hát miért ne lehetne a költő babonás? A költő babonája prófécia! S nem volt-e Petőfi prófétai lélekkel tele? Nem jósolta-e meg a végzetet? A nehéz időket? “Ebben temessenek el!” Azt mondá. S voltak napok, amelyekben azt hihették, hogy amikor hajnalra harangoznak, a temetésre harangoztak. Ilyen napokon volt a hímzett inggallér Petőfi nyakán ki hajtva.

Mért nem vette fel ezt a varázsingét a segesvári csata napján is? Az tán megőrizte volna?

Használt a fürdőkura

Egy ifjú színész, csinos legényke és hősszerelmes volt, kellemetlen torokbajba esett. A házi orvosa tehát egy napon elküldte az ifjút az ország legelső specialistájához, akihez a betegek, seregestül mentek. A hires orvos alaposan megvizsgálta a színészt és azután fürdőkurát rendelt neki.

Az ifjú hamarosan el is utazott egy ajánlólevéllel a fürdő orvosához. A fürdőorvos elolvasta a levelet, azután csodálkozva nézett a borotváltképü ifjúra.

— Ezt a ruhát hordja mindig, ha fürdőn van? — kérdezte tőle.

— Természetesen, — felelte az, ifjú nem kevesebb bámulattal.

— Talán kényelmes ez?

— Mindenesetre.

— Hát jól van — szólt tovább az orvos, — szenved a betegségével?

— Nem éppen, de mégis kellemetlen.

— Helyes. Én meg sem fogom vizsgálni, ez teljesen felesleges, mert a hires kollégám a legnagyobb részletekig megírta a betegséget. Csak a kezelést fogom pontosan megadni és arra kérem, hogy pontosan tartsa meg a szabályaimat.

A színész megkapta az utasítást és huszonegy napon át lelkiismeretesen követte. Megitta a vizet, használta a fürdőt és midőn a szabadsága lejárt, ismét beállított az orvoshoz,, hogy a honoráriumot megfizesse. Az orvos megint csodálkozva nézett rá.

— Kegyed bizonyára szereti ezt a kosztümöt? — szólt.

— Igen, megszoktam, — felelt a színész megrökönyödve.

— Nos, jót tett a kúra?

— Igen, sokkal jobban érzem magamat.

— Ennek igazán örülök, asszonyom.

A színész a csodálkozástól alig jutott szóhoz e megszólításra, mig az orvos szaporán folytatta:

— Kegyeskedjék talán, aszszonyom, megmondani hírneves kollégámnak, hogy helyesen tette, amikor kegyedet a mi fürdőnkbe küldte és hogy a fáradozásom nem maradt eredmény nélkül.

— De miért szólít engem asszonynak? — kérdezte a színész, végre szóhoz jutva.

— Miért? Mert hölggyel van dolgom.

— És én lennék az a hölgy?

— Kérem, hisz kegyedet hírneves kollégám úgy ajánlotta, mint aki gyerekágyból visszamaradt betegségben szenved. Ha elejét nem vesszük e dolognak, akkor nem lehetett volna többé anya.

Aztán kiderült lassan, hogy a hires specialista szórakozottságában egy hölgy ajánlólevelét adta a színésznek.

A dologban a legcsodálatosabb azonban az volt, hogy a fürdőruha, amelyet a színész egy női baj ellen használt, ritka pontossággal, teljesen kigyógyitotta torokbajából.

A szinész aztán megnősült és mivel bajának elejét vették, több gyermeke lett — a feleségének.-----------<•§ £*9----------FALUHELYEN

FÉRJ: Asszony, ha meghalok harangszóval kisérjenek a temetőbe.

FELESÉG: Meglesz férjem, kívánságod szerint. Majd a Riska tehenet utánad meneszteni., annak a nyakában van egy kis harang, tudod az mindig megszólal, ha Riska tehén a fejét rázza.

ÉRTHETŐ VÁGY

— Nem lenne szives ezt a tízest felváltani?

— De hiszen ez, a tízes hamití.

— Hát hiszen éppen azért szeretném felváltani.----------------------- _ ;

LÁTÁSI ZAVAR

— Ez a hölgy azt állítja magáról, hogy huszonöt éves.

— Hm... nem tudom ... lehet, hogy a bor teszi, amit megittam, de én kétannyinak látom .. „

VÉDEKEZÉS '

— Miféle dolog az, — szél haragosan az apa, —■ reggel 2 órakoz hozza haza a lányomat.

— Uram ne haragudjon, élő tovább nem maradhattam M vele, mert reggel 6 órakor köti munkámat kezdeni.-------Igaz férfijellem kristálytiszta marad;

Sajnos, kevés igaz, férfi van az ég alatt.

A KISDONGÓ OLVASÓI TELJES BIZALOMMAL FORDULHATNAK az ország fővárosában, BALOGH E. ISTVÁN vezetése alatt működő irodához, amelynek címe:

Foreign Services Corporation

FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIES

1624 EYE STREET, N. W. — WASHINGTON 6, D. C.

Ez az iroda az amerikai magyarság érdekét szolgálja! Minden olyan családi, üzleti, vagy magánügyben, amely külföldi hozzátartozókat, barátokat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint föltétien ettől az irodától kérjen tanácsot. (Magyarul is irhát.)

BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET; KÜLFÖLDI OKMÁNYOK BESZERZÉSÉT és HITELESÍTÉSÉT; PÉNZ, CSOMAG és ORVOSSÁG KÜLDÉSÉT;

(Magyarországra s a világ többi államaiba)

Teljes felelősséggel, pontosan és kielégítőén kezel az iroda. (Cégünk államilag bejegyezett és ellenőrzött részvénytársaság.)

őrizze meg az iroda címét. — Bármikor szüksége lehet rá. Szíveskedjen másoknak is ajánlani közérdekű irodánkat.