Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1956-09-05 / 17. szám
1956 szeptember 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL (Folytatás) Képzeljetek el egy kilométernyi hosszú zöld halastálat, amelyre már köröskörül fel van rakva a galambsaláta, de a sült még nincs benne, — ilyen volt az a völgy. Csakhogy a közepén nem kaszálták: káka és nád termett ott. Már előbb is hallottam a béka-vartyogást. Dehát az csak annyi volt, mint mikor az operában a játék előtt a hangszereket hangolják: Napnyugta után megkezdődött a koncert: brekeke, brekeke, ung-ung, kroá-kroá . . . Millió béka! Teremtő Istenem, hogy fogok én itt aludni? S körülnéztem a gyertyával a kunyhóban, hogy hátha bent is van béka? Hármat ugrasztottam ki a redves-lábu ágy alól. Tyhü micsoda békaországba jutottam én! Szidtam Tóth Gazsit. S még abban az órában visszatértem volna a vasúti állomásra, ha a sötétséggel boritott sárvilág engedte volna. De holnap viszszatérek, vissza akárhogy is! És magamat is szidtam, hogy micsoda esztelenséget követtem el, amikor csak úgy vaktában belerohantam az Izsák kertész ajánlatába. A tojásrántotta egy negyedórára megvigasztalt. Nem tudom hogyan csinálta, micsoda fűszerekkel? Remek volt. Az A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. angol király sem ehetik különbet. Csak’utána se sajt, se semmi. Átadtam a gyereknek a ruhámat, cipőmet. S megizentem, hogy holnap délutánra tisztitsa meg az asszony. — Holnap délutánra! — kiáltottam még utána is. Aztán bevontam az ajtót. Kerestem rajta a kulcsot is. Nem volt. Csak egy madzag akadt a kezembe. A madzaggal szemben álló rozsdás szög megérttette velem, hogy belülről madzaggal szokás az ajtót bezárni. Újabb boszankodás. Bekötöttem ahogy lehetett. Az asztalt is odatettem támasztéknak. Aztán ágyba. Az ágy rövid volt és ropogós. Csak összeguborodva lehetett benne feküdni. Vártam, hogy elalszom, de hiába. A békák lármája nemhogy szűnt volna, hanem még erősödött. Egyszercsak szúnyog is zöngicsél a fejem körül Nem is egy, de kettő, három ... Újra meggyujtottam a gyertyát. s vadásztam rájok. Agyon is vertem mind a hármat. Lefekszem újra. Megint egy szúnyog, két szúnyog három szúnyog. — ördög abba a Tóth Gazsiba! Micsoda helyre biztatott engem! Egész éjjel pofoztam magamat és káromkodtam, mint a kaszárnyabeli káplárok. Hajnal felé mégis elaludtam valahogy. S aludtam volna három nap is egyfolytában, ha valami égető érzés nem ébreszt fel. Az orrom hegyébe mintha varrótűt mélyesztene bele valaki. _ . iküae i JSIi Légy volt. Az ajtó-hasadékon besütött a nap. Nézem az órát: hét. Nyitom az ajtót. Bandi már ott ül. S vele valami tíz ingesgatyás sáros lábú parasztim is. Köztük egy emelthasu kis leány, aki csecsemőt tart a karján. Karikára álló szemmel bámulnak rám valamennyien. — Mit akar itt ez a sok kölyök? A kertészgyerek szemérmesen mosolyog: — Festeni szeretnének látni... — Pusztuljatok innen! A gyerekek szétrebbentek. Csak a Bandi maradt ott. Tudakolta, hogy hozhatja-e a reggelit? — Hozhatod. De ide semmiféle gyerekeket ne gyüjts magad köré. És mondd anyádnak, hogy délutánra biztosan meglegyen a ruhám. Vissza akarok térni Pestre. Megmosdottam. De még akkor is olyan bágvadtságot éreztem, mintha valami csatamezőn ébredtem volna fel a halottak közül. Közben persze a legyeknek vidám sokasága látogatott be, és csak azt várták, hogy kiüljek a kunyhó elé. A lábamszárát különco kedvvel választották csipkelődésük tárgyának. Hiába fel kell öltöznöm. Nézem a komisz zsákvászonruhát. Előre is látom, hogy rövid is, bő is. Dehát fel kell vennem, különben a legyek megesznek elevenen. Szerencse, hogy nem lát a ruhában senki! Kiteszem az asztalt, széket az ajtó elé, s várom a reggelit. Várom, mint Illés a hollót a Kárit patak mellett. i Egyszercsak látom, hogy három napernyő közeledik: két Piros, egy fehér. A Szilágyi kisasszonyok sétálnak a rét szélén. Visszahúzódok nagygyorsan az odúmba. No fene kellemetlen! A három napernyő tovább vonul. A kunyhó belsejéből látom, hogy a leányok visszavisszatekintenek. Végre megérkezik a reggeli. Egy nagy bögre kávé. Van egy liter is. Benne leveses-kanál. Mellette zsemlye. ízlelem a ká- I vét: jó: Csak a zsemlye... Két fogas oroszlán kellene, hogy széttépje. — Mér nem hoztál friss zsemlyét? A gyerek bámul: — Friss ez. — Már hogy volna friss! — De. Tennap hozták a városbul. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajanló levelek Írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítványok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, végrendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást es részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirdetések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és eseményekkel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ára $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 288 oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában JOHN K. SZŐLLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-235S Egy óra múlva egy szalmakalapos és bőrkamáslis urféle igyekszik buzgón a kunyhóm felé: sáfrányszinben játszó szürke Kossuth-szakálas, csizmás ember. Bizonyára Szilágyi Soma ur. Az első gondolatom az, hogy beülök a kunyhóba, s magamra záíom, azazhogy bemadzagolom az ajtót. A második gondolatom az, hogy nem madzagolom be az ajtót, de az ágyteritőt magamrakeritem, hogy a kertészi ruha valamiképpen leplezve legyen. Mikorra azonban Szilágyi ur hozzám érkezik, sem az első gondolatot nem cselekszem, sem a másodikat, csak iszogatom a reggelimet bosszus-nyugodtan. Szilágyi ur bemutatkozik. Cseppet se zavarja, hogy én nem nyújtok neki kezet, és nem mondom viszont a nevemet. Nyájas szemhunyoritással és a régi zsidók háhogó beszédével fejezi ki az örvendezését, hogy valahára művészt is tisztelhet a falu. A táj szép, és ha egy régi nemesi kúriát le akarok festeni, ajánlja az övét. — Én csak eget festek: felhőket és napnyugovást, — felelem barátságtalanul, miközben a két vizes cipőjére pillantok. — Napnyugovást? Miért éppen napnyugovást, ha szabad kérdeznem? S hunyorgat, mint a szabó, mikor cérnát fűz a tűbe. (Folytatjuk.) A NYEREMÉNNY — Hogy jár az az óra, amit múltkor a pikniken nyertél? — Nagyon jól. — Igazán? — De mennyire, őszintén szólva 45 perc alatt tesz meg egy órát. SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT ha hátralékban van előfizetési dijával, szíveskedjék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az elöfiz« tési dijat lejáratkor meg? fizeti. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. A FÉRFIAK SORSA: A NŐ
