Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1956-08-20 / 16. szám
1956 augausztus 20. RTS dongö _ clean fttn 3-IK OLDAL Gyermekrovat VAKÁCIÓ Hova menjünk milyen tájra? Hegyre talán, vagy pusztára? Folyópartra, vagy erdőbe? Faluszéli zöld mezőre? Lepkét fogjunk, vagy horgásszunk? Vagy mégis csak hegyet másszunk? Akár erdő, akár folyó: Jaj be jó a vakáció. Kipihenjük jól magunkat, Tanuláshoz uj erőt ad.-------------A FARKAS, A VADÁSZ ÉS A PÁSZTOR Egy vadász meglátott a mezőn egy farkast. Agaraival együtt üldözőbe vette, hogy lelője. Szaladt a farkas s egy pásztort látott, ahhoz menekült s kérte bujtassa el, mert a vadász nagyon üldözi az agarakkal. — Meglásd, meghálálom, — mondta a farkas a pásztornak s ha megsegítesz, mindig szolgálatkész leszek irányodban. — Jól van, mondta a pásztor, van egy barlang, abba elbújhatsz, majd kórókkal eltakarom a barlang nyílását s ha jön a vadász, másfelé küldöm, hogy arra szaladtál. Jött a vadász s kérdezte, hogy nem látta-e a pásztor a farkast, aki azt felelte, hogy nem látta, de közben hunyorított a szemével, hogy a farkas a barlangban van, amit a bar-VÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA jVAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismeró'sének a ” noNGÓT, mert ez a ’ *hb aján•^nryaj lángból a kóró közül kileselkedő farkas meglátott, de a vadász nem vett észre és elment onnan. Ekkor kijött a farkas, akinek a pásztor eldicsekedett, hogy elküldte a vadászt. De a farkas igy szólt: — A nyelveddel elküldted a vadászt, de az intéseddel, a szemed hunyoritásával el akartál veszíteni. Jámbor a nyelved, de gaz a szemed. Ezt nem felejtem el. Tanulság. Légy jámbor, ne árts senkinek s hamisságoddal kárt ne tégy, mert akit bántasz megemlékezhet felőle s keresni fog okot, hogy téged is megbántson. FÉRFIAK BESZÉLGETNEK — Találkoztam Juliskával, még most is olyan szép, mint öt év előtt, mikor utoljára láttam. — Én is láttam őt s igazad van. Csakhogy most több idejébe kerül, mig arcápolóival széppé teszi magát.--------5 a--------------SZOCIALIZMUS Egy milliomos asszony télen este hazafelé siet. Útközben igen sok rongyos, félig megfagyott újságárus és koldus kerül eléje. A millimosné egyszer csak megsokallja a sok vacogó, didergő alakot és dühösen igy morfondíroz... — Ezek a rongyosok úgy fáznak, hogy már az én fogam is vacog! Hát akkor minek csináltattam egy ezer dolláros prémes-kabátot?...--------------------------— Ön azt mondta, hogy az ön fia a farmon dolgozott, mióta csak megszületett. — Igaz ez? — kérdi a bíróságon a farmertől az ügyész. — Igaz. —Mit csinált a fia az első évben? — kérdi diadalmasan az ügyész, aki azt hiszi, hogy a farmert hazugságon fogta. — Mit csinált? Tejet szopott.---------------------------A BÖRTÖNBEN Látogató: Boldog lesz ha letelik a büntetési ideje? Rab: Nem tudom uram ... 4letfogytiglanra vagyok Ítélve. KISS JÓZSEF KOCSISA Kiss József dulló-biztossal, Marosszék “Józsi bácsijával” történt meg az eset. Kocsisát, Piczki János kibédi székely fiút, beidézték Cégesből Marosvásárhelyre, sorozásra. A legény útközben több pajtásával együtt felöntött a garatra s Tompa községben az a furcsa gondolata támadt, hogy sötét éjjel keresztbe rakta az utcákon a töviskeritéseket, aztán félreverte a harangot. A lakosság felriadt álmából, kiszaladt az utcára. És a tövisek miatt sok baj esett, különösen az asszonynép között. Piczki János kocsist megidézte Ladosan László dulló-biztos. A legény azonban mielőtt útnak indult volna, megkérdezte gazdájától, hogy majd mit feleljen a tekintetes urnák- Kiss József kioktatta és levelet is küldött vele kollégájának; a levélben az volt írva, hogy ne tartsa ott sokáig *a legényt, mert nincs a háznál senki, aki a lovakkal bánjon. Ladcsan László, elolvasván tiszttársának levelét, azt kérdi a vádlottól: —Te vagy a gegesi Kiss József ur kocsisa? — Igenis, én vagyok, instálom. — Hát miért harangoztál Tompán, te gazember? János elmondja a gazdájától tanult feleletet: — Édesapám Kibéden harangozó volt, instálom; s kicsi gyermekkoromtól fogva én jártam helyette a toronyba harangozni. így aztán úgy véremmé vált a harangozás, hogy a nyavalya is kitörne, ha haranglábot látva, nem harangoznék. — Az én apám nem volt dulló-biztos, szólott erre Ladosan; de én már rég az vagyok, s én is úgy megszoktam a csapatást, hogy menten kitörne a nyavalya, ha olyan gazembereket látóvá, a milyen te vagy, nem csapatnék. Bújj hát le, János; kapsz 25-öt; azután eredj haza, s köszönd meg gazdádnak a tanácsát, mert igazán jól feleltél. A PAPUCSHŐS Feleség: Ma éjjel beszéltél álmodban, Feri. Férj: Bocsáss meg kedves Dórám, hogy félbeszakítottalak! FIATAL ÖREGEK — Tessék uram venni egy szép virágot a leányának, — kínálja virágait egy nő egy idősebb férfinek, aki egy fiatal nővel ül a vendéglőben. — Nem kell nekem virág, — szól az öreg bácsi nagy mérgesen, akit bántott, hogy a vele ülő fiatal nőt leányának nevezte. A virágárusnő elmegy s kis idő múlva jön egy másik, idős virágárus asszony, aki az öreg bácsi elé lép és igy szól: — Fiatalúr, tessék virágot venni a szép kisasszonynak. — Hogy adja? — kérdi az idős bácsi, akinek hizelgett, hogy a nő fiatalúrnak címezte. — Párja egy dollár, — feleli szemhunyoritva az idős virágárus nő. — Adjon három párt, itt van öt dollár, nem kell visszaadni. AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett 1 >1 van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. • III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, *. n e fj tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára —......... Vidékre 20 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.