Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1956-08-05 / 15. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1956 augusztus 5. ÓHAZAI ANEKDOTÁK ÍRJÁK, HOGY KIS MARJÁN az asszonynépek háromnegyede, tehát 100 közül 75, érdekes állapotban van. Egy nő pedig, aki 1851., januárban szülte meg huszonnegyedik gyermekét oly friss, fürge, vidor, mint akármely 30 éves asszony s étvágya oly jó, hogy meg se kottyan neki egy csirke. Súlya 2 mázsa, 15 font. .... -■ ■. . A RÉGI PESTI KÁVÉHÁZ A New York-kávéház tapasztalt bohém főpincére, Gyula, sűrűn produkálja azokat az ötleteit, amelyekből egy egész pincérgeneráció megélhet majdan, ha valamennyi közkinccsé válik. Egy kövér szinész, aki törzsvendége a kávéháznak és aki őt-hat szivart szív el esti kilenctől hajnali háromig, mindig kevesebb szivart diktált be neki, mint amennyit vett tőle. A főpincér ezt végre megunta, s mint a novellákban Írják, hirtelen mentőötlete támadt. Mikor a kövér szinész ismét öt szivart diktált be a fizetésnél, holott hatot szivott, igy szólt: — Bocsánat, hat szivar volt! — Bocsánat, csak öt! — felelt a feledékeny vendég. — Tudja mit — mondta a főpincér — jöjjön velem a ruhatárba és vesse le a kabátját. A kövér szinész szabadkozott, de Gyula addig unszolta, amig végre mégis bement a ruhatárba és levetette a kabátját. Legnagyobb meglepetésére a fekete kabát hátán hát fehér krétavonást talált. — Mi ez? kérdezte megdöbbenve — Ez az, — mondta a főpincér, — hogy valahányszor önnek szivart adtam, krétával egy vonást húztam a hátára. Hat vonás van, tehát hat szivar volt. A kövér művész lesújtva fizette ki a hatodik szivart és azóta, ha szivart kér, mindig megnézi, hogy nincs-e a főpincér kezében kréta...----------------------A FESTŐ Pentelei Molnár nemrég arckép festészetre adta magát. Piktorok körében ez feltűnt, mert a művész eddig csak tájképeket vagy csendéleteket festett. A művész családjánál az volt a szokás, hogy a csirkét, vagy tyúkot, amelyet délelőtt Pentelei Molnár lefestett, délre megették. Egy napon a ház békéjét nagy visitás verte fel. A művész idősebbik leánya sikongva rohant be az édesanyja szobájába és zokogva kiáltotta: — Nem szabad az Erzsikét levágni! Nem engedem az Erzsikét levágni! Pentelei Molnárné ijedten kérdezte: — Mi az? ... Mi történt? Mi van az Erzsikével? — A papa festi! — felelte bőgve a kis leány.----------------------A CITROMFA Hatesztendős kis fiam elrontotta á gyomrát és limonádét adtunk neki. A pohárba, amikor a citromot belenyomta, becsúszott néhány citrommag és én figyelmeztettem, hogy vigyázva igya, a -magokat le ne nyelje. Mi sem természetesebb, mint hogy nagy kedvteléssel egymásután kezdte lenyelni a citrommagokat. — Na megállj, te szófogadatlan fiú, — citáltam neki a régi rémitgetést, — most egy nagy citromfa fog kinőni a gyomrodból! — Nem lehet az anyuskám, — felelte nyugodtan és közben lenyelt még egy magot, — hiszen az iskolában tanultuk, hogy Magyarországon nem nő citromfa!------A PINCÉÉIN AS Az történt egy este, hogy egy vendéglő büffés kisasszonya véletlenül földre borított egy csomó tányért. Szegény könynyes szemmel kesergett a cserepek mellett. Hát amint sir-sirdogál, odajön hozzá egy pöttöm legényke, a kis Jani. A kis Jani a vendéglő legapróbb pincérinasa. Lábujjhegyre kell ágaskodnia, hogy kilátszódjék a földből. Az inas részvéttel kérdezte: — Miért sir, kisasszony? — Jaj, ne is kérdezd! Itt van ni, ezt a sok tányért mind én törtem el. Lesz majd a gazdától! ... A legényke megpróbálta, hogy megveregese a vállát, aztán nagylelkű pártfogó hangon mondta: — No ne sirjon, kisasszony! Majd én rendbehozom a dolgot a gazdával. — Te? Ugyan, tudod is te! — No-no, csak bízza rám. A legényke fölment az emeletre a gazdához és ijedt arccal jelentette: — Főnök ur, szörnyű nagy baj történt odalent! A főnök ijedten kérdezte: — Az Istenért, micsoda? — Hát kérem alássan, egy csomó tányért a földre ejtettem és mind összetört. A vendéglős az első pillanatban megkönnyebbülten sóhajtott föl, de aztán haragosan mondta: ELŐFIZETÉSI FELHIYÁS I A “Kis Dongó” képes élclap kanyonként kétszer, — i minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt éklapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ....... centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: ...............................................................,..................... Utca, box: ................................................................................. Város: ........................................................................................ l Állam: ........................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. i — Ejnye, szedte-vette kölyke! Hát már sohase lesz vége ennek a tányértördelésnek? Nesze, nesze! Jobbról is, balról is kapott egy-egy pofont a gyerek, aztán a gazda rákiáltott: — Most már mehetsz a dolgodra! A gyerek lesompolygott a lépcsőn, a tükör előtt lemosta a' könnyeket a szeméről, rendbehozta az ábrázatát, amelyet némileg földult a két pofon s odament a kisasszonyhoz: — Már rendbehoztam a dolgot... .--------5 £ ---------Hevesi dalok Boldog vagyok, nagyon boldog Amióta szeretek. Nem búsulok, nem bánkódom, Jó kedvem van, nevetek. A munkához alig fogtam Mindjárt el is végeztem, Látod pajtás ezt csinálta Énvelem a szerelem. Hogyha látom a babámat, Felragyog a két szemem, Ölelésre lendül karom: Jer ide szép szerelmem. Adj egy csókot édes szivem Hajtsd váltamra a fejed S nézz szemembe, hadd lássam ott A csillagos kék eget. Mondd szerelmem, kedves rózsám Fogsz-e mindig szeretni? Hü leszel-e mindig hozzám? Sohsem fogsz elfeledni? Nem felelsz rá, mért felelnél, Választ ad rá a szived: Azt dobogja: amig élek, Tied vagyok, csak tied. Jaj, de szép is a szerelem, De gyönyörű a világ, Amig van ki szeret téged S édes ajka csókot ád. Hát még mikor azt suttogja Kedves rózsám szeretlek. Olyan mintha nóta szólna, S angyalok énekelnek. Boldog vagyok, nagyon boldog, Amióta szeretlek. De még nagyobb boldogság az: Ha HEVESIHEZ megyek. CAFÉJÁBAN, veled együtt, Jó borából ihatok És baráti társaságban Záróráig mulatok. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
