Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)
1955-12-20 / 24. szám
8-IK OLDALA ^ KIS DONGÓ — CLEAN FUN 11 •\c Ój 4$ W f I 8 8 I I A ssBridgeporti Szövetség ff & az ünnepek alkalmával üdvözli ez újság olvasóit és szeretettel kéri őket az érdemes magyar ügyek további támogatásán% valamint újságjaik és egyházaik felkarolására és I pártolására.. Suta Péter elnök. Segedy L. István titkár, Frank E. Gerry pénztárotok, Chopey G. Jenő számvevő. Káldor Kálmán (St. Louis, Mo.) igazgatósági elnök, Chanti Mihály (Roeb- I ling, N. J.) alehiök, Janik Lajos (Cleveland, O.), Antal Ferenc (Garfield, N. J.), Katzianer Zsigmond (Philadelphia Pa), JDr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Nagy I József (Detroit, Mich.) és Paulovies János (Bridgeport, Conn.) igazgatóik The American Life Insurance Association BRIDGEPORT, CONNECTICUT | 1 ÓHAZAI ANEKDOTÁK A SZATMÁRI HARANGÖNTŐ Szatmármegye egyik községében megrepedt a harang. Volt a községben egy olyan mindentudó János, akit ezermesternek tartottak, mert megcsinált az mindent, amivel megbízták Elmennek hozzá a község elöljárói és megkérdezik tőle: — János, tudna-e harangot önteni? — Hogyne tudnék, mondja János. Ehe elmennek, leveszik a toronyból a harangot s beviszik János udvarába. János pedig letakarja valami fehér lepellel s ott hagyja az udvaron. Egyik nap a másik után múlik, de bizony János feléje se néz a harangnak. No, türelmetlen lett az elöljáróság s ment Jánoshoz. — Hát mi van a haranggal János? Látjuk, még úgy áll itt az udvara közepén, mint mikor idehozták. Hát mikor fog harangot önteni? — Mikor? Most, ebben a percben, mondja János s azzal megy a kúthoz, teletölt egy LAPKÉPVISELŐKET az ország minden vidékéi) felvesszünk, írjon a feltételekért. sajtárt vízzel s leönti a harangot. Azóta nem tanácsos kérdezni abban a szatmármegyei községben a lakosoktól, hogy jó-e a harang, vagy mikor lesz megint harangöntés? TÉVEDÉS Egy rosszlelkü asszonyt temetett a pap s mert a halottakról csak jót vagy semmit sem kell mondani, igy a halotti beszédben azt mondta: Jámbor asszony volt, a családi békét szerette, a szomszédait megbecsülte... Mire a temetésen megjelent egyik asszony, aki a szomszédságában lakik, oldalba löki a másikat s azt súgja: — Menjünk innen, mert bizonyára idegennek a temetésére tévedtünk.-----------í«<3fr*>----------w W MEGHÍVTA Budapest felé robog a vonat, amikor jön a kalauz és a jegyeket kéri. Az egyik sarokban kuporodik egy ember. — Kérem a jegyet. — Kalauz ur, én egy szegény ember vagyok, holnap megy férjhez Budapesten a leányom, az esküvőre kell utaznom, de nincs pénzem. Hagyjon engem jegy nélkül utazni. A kalauz menni akar, mintha nem látná az utast, mikor a másik pad alatt észrevesz egy másik embert elbújva. A kalauz rákiált: — Hát magával mi van, hol a jegye? — Kalauz ur, én vele utazok, meghívott engem a lánya esküvőjére.--------£«■§ £ ------VONATON Karcag ur utazik a vonaton és feje felett a polcon egy nagy utazótáska van, mely a vonat minden zökkenésére úgy inog, hogy majd leesik. Arra megy a kalauz és azt mondja Karcag urnák: — Vegye le azt a táskát, mert még valakinek a fejére esik. Megy tovább a kalauz a kocsin és vissza jövet látja, hogy a táska még mindig a polcon van. Mérgesen rászól Karcag urra: — Nézze, ha mégegyszer ott találom azt a táskát, kidobom az ablakon. Megint elmegy és később I megint visszajön. A táska ott inog a régi helyén. Erre se szól, se beszél a kalauz, odamegy a polchoz, leemeli a táskát és kihajítja a robogó vonat ablakán. Karcag ur meg sem mozdul. Erre a kalauz mérgesen rámordul: — Nahát maga egy nyakas fráter, hát nem látja, hogy kidobtam a táskát, még azzal sem törődik? — Nem hát, — mondja Karcag ur nyugodtan, — miért haragudnék? Az a táska nem volt az enyém.---------*§§•»--------KORA ÖRÖM, SZOMORÚ VÉG Egy borsodi faluban, Miskolc j mellett disznóölésre készültek] a komák. Szerencsésen leszúrták a disznót az udvaron, amibe alaposan belefáradtak s egy kis felfrissítésül a koma behívta társát egy kupica pálinkára. Az egy kupicából több lett s jó ideig tartott, mire kimentek újra az udvarra, hogy most már megpörzsöljék a már nem röfögő állatot. Igen ám, de míg ők bent idogáltak, az alatt valaki elemelte a disznót. Keresték mindenütt, de bizony annak lábakéit és nem is került soha elő. így abbamaradt a disznótor s a koma megfogadta, hogy soha többet nem iszik előre a disznópörzsölésre. ----------------------------EGY ÖKÖR JÖTT? Vágóhidra hajtották a városban az ökröket. Az egyik megvadult és toporzékolva rohant végig az utón, mindenki menekült a bősz állat elől. Egy fiatalember ment az 1955 december 20. Csirkefarm eladó New York fővárosa mellett, két és félakeros, 5 szobás ház. villany bent, jó viz, jó utón. Bővebb felvilágosítást kaphat I levélben. Cim: Mike Balázs Box 24, Quaker St., Delanson, N. Y. utón, amikor meglátta a felé rohanó ökröt, ijedtében beugrott egy ottan lévő borbély üzletbe. A gazda ránéz a megrémült férfira, mire az magyarázatképen igy kiált fel: — Bocsánat, egy ökör jön.--------------------------Hevesi Ferenc karácsonyi üdvözlete Ahol mindig boldogság van, Nincs fájdalom, nincsen bánat, Tiszta lelkek örvendeznek Isten szine-látásának, Angyalajkak énekelnek Dicsőítő szent éneket, Karácsony a mennyországban Ki tudná, hogy milyen lehet? Tán ott csillog a legnagyobb. Legragyogóbb karácsonyfa, Tetejéről sugárzó fényt Betlehemi csillag ontja. Tán ott van a csillag alatt Bethlehemi kicsi jászol És örömre dobbant szívvel Körülötte a sok pásztor. A jászolban ott mosolyog Jézuska, az Istengyermek. És mellette az angyalok Glóriázva énekelnek. Ott térdel a legboldogabb, A legszentebb édesanyja S József pedig őszült fejét Alázatos mélyre hajtja. Talán ilyen a karácsony Odafönt a mennyországban. Istenem, Ó engedd meg, hogy Egyszer majd én is meglássam, És a többi pásztor között Ott az égi jászol mellett, Minden földi fáradalmat, Tépelődést elfelejtsek. Kisimuljon minden gondránc Veritékes homlokomon, S kicsi Jézus áldó szemmel Egyszer rám is mosolyogjon ... * * * Karácsony ünnepén bárhol is legyetek: — Adja a jó Isten, — örömben, vigságban legyen részetek. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
