Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)

1955-09-20 / 18. szám

4-IK OLDAL KIS DONGO — CLEAN FUN 1955 szeptember 20. KIS DONGÓ - CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy inches egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. A FALU GYERMEKE Keskeny, szürke felhő-fosz­lányok úsznak a környék fölött. Nagy égiháboru lehetett az éj­jel, esővel, viharral, villámlás­sal vegyes. Látszik is a nyoma mindenfelé, a fák gallyai le vannak tördelve, faleveleken, fűszálakon esőszemek csillog­nak, a templomsoron a nagy garádban zuhog a viz. Vőneki János uram portáján egész tócsák állanak, a Zákó Mihá­­lyék kertjében pedig — éppen az imént mesélte Mihók Mag­da, — a madárfészket is lemos­ta a fárul a zuhogó zápor. Köd gömörödik a sár fölött, átlátszó és fehéres, mint a mu­­szelin-ruha, a falusi kémények füstje fölfelé száll, megannyi jele, hogy már nem lesz eső, bár az ég morcsos, borús még, akár a Bizi apó arcza, ki meg­hajolva, ingadozó léptekkel megy a hosszú utczán Szűcs Is­tókkal, a kőművessel. Hogy összeesett az öreg! Nem is csoda, csövestől éri a vesze­delem. A lánya meghal, ökrei fölfujódnak, csűre, asztagja megég, lovait elhajtják a sze­génylegények. Hanem érzi is a súlyát az Is­ten “másik” kezének, ha nem tudta megbecsülni a jobbikat. Bezzeg kellemeztetné most már magát ő Szent Felsége előtt, SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT ha hátralékban van elő­fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb beküldeni mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize tési dijat lejáratkor meg fizeti. mióta a legény fia is halállal vivődik, megfogadta, csak arra való lesz a vagyona, hogy jót tegyen vele. De bizony hidegen fogadják az egek. Valóságos csoda tör­tént. Mikor a Mária-képet hoz­ták, amit a templomnak vett, — leszakadt a szekér alatt a Bágy hid ja, ló odaveszett, ko­csi, kép dirib-darabra zúzódott. Az emberek az udvarukról és a kerítések mögül nézik, amint végigmegy a hosszú krispinben, apró, kopasz fejét a váll-lapocz­­kái közé huzva. — Csiba te, ne te, — veszi föl a szót Böngér Panna — leg­alább már ti ne bántsatok. Eleget veri az Isten. Ugyan tegyen, lelkem, egy-két hasábot az üst alá, mig megkavarom. — Nedves ez a tüzelő — ve­szi át a szót özvegy Csupor Mátyásné. — Az én időmben még a fa is jobban égett, Pan­na. Hanem ez a Bizi dolga! Tudod-e, mi történt megint az éjjel? —Talán a kőkereszttel a temetőben? — Beleütött a mennykő, lel­kem. Összetörte. Pedig csak tegnap állitották föl nagy költ­séggel. — óh, óh! — hüledezék Bön­gér Panna. — Akkor bizonyo­san odamennek. Eredj csak, kis Andris, nézz utánuk, fiam, hova fordulnak el a savanyu­­kuttól? A “falu gyermeke” (úgy hit­ták a szelid képű, anyátlan­­apátlan fiút) az udvar közepén guggolt a lekvárfőző-kat-t lan mellett, ami igen irigylendő állapot volt reá nézve, mert nemcsak a lábait melengethet­te a tűznél (csipős az idő egy kicsit), hanem a jószivü Bön­gér Panna a kóstolást is enged­te. Hogy most már ott kell hagy­ni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot! Kelletlenül kullogott utá­nuk. Csakugyan a temetőbe mentek. Az asszonyok igazat mond­tak, a gyönyörű piros kőke­reszt ott hevert két darabban a sárguló pázsiton. Nini, hova lettek az aranyos betűk! “Is­ten dicséretére emeltette Bizi József”. Éppen a betűknél, de­rékon törte ketté nyilával az Isten, mintha mondaná: “Nem kell a dicséreted, Bizi József, a Mária-kép sem kellett, ez sem kell”. Az öreg ember elkapta fejét a földről, hol adománya szét­törve hevert és nem mert föl­nézni az égre sem, ahol olyan nagyon haragusznak rá. Ré­vedező szeme a gyermeken akadt meg mintha annak a boglyas feje lenne közbül ég­­nek-földnek. András a kőrisfának dűlt s az ittas, kövér temetői földbe besüppedt lábait fölváltva emelgetve, bámész kíváncsiság­gal nézte Biziéket. — Menjünk innen — mon­­dá Istók. — Hát a kereszttel mi történjék? — kérdé Bizi foj­tott hangon. — Összeragasz­tod? — Nem én! — viszonzá Istók tompán. — Amit az Isten ujja összetört, azt nem szabad az ember ujjainak összeilleszteni. Bizony, kigyelmedet megláto­gatta az Isten... Az öreg ember fogai össze­­vaczogtak. — Hiszen, ha csak látogatna! — kiáltott föl keserűen — ő már nálam lakik, Istók, állan­dóan nálam lakik. — Tűrni kell, Bizi uram! — Pedig hidd el, Istók, nem vagyok rossz ember. — Fösvény volt kelmed, szív­telen, gőgös. A világ elejének képzelte magát. Aztán, valljuk meg az igazat, uzsorával szerez­te kincseit. — Nem becsülöm már őket semmire — hörgé — Fázom, reszketek. Valami rossz előér­zetem van. Mintha marokkal fogná össze valaki a szivemet. Meglásd, ismét szerencsétlen­ség vár reám... óh, Istenem, mivel engeszteljelek meg? Elhagyták a temetőt. — Hej, ni! — kiáltott föl Is­tók. — Hát ez a poronty min­dig a sarkunkban van! Milyen vörösek a lábszárai a hidegtől! ^ i Eladó 2 acre-s jófekvésü telek Sommerville, New Jersey­ben. A telek végében mo­dern, uj iskola, Vi mile-ra a 29 St. Hwy-hoz. Fürdési és halászati lehetőség a közelben. Érdeklődni lehet: Földes Do­mokos, 578 Hamilton St., New Brunswick, N. J. Tel: KHmer 5-6709. Takarodsz innen mingyárt, te kölyök! — Ne kergesd azt a gyereket, Istók. Olyan jól esik, hogy itt látom mellettünk. Gyere idébb, kis fiam! •Az öreg arra gondolt, hogy abból a borús égből egyszer­re lepattanhat még egy villám, de csak akkor, ha már az a gyerek itt nem lesz. — No, gyere hát közelebb! — De csak hadd menjen ha­za, — véli Istók — megveszi a lábát az Isten hidege! — Miért nem húztál csiz­mát, te fiú — kérdi Bizi uram szeliden. — Nincsen csizmám — mon­­dá a gyerek szomorúan. — Hát miért nem varrat apád? — Nincsen apám! — felelte közönyösen. Ez a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevekedik ez föl, ha miég a szeretetet sem ösmeri?... Szótlanul megfogta a kis András kezét s vitte magával végig a nagy utczán, le egész a templom mellé. Ott aztán benyitottak egy házba, amelynek kapujára két sarkantyus csizma volt kifest­ve afanyos rojtokkal s a követ­kező aláírással: “Filtsik Ist­ván csizmadia-mester”. — Mérjen ennek a gyerek­nek egy pár csizmát, Filtsik uram, az én kontómra mondá Bizi apó. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ŐNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghivások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajanló levelek írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyitvá­­nyok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, vég­rendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirde­tések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és események­kel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ára $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 288 oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában

Next

/
Thumbnails
Contents