Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)
1955-05-20 / 10. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN ü £=d ÓHAZAI ANEKDOTÁK AZ UJ ÓRA Ady Endre költő, aki sokáig nem valami kitűnő anyagi körülmények közt éldegélt, egyszer végre — aránylag — nagy pénzhez jutott. Első dolga volt elmenni egy óráshoz. Esztendők óta vágyakozott egy szép svájci óra után s most elérkezettnek látta a pillanatot, hogy végre meg is vegye. Hosszasan alkudozott az órással, s végül megegyeztek. A boltos nagy tisztelettel beszélt vele, s nyolcvan forintért adta oda neki az órát, mondván: — Másnak kilencven, de uraságodnak nyolcvan, mert nagy bámulattal olvasom gyönyörű költeményeit. A költőnek ez nagyon jól esett és kifizette a nyolcvan pengőt. Amikor azonban az órás a pénzt megkapta, kissé hidegebb hangon kezdett beszélni. A költő pedig faggatta: — És meddig jár egyfolytában ez az óra? — Egy napig. — És hányszor kell felhúzni napjában? — Egyszer. — És mikor kell felhúzni? Most már dühös volt az órás. Türelmetlenül mondta: — Reggel! — Hm, — szólt a költő. — Este nem lehet? Az órás végre kiesett a flegmából: — Nem. — Miért? — Mert akkor uraságod részeg szokott lenni. '<3t ÓH, AZOK AZ ASSZONYOK! Ha az asszony egy pár uj cipőt kap, egészen máskép fogadja azt, mint a férfi. Nem fogja belédugni a lábahegyét s na gvkeservesen fölráncigálni addig, amig egészen nekivörösödik; s aztán topogva és a lábait emelgetve föl-alá járni benne. Az asszony máskép cselekszik. Lassan fölhúzza a cipőt félig, majd ismét lehúzza és gondosan megvizsgálja. Aztán ismét felhúzza és álmodozva néz egy darabig, mig végre kijelenti, hogy éppen jó. De aztán tovább nézelődve ráncot fedez fel rajta, felgörbíti a lábát, megtekinti minden oldalról, s ijedten kiált föl: “Istenem, milyen bő!” , Újólag lehúzza a cipőt. Szorgosan tanulmányozza a talpát, sarkát, belsejét. Megint felhúzza, egy párszor fel-alá topog benne, férjéhez fordulva, megesküszik, hogy ezt a pár cipőt nem, soha el nem vállalja. Neki nem kell! És mikor igy megállapította a végső megmásíthatatlan szentenciát, leakasztja a falról a tükröt, leteszi a földre, s úgy nézegeti benne, hogy fest az uj cipő, amelyről csak az imént megmondta, hogy teljesen hasznavehetetlen. Föl-alá jár legalább is húszszor: újra meg újra belenéz a tüköi’be, hogy határozzon. Végre kijelenti, hogy az uj cipő a lábát sokkal nagyobbá teszi, mint amekkora valóban. Ismét leveti, majd megint felhúzza, s ez ismétlődik vagy hatszor, miközben a férjét kérdi: mitévő legyen? — Küldd vissza, ha nem tetszik, — felel a zaklatott férj. De az asszony rá sem hederit a férje tanácsára; élőiről kezdi az egész miveletet, s végül hosszú töprengés után kiielenti, hogy a cipőt megtartja. A SZABADULÁS Az illavai fegyház igazgatója vendégül látta régi ismerősét, akinek a szomorú intézet minden nevezetességét megmutatta. A fegyencek éppen az udvaron sétáltak s az igazgató és vendége lementek közéjük. A látogató jóakarattal kérdezte meg az egyik fegyencet: — örülne, ha már ütne a szabadulás órája? — Örülne az ördög! — Aztán miért? — Mert én életfogytiglani fegyházra vagyok ítélve. [ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — j j minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija jl, egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt éle- ji lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréj fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a j szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink I nemcsak saját maguknak rendelik meg azt. hanem ismerő- j seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök..... dollárt ..... centet a Kis Dongó ............. évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani: Nevem: .. I j Utca, box I Város: .... ||j Állam: . .. Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. A MUNKÁCSY MÁLHÁJA Munkácsyné egyik ismerősének megboldogult férjéről a következő apróságot beszélte: — Mikor Miska Amerikába indult, vitt magával annyi málhát, mint amennyit visz olyan ember, aki először tesz életében hosszú tengeri utat. Azt hittem, hogy visszajövet még több lesz a podgyásza, mert azt irta, hogy mindenütt elhalmozták ajándékokkal s ’ maga is tett bevásárlásokat. Hát tudja-e, mit hozott haza? Egy kis utibőröndöt, melyben volt két ing, egy pár harisnya, meg négy zsebkendő. A többit elszedték tőle az amerikai yankeek — emlékül. A HÁROM KUTYA A pénztárnok séta alkalmával megpillantott egy cigányt. Elhatározta, hogy megtréfálja 1955 május 20. a morét. Mikor jó meszire volt, utána kiáltott: — Cigány, gyere ide! Ahogy a cigány megállt, viszszakiáltott a pénztárnok, hogy nem őt hitta. hanem a kutyáját; az is Cigány. — Csókolom kezsit, lábát,— vágott vissza nagy ' sunyin a more — nekem három kutyám ván. Ázs egyiket úgy' hivják, higy “Pénzs”, á másikat “Tár”, a hármádikát pedig “Nők”. Há elkiáltom mágámat, hogy “Pénztárnok!” akkor mind a három összesálád. Hevesi dalok Fehér gyöngyvirágból Kis csokrot kötöttem. Lila ibolyákat Köréje tűzdeltem. Hófehér szép lelked A legszebb gyöngyvirág: Ahány gyöngy e csokron Annyit gondolok rád. Harmatos ibolyák. Fehér gyöngyvirágok. Illatotok ide Miért árasztjátok? Repüljetek tőlem Rózsám közelébe Illatotok csókja Egyedül őt érje. Súgjátok fülébe, Gvöngvvirág harangok: Nála nélkül soha Nem lehetek boldog. És hogy ha mást szeret, Semmit se szóljatok, De körötte áldást Mindenre szórjatok. Öröm és boldogság Legyen mindig része, Emberi rosszaság Szivét sohse érje; Csak ő legyen boldog... Mást nem kérek soha. Encem majd vigasztal HEVESI ur b#ra. Mert amikor én a Bor gyöngyeit nézem. A gyöngyvirág lelkét Közelemben érzem. Elűzi a jó bor Szivemnek bánatát. Ezért keresem fel HEVESI CAFÉJÁT. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
