Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)

1955-04-20 / 8. szám

4-IK OLDAL KIS DONGÖ - CLEAN FUN 1955 április 20. KIS DONGÓ CLEAN FIJI'S The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. 7907-09 W. JEFFERSON AVE. DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $2.40. Előfizetés ára egy évre: $2.40. Single Copv 10c — Egyes szám 10c Hirdetési árak. egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés 75 cent, verses hirdetés $1.00. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. Alleluja Halleluja feltámadott! . . . ismét felcsendült az ének, Hálás szívvel áldozzunk hát a magasság Istenének . . . Őt- dicsérje minden szépség amit nékünk Isten adott!... Halleluja: Zeng az ének, Feltámadott, feltámadott! Ezer remény kél szivünkben, a Nap is csak neki ragyog . . . Őt dicséri a madárdal, Halleluja, feltámadott! Áldott vagy Te: örökélet, szived nekünk vigaszt adott... Zengedezzük hát örömmel: Halleluja: feltámadott! NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA YAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez s legjobb, legolcsóbb aján dék minden magyar részére. A magyar húsvéti szokások Egyetlen ünnephez sfe fűző­dik annyi hagyományos szo­kás, mint épp a husvéthoz. A húsvéti szokások • azok, ame­lyek egész Európában gaységes képet mutatnak és amelyek között ennélfogva a legkedve­sebb a tisztán magyar jellegű hagyományos szokás. A ma­gyar nép a maga életéhez és szelleméhez idomította ezeket a húsvéti szokásokat és igy a húsvéti locsolás, valamint a pi­rostojás vidékenkint hozzákap­csolódik a magyar élethez. A húsvéti locsolásokról már a 14-ik századból vannak né­met és angol feljegyzések. A magyarokhoz, valószinüleg Né­metországból került ez a szo­kás, am például Walesben hét­főn jártak a férfiak, kedden a leányok locsolkodni és ugyan­­akkoi az asszonyok lábát is megöntözték. A hagyomány itt az volt, hogy a megöntözött leány nem maradt pártában és Privigye vidékén ma is azt hiszik, hogy ha a leányt hus­­vétkor alaposan rheg nem ön­tözik, akkor pártában marad. A liptómegyei legény már hus­­vét vasárnap éjfélkor kezdi meg a locsolást. A legények csoportosan járnak, — egyi­kük az ablakhoz megy s föl­kelti a leányt, kettő pedig az ajtónál áll. Amikor a leány ki­nyitja az ajtót, megfogják és viszik a patakhoz. A palóc vidékeken az a szo­kás, hogy a legények — tisz­teletük jeléül — csurcmvizzé öntöznek minden asszonyt "és leányt. Az öntözés szabadsága azonban itt csak első harang szóig tart, azután már illetlen­ség. Félegyházán az asszonyok nem* engedik meg azt, hogy erősebben megöntözzék őket és a leány sem sokat ér, ha úgy meg tudják öntözni, hogy a ruha ráragad. A Mátra-alján vízhányó hétfőnek nevezik hús­­vét másodnapját. Ilyenkor a leányt kiviszik a kútra vágy pedig a patakba állítják és csu­­romvizre locsolják, mert at a vélemény, “hogy ha férjhez megy, hadd legyen friss me­nyecske’’ ... A Nyárád mentén az a szó­­kás, hogy a legény husvét szombatjának éjjelén a leány kapujára vagy más feltűnő helyre szép fenyőágat tesz. Ha j a falunak nincsen fenyvese, az ötödik határba is elmennek vőfélynek nevezik s ők kezdik meg azután husvét hétfőn reg­gel, a hajnalozást. Minden ház­ba, amelyet fenyőág diszit, be­mennek a legények, vályúba fektetik a lányokat és addig öntik rájuk a vizet, amig egé­szen nedvesek nem lesznek. J Ilyenkor azt mondják, hogy megöntözik a ház virágszálát, hogy el ne hervadjon. A palóc legények nyerstojást j és szalonnát kapnak azoknál a házaknál, ahol öntözni jártak, j Erdélyben az a felfogás, hogy a kender nem terem meg, ha; nem öntözik meg a leányokat. Egyes vidékeken az is szokás, ami Angliában általános di­vat: az asszonyoknak épen i csak a lábát öntik le vízzel. Ennek a szokásnak magyará­zata nagyon is egyszerű. A j húsvéti lábmosás régi intézmé­nye a katolikus egyháznak és kétségtelf|n, hogy az öntözés ekként az egyházi szokás né- j pies utánzata. A húsvéti tojás festése szin j tén nagyon régi eredetű. Régi I palócföldi ^sírokban többszáz | éves festett tojásokat találtak, ami azt mutatja, hogy ez aj hagyomány századok óta ma- j radt meg a népben. Húsvéti szokásokhoz tartozik! még, hogy a husvét után kö­vetkező vasárnapot a nép kü­lönösen mátkáló vasárnap-nak j nevezi. Ennek is meg van az j oka. Miután böjti időben nem! szabad eljegyzéseket, sem lako­dalmakat tartani, azért ez a vasárnap a “mátkálások,’’vagy­is az eljegyzések napja. Zalá­ban és Somogybán ezért szokás a kom álás. A leányok ünnepi ruhában felkeresik azo­kat, akikkel komálni akarnak. Szép fehér tányérra egy pa­lack bort tesznek, köréje hi­­mes tojásokat és pereceket. Mindezt pedig a leány fehér kendővel betakartan átadja barátnőjének, ezeket mond­ván Komatálat. kaptam, Fel is aranyoztam. Koma küldi komának, Koma váltsa magának. Ezt a barátságot a lányok aztán férjhezmenés után is fenntartják és ez a barátság a sirig tart. Göcsejben a leányok kicse­rélik a tojásokat és közben ezt mondják: Mátka, mátka, Mátkálunk, Száz esztendeig Szánkálunk... A megtisztelt leány a tojá­sokból kettőt vesz el és egyet. ad helyettük, — vagy megfor­dítva. De ha ugyanannyit ad­nak vissza, az csak “cserélés.” A komaság és mátkálás szo­kása főleg a lányok között van meg, de egyes vidékeken azért a fiuk is megtartják. Göcsejben még az is szokás, hogy a keresztszülők húsvéti­kor megemlékeznek a kereszt­gyermekeikről, perecet meg hi­­rnestojást küldenek nekik. Ez a szokás másutt is divatos,- de sokkal kevésbbé elterjedt. A húsvéti tojások festése né­mely helyen igen gazdag mű­vészetet mutat. Vannak vidé-AMERIKAI MAGYAR TESTVER! Mindnyájunk jóvoltáért küzd, ügyes-bajos dolgainkban útbaigazítással, tanáccsal szolgál; Óhazában szenvedő véreink felszabadításáért harcol az Amerikai Magyar Szövetség, mely az amerikai magyarság egyetlen átfogó szervezete, melynek valláskülönbség nélkül tagja lehet s legyen is tagja minden szabadságszerető magyar! * Fogjunk össze: MINDNYÁJAN EGYÉRT S EGY MINDNYÁJUNKÉRT! Álljon.be, toborozzon tagokat, most van erre a legna­gyobb szükség, amikor szülőhazánk népének, a mi vállvetett segítségünkre van szüksége felszabadulása érdekében. Egyéni tagdíj egy évre 2 dollár. Rendes tagsági dij egy évre 12 dollár, csoportok, intézmények beállásának feltételeiről felvilágosítást nyújt az AMSz központi irodája.------VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE AZ ALANTI SZELVÉNYT------­Amerikai Magyar Szövetség 1624 Eve Street. N. W. Washington 6, D. C. , Mellékelve küldök dollárt s kérem szíveskedjenek tagjaik sorába iktatni. % Címem:_;__________________________________ Nevem: __________________________________ á fenyőért, amelyet papírsza­lagokkal és tojásokkal díszíte­nek fel. A legjobb táncosokat Város és állam:

Next

/
Thumbnails
Contents