Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-05-20 / 10. szám
1954 május 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) Azokban a napokban történt, hogy - két iskolásleányka állott meg az ablakunk alatt: hat-hét évesek. Az egyik piröskendős, a másik fehérkendős. Én a nyitott ablakon ültem, az áprilisi napsütésben, és már előbb hallottam a fehérke nógatását: — Bontsd már hát elő. A pirosnak valami volt a markában. — Majd otthon. — Nem. Minek várjunk addig- Még meglátja Pista is. Végre a Piroska megállott! és a kék papirost vigyázatosan bontogatta. — Csak kettőt adtak . . . Kiváncsian néztem: mi van a papirosban? Hát két gyönyörűséges cukrosmandula: az egyik rózsaszinü, a másik fehér. — Hogyan osszuk meg? — Nekem a rózsaszínűt. — Kéne? — A fehér épp olyan jó. — Akkor mért nem azt? Nekem már mindenféle cukrom volt az apám házában, de éppen cukros mandula nem került hozzám soha. A szemem tüzes karikákat hányt a vágytól. A két leány végre is abban egyezett meg, hogy mind a kettőt megfelezik. Piroska gondos-kimérten a fogacskái közé illesztette a rózsaszínűt is. Nekem csurgótt a nyálam, mint juhászkutyáé, mikor a gazdája szalonnát eszik. Nagyszombat volt aznap, verőfényes enyhe idő. a bátyám mindjárt ebédután bevonult a tanulószobájába. De alighogy a leánykák elmentek, kiszólt: — Gabi eredj a boltba. Hozz vagy öt szivart. Holnap lehet hogy vendég vetődik ide, és a bolt zárva lesz. Futok. A boltban Fánikát egyedül találom. Szép fekete bársony rékli van rajta, és kétujjnyi fehér selyemfodor a nyakán. Szombaton mindig egyedül ült ott: apja anyja a zsinagógában. Bizonyára helyette is imádkoztak. Néhány asszonyt találtam a boltban: lisztet, élesztőt, mazsolát vettek, — műit ünnep előtt szokás. Aztán magunk maradtunk Fánikával. És beszélgetünk. Közben ásított is. Várta a vevőket. Ahogy ott könyököl a pulton, egyszer csak megsimogatja az arcomat: — Milyen sima az arca magának Gabi, és milyen szép a szeme! Lássa maga elvehetne engem feleségül. S hogy erre meglepődve bámultam rá, nevetett: — No nem most: ne ijedjen meg: majd ha megnől. Köztünk úgyis csak két-három év a különbség. Hiszen maga (szeret engem, ugye . . . —Hát . . . hogyne! — Akkor hát megegyezhetünk. Mért haboz? Mi tartja vissza a nyilatkozástól? Elvesz? És felholdazta a szemöldökét. Az ügy igy hirtelenében aggodalmasnak tetszett nekem. A pulton néhány kis odaragadt gyertyacsepp fehérlett, azokat kapargattam. — Ne gondolja ám, hogy roszszul jár velem, — fonta tovább a leány. Nekem van pénzem is, meg az a bolt az enyém lesz akkor. Én leszek a boltosné, maga lesz a boltos. Szétpillaptottam a bolton. A tekintetem a cukros pulton időzött leghosszabban. Aztán megint mély gonddal kapirgáltam a gyertyacseppeket. — Mit szól a bátyám, ha‘ megtudja? . . . — A bátyja. Akkor már nem él talán. Vagy, ha él, örülni fog. Hitetlenül néztem rá. ő csak mosolygott: — Örülni fog, mert én a maga kedvéért kereszténnyé leszek). Ez sokszor megtörtént már. Nyilatkozzék hát Gabika, el fog-e venni, vagy nem? Nagy-csizma lépések hangzottak az ablak alatt. A boltba a járásorvosnak a kocsisa lépett be. — Adjanak egy ostorszijjat. Leesett ahogy megcsaptam a lovat, és sehogy meg nem tanálom, a Ponciusát . . . Mig ott válogatott a szíj jban, dobogó szívvel fontolgatatm a súlyos kérdést. Ha azt mondom: Nem veszem el, megsértődik, megharagszik . . .. De hátha el is vehetem? Akkor ám bizonyos, hogy enyim lesz a bolt is. És ha a bolt az enyém lesz, a cukros polc is az enyém lesz. Csakhogy abba sok idő telik, s kérdés, hogy a cukorból marad-e akkorra? A mandulára már rákapott az a két leány is . . . De ime harangoznak. Most már mennem kell, — gondoltam. A bátyám keresni fog. — Nos? — kérdezte Fánika, mikor már a kocsis ellépett, — nos? Határozott? És magasra vonta a szemöldökét, mosolygott édesen, bizalmasan. — Hát, — feleltem az utolsó gyertyacseppet is lekaparva, — ha ad foglalót . . . Nehéz volt kimondanom, de végre is kimondtam : — Foglalót . . . — Foglalót? — kérdezte elbámulva. — Foglalót? Mit? — Egy szemet . . . abból a cukros mandulából. — Jó, — felelte készségesen, — de aztán megcsókol-e érte? — Meg. Fölkelt, Odatette a széket a polchoz. Belenyúlt az üvegbe. Kivette a mandulák közül a legkivántabb rózsaszínűt. Egy gyertyaburkolatból selyempapirost is tépett ki. Belegöngyölte. — Nohát csókoljon meg szépen. Áthajolt a pulton és összecsuppantottunk. — Ez a csók, — mondta fontoskodva, — a pecsétje a mi JOHN K. SZŐLLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 titkos egyezségünknek. Zugó fejjel rohantam el. Mármost mindegy: elveszem, és boltos leszek. Csak a bátyám valahogy meg ne tudja! A mandulát nem bontottam fel az utón. Olyan nagy kincsbek éreztem, hogy nem akartam futtomban megenni. Majd otthon, félrehuzódva, hogy a legkisebb moízsikájának is érezzem az édességét. A bátyám a tanulószobájában ült még. Bizonyára a húsvéti prédikációját irta, — behúzódtam az ebédlőablak szögletébe és előbontottam a rózsaszinü gyönyörűséget. Néztem, szagoltam. Tűnődtem, hogyan egyem meg, hogy mentül tovább tartson? Aprókat harapva? Szopogatva? Vagy két részre osztva, hogy reggelre is maradjon? Közben füleltem az ajtóra is. Ha a bátyám kilép, egyszer-, re bekapom az egészet. Azt fogja vélni, hogy uzsonnázok. Dehát először is csak felét... Nagy ünnepiesen illesztem a fogam közé és kettéroppantom. (Folytai uk.)--------§ fe-'-----------A RENDSZERETŐ NŐ — Hogy vagy, mit csinálsz, megnősültél? — Köszönöm, — felelte a kérdezett — jól vagyok, jól keresek és van egy nagyon rendes feleségem. — Jó asszony? — Az nem vitás. Barátom, az én feleségem olyan pedáns, rendes asszony, hogyha — mondjuk — ma egy szivarvéget ledobsz nálunk a padlóra, azt még egy év múlva is ott találod.--------.-«■§ §»»-------GYERMEKSZÁJ — Hallod, te gyerek, hogyan jut eszedbe giliszta helyett cigarettacsutkával horgászni? — Úgy, hogy én füstölt halat akarok fogni. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfizetése esedékessé válik, írjon egy póstakártyát s mi halasztást adunk az előfizetési dij beküldésére. AMERIKAI Kiválóan alkalmas magántanuíásra, sz angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett 1 '1 van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, $ n (tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv ára.............. «P . ö U Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vidékre 15 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.
