Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-04-05 / 7. szám
1954 április 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) Egy percig* megnyugodtam rajta. Aztán arra gondoltam: hátha almát hoznak le a padlásról és épp odateszik? S tettem a kulcsot a virágpohárba. öt perc múlva tettem az óra tetejére. Megint néhány perc múlva a tálas szekrény alá, jól be a falig. Az mindig árnyékban van Ott nem fogja megtalálni. Akkor már aztán kaptam a kalapomat is. Nyomtam a fejemre. S ki a házból sült-főtt arccal, szinte lihegve. Jolán épp akkor lépett ki a pincéből. Csodálkozva nézett rám: — Hát nem várod meg a vendégeidet? — Nem, lelkem. Most jutott eszembe, hogy nem mára Ígérkeztek, hanem holnapra. Az ügy aznap ennyiben maradt. Este úgy rémlik nekem, mintha a feleségem hallgatagabb volna, mint szokott lenni. Eh, csak képzelődöm. De mikor lefekszem, megint eszembe jut a kulcs. Csak nem találták talán meg? Hátha begurult valami a szekrény alá: gyüszü vagy pamut? Micsoda ostoba gondolat is volt, micsoda gyerekes szokás, hogy érzelmi sorokat is Írtam a naplómba! Nem kellett volna. S különösen a szoknyák iránt való érdeklődéseimet! Benne van minden, — a manó vigye el, — a bakakorombeli Kaszir Fánitól a pirosfülü bakterlányig, és a rengő-dereku Juhász Boriskától a fitos orrú cukrász Ninuskáig. Közben persze a színész donnák, pezsgős vacsorák a drámai szende megszöktetése, a naivának küldött öt strófás butaság, hajjajjaj! micsoda minden cifra kutyaságok! Hátha reggel későn találok felébredni? A Juli leány söpör .. . Elsöpri a kulcsot... Mutatja az asszonynak... Az aszszony... Lehetetlen volt elaludnom. Éjfélkor fölkeltem. Átosontam a sötétben lábujjhegyen a másik szobába. A zsámolyon csaknem keresztül bukfenceztem. Csakúgy dörgött a parketten. A feleségem fölriadt: — Ki az? Jézus! ... Pali! — Én vagyok, — feleltem a lábam fájását szivogatva. Csak aludj tovább. Ne nyugtalankodjál. — Mit csinálsz? — Egeret kergetek. — Sötétben? — Elaludt a gyertyám. — Hiszen a gyertya itt van. — Ez másik gyertya. Vissza kellett térnem. Meg kellett várnom, mig újra elalszik. A zsámolynak persze megint nekibotlottam, de hálistennek nem olyan zörgéssel. Átkozott zámoly! De a kulcsot megtaláltam. Hova rejtsem? Vissza a mellényem belső zsebébe. Az asszony ott úgyse keresi. De hátha korábban kel, és kiviszi a ruhámat, hogy kiporoltassa? Megint fölkeltem. Dugtam a kulcsot a párnám alá. Már akkor az éjfélutáni kettőt is elverte az óra. És nekem korán kell kelnem. A béreseim a Galagonyáson vetik a tavaszit. A magtár kulcsa nálam van. A vetőgép ott fog várni már hat órakor a dűlő végén. Siessünk aludni! Másnap persze későn ébredek. Kapkodva öltözködök. A lovam már nyerit az ablak alatt. Nem is reggelizek, csak lóhátról kiáltom meg a Juli cselédnek, hogy küldjék utánam a reggelit. És vágtatok a magtárba. Kisérem ki a gépet a szántóföldre. A vetőgéppel csakugyan sok a bajlódás. Az egyik csoroszlya csavarja meglazult. A franciakulcsot bekérték tegnap a konyhára. — Ülj lóra, — mondom a kisbéresnek. Kérd el a feleségemtől a francia kulcsot. Amint ezt a szót kimondom: kulcsot, úgy érzem, mintha puskaporos torony robbant volna szét mellettem. — Maradj csak! — kiáltom. Bemegyek érte magam. És megsarkantyuzom a lovamat. Mikor belépek a szobába, Jolánt ott látom az Íróasztalnál, ül, és két könyéken olvassa az egyik naplómat. A többit képzelheted. * A bátyám elbeszélése gondolkodóba ejtett. Mikor visszatértem, gyanakodva szemléltem a Katica orrát. — Igen hegyes, — gondoltam aggódva, — hiába, igen hegyes. És egyre ritkábban látogattam el hozzájok. Végre el is maradtam. Elment a kedvem örökre a nősüléstől. II. Petrovicson volt a sor, a tarkóig kopasz bírón. — Fizetem a pezsgőt, — mondotta a fejét rázva. Nekem mégcsak unalmas történetem sincsen. Semilyen történetem nincsen: én nem voltam szerelmes soha. —Dehát az lehetetlen, — fakadt ki a tanár. Lehetetlen, hogy valami történeted ne volna. Az ilyesmi velejár az élettel, mint a fogzás. Petro vies vállat vont: — Nekem is különös. De igy van. Józan voltam én mindig, mint a vizeskancsó. Soha semmiféle nő ki nem birt bolonditani a józanságomból. Talán, hogy sanyar idők jártak rám, mikor abban a korban voltam? Vagy talán hogy kálvinista vagyok, és igy minden ábrándozásnak született ellensége? Nem tudom. De szinte büszke vagyok rá, mikor olvasom a lapokban a szerelmi öngyilkosságokat, vagy mikor egy-egy JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezS 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 fényképész-kirakatban a menyasszony vőlegény fotográfiákat szemlélem. Micsoda bamba képe van minden vőlegénynek! Alá ja lehetne írni mindeniknek: A balek. Az agglegények derültek ezen a megjegyzésen. Kocintottak, ittak. A biró is mosolygott. — Fizetem a pezsgőt, — ismételte. Legalább tik, akiknek történet van a begyetekben, nem fogjátok hazugságokkal érdekesiteni. Beszélek őszintén. Hanem megállj átok mégis elmondok egy kis epizódot az életemből. Nem éppen szerelmi történet, de olyasféle mégis. És végzetes oka volt annak, hogy nem házasodtam meg. Én akkor még rövidnadrágos gyerek voltam, elemi iskolás, kis tömzsi gyerek. Egy mezővároskában nevelkedtem, egy katolikus öspörösnek a házában. Hogy kerültem én kálvinista létemre pápisták közé? Úgy, hogy meghalt az apám, aki megyei főügyész volt, és az anyám három gyermekkel maradt özvegyen. A temetésen ott volt az anyámnak a nagybátyja is, az öspörös, — egy torkig feketereverendás hosszú zord ember. (Folytajuk.)-------£ a------------AJÁNDÉK A PAPÁNAK — Na Matyi, mit kaptál az ünnepekre? — Uj ruhát kaptam és uj cipőt. — És mit kapott a kis testvéred? — A kis testvérem is kapott uj ruhát és uj ingeket. — És mit kapott a mamád? — A mama kapott egy uj bundát és egy uj kalapot. — Na • és mit kapott a papád? — A papának kivasalta a mama a nadrágját. A TÁRSASÁG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jóízű élcekkel mulattatni tudja. Ezt pedig könnyen megteheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja nekik az abban olvasott vicceket. AMERIKAI Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett í '1 van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, n j- A tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv ára.............. <P £* . «3 U Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vidékre 15 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.
