Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-01-05 / 1. szám
1954 január 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 5-IK OLDAL káltunk. Ott viseltem. Tessék megvenni. Az a gondolat, hogy én vörös nadágot vegyek, annyira abszurdumnak tetszett, hogy rögtön megvettem. Öt dollárt adtam érte Dikónak ,aki elég szemtelenül még olyan képet vágott a vásárhoz, mintha ő volna rászedve. Azt elhiszem, hogy fájt neki a vörös nadrágtól való elválás. Mert a cigány életében "fordulópont az, mikor vörös nadrágot vehet magának. Ebből kiindulva, mikor elveszíti, az a másik fordulópont. Dikó tehát életének második fordulópontján ment keresztül s ezért vágott bus képet az alkuhoz, noha öt dollár ütötte a markát. Most még az volt hátra, hogy a feleségem előtt, aki takaró-' kos, mint egy hollandus aszszony, elfogadhatólag indokoljam a vásárt. Amint a cigány elment, berontott a szobámba Gyurka és Jenő ,elemi iskolai tanulók, a fiaim, akik addig a szomszéd ■szobából lesték a vörös nadrágot. Jellemzésükre csak annyit, hogy Gyurka a lovasrendőri pályára készül, mert a lovasrendőr egész nap lovon ül, ami, már magában véve is kellemes dolog, de ebből egy másik kellemes dolog is következik, tudniillik, aki egész nap lóháton ül, annak nem kell egyetemre járni. Jenő, az öccse, szintén lovasrendőri pályára készült, de óhaját csak titokban és szomorkodva mer'te nyilvánítani, mert belátta, hogy egy családban két lovasrendőr mégis csak sok. Most azonban az erkölcsi világrend helyre volt állítva, mert a fiuk a nyaralásból hazatértek, Gyurkának az autóbusz kocsi vezetője kezdett az ideálja lenni, mert ez szintén nem jár egyetemre és emellett egész nap csenget és kocsikázik. Jenő tehát boldog, mert most már nyugodtan készülhet; a lovasrendőri pályára. — Mi az papa? — Vörös nadrág. — Kitől vette? — Attól az embertől, aki múltkor ide hozta a Czecz tábornok levelét. E pillanatban tűzoltók vágtattak arra, nagy tülköléssel, s: a fiuk az ablakhoz, onnan az anyjuk szobájába rohantak. Éppen földhöz akartam vágni mérgemben a nadrágot, mikor megjelenik az asszony. Csitt, vigyázzunk, itt a pillanat, melyben el kell hitetni az asszonnyal hogy az ég zöld, a TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfizetése esedékessé válik, Írjon egy póstakártyát s mi halasztást adunk az előfizetési dij beküldésére. föld kék, s a vörös nadrág jó vásár. — Azt beszélik a gyerekek, hogy maga valami értékes műtárgyat vett. — Mit mondanak? — Hogy megvette Czecz tábornok vörös nadrágját. — O Czecz tábornok vörös nadrágját? — kérdém elhülve. — Igen. — Megvettem. Csak nincs ellene kifogása? — mondám hideg önérzettel. — Mennyiért vette meg? — Három forintért. — Elég drága. Hát olyan nyomorban van a szegény tábornok? — Nagyot sóhajtottam, s hogy zavaromat elrejtsem, zajosan kinyitottam alsó iróasztalfiókomat, hogy a nadrágot is elrejtsem, azután elkezdtem köhögni, s kértem az asszonyt, hogy hozasson szalmiákot. Erre aztán kiment. Másnap újra bekopogtatott hozzám egy Miamiban járt cigány, s nagy ámulatomra újabb vörös nadrágot bont ki előttem. Az első pillanatban ki akartam dobni, de rövid alkudozás után három dollárért: megvettem. Még a kezemben tartottam, mikor az asszony már ott termett. — Hát ez miféle hires ember naSrágja? — kérdé metsző gúnnyal. — Kérem, hagyja abba. Örüljön hogy ilyen olcsó bogaraim vannak. Egy körülmény segítségemre jött. A feleségemmel esküvőnk előtt sikerült elhitetnem, hogy geniális ember vagyok, s ő azt olvasta egy vezércikkben, hogy 'a geniális embernek több szabad, mint más közönséges ha-* landónak. Szabad tehát neki, vörös nadrágokat is vásárolni. Ehhez járult még a következő pokoli ötletem: Megfogtam a kezét s gyöngéden igy szóltam: — Különben ne faggasson,, édes, hisz tudja, hogy karácsony közeledik, s ilyenkor nem kell az asszonynak mindent tudni... — Ah, értem. Valami meglepetés. Tehát az a másik se Szecz tábornoké ... — Persze nem. Jámbor hazugság. Az asszony elérzél&nyülve megcsókolta a homlokomat. Nekem pedig hideg verejték gyöngyözött végig a homlokomon, hogy a boldogtalan most azt hiszi, hogy én a cigányok kopott vörös nadrágjaiból taián függönyt, vagy asztafutót, de mindenesetre legalább is lámpa alá valót csináltatok neki karácsonyi meglepetésül. Harmadnap hallom, hogy egy hang az udvaron a következőket kérdi a házmesternétől: — Itt lakik az az ur, aki vörös nadrágokat szokott venni? — Földszint jobbra, a sarokban, — felelte rá nyugodt biztonsággal a házmesterné. Idáig jutottam! Én tehát nem vagyok adófizető polgár, nem vagyok ügyvéd, nem vagyok se nagyságos, se tekintetes, se doktor, hanem vagyok az az ur, aki vörös nadrágokat: iszokott venni. Amateur gyűjtő! — Hallja, barátom! — szóltam ki az előszoba ablakán. A cigány odajött. — Vörös nadrágot árul? — Azt. — Mutassa. Odaadta, szétteregettem, megnéztem, ráütöttem. — Ez az, amelyet tőlem elloptak. Végre megvagy, gaztember! Csak odáig jutottam: gaz. Az ember-t (ami különben nem lényeges) a cigány már nem hallotta, mert két ugrással kint termett az utcán. Tehát lopta. Talán mind a hármat lopták. Most már mit (csináljak velük? A feleségemnek azt mondtam, hogy már sok a vörös nadrág és a fölösleget elajándékozom. Meg is tettem. Az egyiket odaadtam a hivatalszolgának, aki ebben nyit 'éjjel kaput. A másikat odaadtam a szemetesnek. A harmadikat elajándékoztam az özvegy mosónénak, a kinek hat gyermeke van. A mosóné foltnak használta, £j mikor már mind a hat gyér-JOHN K. SZŐLLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 meke meg volt foltozva, elém vezette őket. A szegények a nagy vörös foltokkal úgy néztek ki, mintha kanyarósak lettek volna. ÁBRÁND — Egyet szeretnék megérni! — sóhajt fel a diák. — Mit? — Hogy egyszer jönne a levélhordó 100 dollárral, én meg azt kiálthatnám oda: Most nem érek rá, jöjjön máskor!--------.-ssy^s-.-------NEM TEHET RÓLA Biró: Hát te . kamasz, nem szégyenled, hogy ilyen nyomorék kis embert vertél össze? Legény: Szégyenlem biz’ én, tekintetes uram, de nem tehetek róla, mert búcsú volt, osztán nem volt ott különb. Ha élclapunkat, mint mutatványszámot kapta s azt akarja, hogy a “Kis Dongó — Clean Fun” havonta kétszer megjelenő' élclapot önnek rendszeresen küldjük, legyen szives vágja ki és töltse ki a lapunk utolsó oldalán lévő “Előfizetési felhívást” s küldje be az előfizetési díjjal együtt címünkre. Mutatványszámokat azoknak küldünk, akiknek címét ismerőseik, barátaik nekünk beküldik azzal, hogy érdekli őket az élclapunk. így a mutatványszámot fogadja szívesen s azzal, hogy egy jóismerőse, barátja gondolt önre s örömet akar azzal Önnek szerezni, hogy alkalma legyen megrendelni s a lapot olvasni. Ha megrendeli sok élvezetes, vig órát fog Önnek szerezni ez a lap, mint annyi sok más olvasónknak. Hisszük, hogy Ön is csatlakozni fog olvasótáborunkhoz s megrendeli Amerika egyetlen magyal nyelvű élclapját. Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMÁSSAL. Ára csak 50 cent, postán 5 cent szállítási díjjal 55 cent Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — SBEiaSIRlBB9a3aS8SBEÍ.EISeBI£gS!KSEHaiaiBa>ll
