Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-03-05 / 5. szám
2-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1954 március 5. A CSÁSZÁR UDVARI BOLONDJA Kis Dongó regénye (Folytatás.) VI. FEJEZET. Stadion gróf tehát elérte a célját. A bolond, aki szatírával ostorozta s ártott tekintélyének a legmagasabb helyen, el volt téve az útból. A császár csekélységnek tartotta eleinte az okot s kétszer is felkiáltott: “De egy vers végett, kedves Stadion gróf, egy vers végett!” Csakhogy Stadion gróf éppen a rábeszélésben volt nagy s úgy tudta belenyomni a császár leikébe a saját akaratát, mint a viaszba a saját pecsétjét. — Hiszen a vers csak vers, — érvelt a miniszter — s teljesen ártatlan dolog, ha például szerelmes vers; ha egy leányhoz szól, természettől beoltott érzelmek bugyborékolása. Az ember efajta verseket irhát a titkos fiókjának is, hogy a szivén könnyítsen — kivált, ha nincs remény a viszontszerelemre. De ha az ember egy császárhoz ir dicsver-i set, ezt bizonyosan nem abból a keserű epekedésből teszi, hogy az illető császárt nem veheti el feleségül, hanem rendesen valami egyéb célja van vele, mire nézve a legelső lépés, hogy arról a versről tudomást szerezzen a császár. Hiszen fölségedhez is irt Akii névnapi, ■születésnapi, valamint újévi verseket és azok igy vagy úgy tudomására is hozattak fölsé-* gednek. (Sajnos, hogy nekem is — tett hozzá csipősen.) Ha tehát Akii most Napóleonhoz irt dicsverset, világos dolog, hogy-azzal Napóleonnak akart kedveskedni, amiből határozottan következik, hogy Akii valamely összeköttetést folytat Napóleonnal vagy még csak keres. Az a körülmény azonban, hogy Napoleon eddigi haditer’veiről mindig előre értesült s részben ez okozta az ulmi, és austerlitzi vereségeket, szinte kétséget kizárólag mutatja, hogy Akii nem uj titkos összeköttetést keres a korzikaival, hanem egy régit folytat. Napfény nem érleli olyan bizonyosan a buzaszemet, mint a Stadion érvelése a gyanút. Akii el volt veszve. A császár, mint láttuk, nagy fölháborodással átengedte sorsának. Sok szabad a bolondoknak és poétáknak, de minden mégse szabad. Lakoljon, ha bűnbe esett. A “Schmidt apó vendéglőjében” azonban nem sokáig maradt, elvitték szem elől a bécsújhelyi börtönökbe, — addig is, mig Stadion gróf biztosabb adatokat gyűjthet árulása felől. így pusztán a verssel, nem merte biró elé állítani. — A vers, az igaz, elég rossz, de hátha a biró is rossz lesz és nem találja kellő bizonyítékok hiányában elitélni. Jobb hát előbb bűnöket gyűjteni ellene s addig hadd legyen Bécs-Ujhelyen. Végre is, azt mondja az arab közmondás: jobb állni, mint járni, jobb ülni, mint állni. Hát hadd üljön. A bűnök gyűjtése pedig minden gyűjtések között a legkönnyebb. Ha éppen nem volna, mesterségesen lehet tenyészteni, mint a pisztrángot. Stöhlen lovag Bécsbe hivatta a Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 Inch nagyságú Süsetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára csak $H cetitt, postán 5 cesit szállítási díjjal SS cent Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — bécs-ujhelyi fog házigazgatót, Bernot urat és megmagyarázván neki, milyen gyanúban áll a fogoly, utasitá, hogy a tintát, papirost ne vonja meg" szomorú magányában, sőt inkább kössön vele bizalmas barátságot és adjon neki módot (sőt esetleg tanácsot is ügyesen), hogy panaszolja el sorsát Napóleonnak és kérje közbelépését kiszabadítására, — persze a levél Stöhlen lovaghoz küldendő s a többi. Akiit tehát még itt se hagyta el a gyöngyélet. Bernot ur Inegszerette, rab létére vacsorára hívogatta, pertu lett vele. Kisasszonyai is voltak Bernot urnák, két ábrándos szemű Gretchen, akik hárfát játszottak vagy lenszálakat fontak; guzsalyaikról esténkint. Az egyik, Klementine, szemlátomást kacérkodott Aklival. Akii nem volt elég karakter, nem vallotta be, hogy a gondolata valahol másutt jár, Bécsben, egy utcában, egy nevelő-házban ... Akii visszakacsintgatott rá és igy szövődött a fogházigazgató lakásán egy kis idill. Bántotta ugyan a lelkiismeret, hogy a leányt hitegeti, de ekképen okoskodott: Ha a leányt felvilágosítanám .szivem titkáról, akkor nyugodtabb lenne a lelkem, de oda lenne a testem kényelme, a jó kosztom és lelkem helyett a gyomrom háborogna. Nos. minthogy a lelkem a kedves: lánytól való távoliét miatt anélkül is szenved, ezt a kist terhet is még reá rakom, már neki úgy is mindegy. Ezzel az okoskodással legalább elhitte, hogy nem rossz ember. Amint hogy nem is volt rossz, csak ■szamár. Azt hitte, ő csal, pedig őt csalták. Egy este, midőn ismét Bernotéknál vacsoráit, hozzá simult Klementine és szemrehányást tett neki. — Miért nem igyekszik sza baddá lenni? — Hiszen igyekszem, — felelte Akii, — már két kérvényt írtam a császárhoz, édesapja el is küldte, de megfoghatatlan módon nap nap után múlik é". semmi sem mozdul. Pedig meg vagyok győződve, hogy a császár szeret s nem tudom, mit vétettem, ha vétettem, de megbocsátaná, érzem. — Ne higyje azt; a császár senkit se szeret. A Habsburgok hidegek, mint a glecserek. El lenségei vannak a Burgban s őt most azok informálják. Sohase fog megszabadulni, ha nem hallgat rám. — Iszen hallgatok én szívesen. Hát mit tegyek? — Hajoljon közelebb, maid megsúgom. Forduljon Napóleonhoz egy kérelemmel. Akii csodálkozott. — Napóleonhoz? Mi közöm nekem* Napóleonhoz? Vagy mi köze Napóleonnak én hozzám? Nem értem magát Klementine. Hol veszi ezt a képtelen ideát? Klementine zavartan felelt. — Csak úgy érzem, csak úgy gondoltam. Tudja, a nők az ilyet eltalálják. Ami aztán a levelet illeti, azt kézbe juttatni én is tudnám. Van egy unokatestvérem, aki orvos Párisban és benfentes a Tuileriákban. Akii gyanúját még ez se ébresztette fel — női szemek gyöngéd tekintetétől simogatva, mélyen alvó fenevad a gyanú, — egyszeíü, hiábavaló fecsegésnek tartotta a leány tanácsát és természetesen nem irt levelet Napóleonhoz. Akadt úgy is elég imivalója. A fogházigazgatónak ugyanis a két kisasszonyon kívül volt egy kis fia is, aki- katonaintézetbe járt. Bár a szülei helyben 'laktak, mégis bennlakó volt. mint a többi, csakhogy a katona-tanárok jó barátságban lévén Bernot úrral, ha otthon ludat öltek, vagy ha Bernotné asszony jóféle süteményt csinált, a kis Eduárdot hazaeresztették “szopni.” Addig-addig járt haza Eduárd az utóbbi időkben, hogy egyszer csak a leckeóra után elkezdi a “cserebogár, sárga cserebogár” nótáját fütyürészni. Mint a puszták égő tőzegeinek füstje a hogy megüti a tinó orrát, úgy ütötte meg a magyar puszták dallama a Kovács Gyuri fülét. Oda szaladt nagy lelkendezve német tanulótársához és nyakon ragadja, mintha valamit ellopott volna. — Hol vetted ezt a nótát, bajtárs? — Hát egy rab van most az apámnál, attól tanultam. — # Magyar rab? — Magyar rab, valami Akii nevű. (Folytatjuk)--------------------------IGAZA LEHET A: Én ismerek egy bűvészt, aki a vizet borrá tudja varázsolni. B: Bah! Az is nagy sor? Én ismerek akárhány korcsma rost, aki ezt megteszi. A MÉZES HETEKBEN Fiatal férj: Miért nem próbálod meg, galambocskám, hogy magad főzz? Fiatal asszony: Vájjon akkor is szeretni fogsz? NÉVNAPRA,SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb ajándék minden magyar részére.
