Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)

1954-02-20 / 4. szám

6-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN Daloljunk muzsikáljunk GYÖNGE VIOLÁNAK Gyönge violának Letörött az ága, Az én bánatomnak Nincs vigasztalása. Suhog a szél Késmárk felett, Édes rózsám, Isten veled! Nagy Bercsényi Miklós Sirdogál magába, Elfogyott szegénynek Minden katonája. Suhog a szél Késmárk felett, Édes hazám, Isten veled! __---------------------------1954 február 29. Lólopás parancsszóra Kolozsvári Dezső honvédelmi miniszterrel esett meg ez a kis mulatságos história. Mikor még huszárezredes volt, ezre­dében volt egy hanyag, meg­bízhatatlan kapitány, akit nem győzött eléggé korholni és rendre inteni. A százados csak nem akart megjavulni. Egy­­íszer aztán cselhez folyamodott Kolozsváry. Egy reggel körül­járt a kaszárnyában és meg­döbbenve látta, hogy micsoda (siralmas elhanyagolt állapot­ban van a harmadik század is­tállója. Szétnézett ott és meg­látott egy cigány közlegényt a negyedik századból, aki éppen az udvart sepergette. Magához intette: — Te cigány vagy? — Igenis, ezredes ur! — Akkor hát értesz a lólo­páshoz, mi? — Ázs ápám értett hozzsá egy kicsit. — Hát figyelj ide! Bemégy az éjszaka a harmadik század istállójába és ellopsz két lovat. Értetted? — Igenis, ezredes ur! A cigány éjjel csakugyan el­lopta a két lovat s a kapitány másnap restelkedve jelentette 'az esetet. — Hát huszár maga? — pat­tant föl Kolozsváry. — Magyar huszár maga? Ilyen szégyen még nem esett meg, amióta a világ világ! Magyar huszár­tól lovat lopni! A kapitány azt hitte, hogy a föld alá süllyed. Végre is meg­szánta Kolozsváry és szigorúan mondotta: — Kapitány ur! Ez egyszer még megbocsájtok. Azt a két Üovat én lopattam el egy ci­gánylegénnyel. De most már ön is láthatja, hogy hová zül­lött a rend az ön századában. Azután szétnézett a sorok­ban és amint észrevette a ci­gány-huszárt, magához intette: — No gyere, hozd vissza a két lovat. — A cigány egy­szerre zöldre sápadt ijedtében. — Ezredes ur ... á lovákát? Hiszen parancsára elloptam. — Persze, hogy én paran­csoltam! De úgy ám, hogy visz­­szahozd reggelre! A cigánylegény majdhogy sírva nem fakadt: — Ezredes ur, áztát nem tet­­sett mondáni, hogy vissáhozsa­­sam! Én bizsony eládtám őket! Azs ides ápám se lopott úgy sohá, hogy vissáhozzsa más­nap! Kolozsváry dühösen pattin­tott az ujjával. — Teringette! ... Tényleg el­felejtettem megmondani, hogy visszahozza!--------------------------­ELLENKEZŐLEG Mama: (kis fiához, Ferihez, ki barátjával indiánosdit ját­szott): De gyermekem milyen halavány vagy te s alig tudsz a lábadon állni... ti bizonyo­san verekedtetek. Feri: Ó nem mama, épp az előbb szívtuk el a békepipát.-----------V« 5 £*>---------­A MÁKOS KALÁCS — Ne menj ki fiam, nincse­nek ott betlehemesek. Csak sötétséget találhatsz. — Nem félek és a sötétségtől ’des apám. — No jó katona lesz belőled. — De egyszer megijedtem, •mikor a kamrába mentem, a múlt karácsonykor. — Mitől ijedtél meg? — Nem a sötétségtől. — Úgy hát mitől? — Hogy nem találom meg a mákos kalácsot._____ SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT, ha hátralékban van elő­fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize­tési dijat lejáratkor meg. fizeti. KÉTSZER EGY AZ .,. CSÁRDÁS Kétszer egy az kettő, .gyere hamar elő, gyere hamar barna lány az----------------— ~--------------------—-& Kétszer egy az kettő, .gyere hamar elő, gyere hamar barna lány az ölembe. Háromszor húsz hatvan, kevés olyan nap van, hogy ne jutnál éjjel is az eszembe. 1-------ír­­—fi n jf ~--fcrt-rn ^ Háromszor egy három, itt jártam a nyár A szerelem nagy kincs, ne keresd ahol nine; (--ti ~Hih\ s - —-«3 on, amikor .a szíved nekcir », a te szíved nálam mindij u üzente, j meglelte. Pl b.------­g-ZZD \ ....H 3fP L ied leszek kis galambom, szerelmem, mert 'szívedet én de nagyon szere - tcm. Csak te maradj tovább is az ölemben, csókot adj és fenn leszünk a mennyekbe. » p - ■ - *:■_t Z-riggn É m Ú I Bp L_r Ü PSf pH 2)Kis cicám, kis babám, aranyos tubicám, a szívedet csak nyugodtan bízzad rám. Mi 32 m

Next

/
Thumbnails
Contents