Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-11-05 / 21. szám

1 1953 november 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN_____________________________5-IK OLDAL AMERIKAI MAGYAR TESTVÉR! Mindnyájunk jóvoltáért küzd, ügyes-bajos dolgainkban útbaigazítással, tanáccsal szolgál; Óhazában szenvedő véreink felszabadításáért harcol az Amerikai Magyar Szövetség, mely az amerikai magyarság egyetlen átfogó szervezete, melynek valláskülönbség nélkül tagja lehet s Jegyen is tagja minden szabadságszerető magyar! Fogjunk össze: MINDNYÁJAN EGYÉRT S EGY MINDNYÁJUNKÉRT! Álljon be, toborozzon tagokat, most van erre a legna­gyobb szükség, amikor szülőhazánk népének, a mi vállvetett segítségünkre van szüksége felszabadulása érdekében. Egyéni tagdíj egy évre 2 dollár. Rendes tagsági díj egy évre 12 dollár, csoportok, intézmények beállásának feltételeiről felvilágosítást nyújt az AMSz központi irodája.---------VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE AZ ALANTI SZELVÉNYT--------­Amerikai Magyar Szövetség 1624 Eve Street, N. W. Washington 6, D. C. Mellékelve küldök.........dollárt s kérem szíveskedjenek tagjaik sorába iktatni. Címem:-----------------------------------------------------. Nevem: ___________________________________ Város és állam:------------------------------------------­MI A KÜLÖNBSÉG? Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 Ez igy tartott körülbelül dé­lig .Délben elunta magát Stevó Pásics és azt az ajánlatot kiál­totta át a töröknek: — Nem volna-e jobb a nyílt csata?! A törökök megnyitották erre egymás közt a tanácskozást, ami úgy ment, hogy Haszán átorditotta az Ozmán egy-egy megjegyzését Ibrahimnak, Ib­rahim tovább adta a túlsó szik­lához Ozmárnak, Omár rekedt ember lévén, valahogy nagy nehezen elhörögte a hegysza­­'kadékban fekvő Jovánnak (an­nak volt ott a legkényelme­sebb). Egy óra eltelt bele, mig a ve­zér szava eljutott mindenik­­hez. Hát még az, amit aztán (ezek feleltek? Hát még az, amit jaz megint visszafelelt. Ez volt \az igazi tágkörü értekezlet. De végre is csak az az ered­mény lett, hogy nem bolondok nyilt csatára kelni. Egyenlő erő ellen nem tanácsos. Hanem leg­jobb mód lesz a kiéheztetés. Aki hamarább megéhezik, majd előjön, s ha előjön, köny­­hyü lelőni, ha pedig elő nem jön, ott hal meg a szikla mö­gött éhen. Legalább nem kell neki külön sirkövet hozatni. A kiéheztetés eszméje meg­tetszett a bosnyákoknak is. Hi­szen volt még holmi a tarisz­nyájukban! — Jól van, — menydörögte hadi üzenet alakjában Stevó Pácsis — koplaljunk! És azontúl elkezdtek éhezni. Csütörtökön délben azonban Ynár mindnyájának száraz lett a gégéje és korgott a hasa. Az pedig nagy baj. Mert a hazáért könnyű verekedni, édes meg­halni, de éhezni a hazáért, az már egy kicsit nehéz. A törökök unták meg előbb s most már ők ajánlották a nyilt csatát. Pásics tanácskozott az em­bereivel, de azok arra a köz­­megállapdásra jutottak, hogy ők inkább meghalnak, de nem verekszenek éhen. Egyszóval tagadó válasz ment Ozmánnak. Hát itt bizony nem volt más teendő, mint megint várni. — Mindenik rész tartotta magáti egész csütörtök estéig, amiko­­flron is nagy záporeső kereke­­dék, az ég csatornái megnyila­dozván. Cudar egy idő volt, Pásics megvakarta a fejét, dü­hösen átszólt tompa, fáradt hangon: — Hallod-e, Ozmán, he! Csi­náljunk már valami okosat. Erre megint elkezdett a két vezér beszélgetni. — Tudod, legjobb lenne, — felelte Ozmán — ha fegyver­­szünetet csinálnánk. — Edd meg! Hiszen már ele­get szünetel a fegyverünk. — De én csak egy félórai iszünetet értek. — Egy félórait? Hűm, hogy érted azt, Ozmán? — Találd ki, Stevó Pásics. — Mit csinálunk a szünet álatt? Verekedésre gondolsz? — Hát te mire gondolsz, Stevó? — Találd ki, Ozmán. — Én már tudom, de te mond ki. — Nem én. Egyen meg en­gem a kutya, ha kimodom. — De megteszed? — Egyen meg a kutya, ha meg nem teszem. — No jól van, Stevó. Ha te 'jestelled, hát kimondom most már én: úgy értjük a félórai fegyverszünetet, hogy a félóra ialatt ti bántatlanul mehettek jobbra, amerre akartok ... — Ti pedig balra — kiáltá Stevó. — Ugy-ugy — hagyta rá a török vezér. — Hiszen nincs benne semmi. — Persze, persze, — toldotta ki Pásics Stevó — hiszen úgyis találkozunk még valamikor. A maga sziklája közül az egyik is, a másik is kinyújtot­ta a jobb karját, megadván egymásnak a parolát a levegő­ben — és azután egy puskalö­vés nélkül, vig énekléssel osz­lottak el az esti szürkületben. Ilyen kedélyesen ért véget a kruseviczai ütközet, 1877-ben. ÓVATOS BETÖRŐ — Mit zörget maga ilyen ké­ső éjjel egy tisztességes ember ablakán? — kérdi az ablakon kinézve egy férfi, aki a zörgés­re felébredt. — Csak tudni akartam, hogy itthon vannak-e? — felel a be­törő s azzal elillan.--------'-^5 -------­— Hogy van a leánya? — Jól, mióta férjhez ment s nagyon szeretem a vömet. — Miért szereti olyan na­gyon a vejét? — Mert sikerült rásóznom a leányomat.--------Sa-------------­GYERMEKSZÁJ — Mit nyafogsz Mariska? — kérdi a kislányt az anyja. — Én nem nyafogok, hanem sírok. Valahol messze egy diktatu­­rás országban történt, hogy két vezetőember vitatkozni kezdett, hogy mi a különbség a “baj” lés a “szerencsétlenség” szavak közt? Nem tudtak megyezeni, mire az egyik azt indítványoz­ta, hogy hallgassanak meg egy professzort, aki szókimondása miatt volt bebörtönözve. Azonnal elhozatták a gyűjtő­­táborból a professzort, aki­nek feltették a kérdést, hogy mi a különbség a baj és a sze­rencsétlenség között? — Megmondhatom nyugod­tan? — kérdezte a professzor. — Egészen nyugodtan. —- Hát kérem. Hogy én gyüj- Itőtáborban vagyok, az baj. Ha magukat nalálra gázolja egy villamos, az szerencsétlenség, de nem baj.--------------------------­MEGMONDTA — Mit fogsz csinálni Katica, ha olyan nagy leszel mint édes­anyád? — Fogyó kúrát fogok venni. A KUTYA Sanyi az utcán megy és szembejön vele egy kutya. Na­gyon megijed, mire felesége bá­torítani próbálja: — Mit félsz attól a kutyától? Nem látod, milyen barátságo­san csóválja a farkát? — De nézd, hogy vicsorítja a fogát. Az ember nem tudhatja, hogy melyik végének higyjen. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajánló levelek írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítvá­nyok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, vég­rendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirde­tések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és események­kel kapcsolatos levetek és iratok megfogalmazására. Ára $1.50, postaköltség 15 cent, összesen $1.65 Ezen 288 oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A. KIS DONGÓ kiadóhivatalában

Next

/
Thumbnails
Contents