Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-10-05 / 19. szám

4-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1953 október 5. KIS DONGÓ CLEAN PUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. 7907-09 W. JEFFERSON AVE. DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $2.40. Előfizetés ára egy évre: $2.40. Single Copy 10c — Egyes szám 10c Hirdetési árak. egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés 75 cent, verses hirdetés $1.00. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. <* JÓ LESZ HAZA NÉZNI Péter gazda békében idogál a korcsmában. Egyszer csak belép a Lidi lánya és megszó­lítja: — Gyüjjék kee haza, apám uram, ed’s anyám fiút szült. — Dehogy! — veti oda Pétéi gazda, s rendithetetlen nyu­galommal iszogat. Fél óra múlva Jutka szolgáló rohan be és kiáltja: — Siessen haza, gazd’uram, az asszonynéném két fiút szült! — Ejha! — sóhajt Péter gazda, s még egy üveg bort rendel. Jó egy óra múltával maga a bábaasszony nyit az ivóba, s rászól a gazdára: — Siessen már kend haza. — Zsuzsi asszony három erős fiúgyermeket szült. — Uccu teremtette! — mor­dul fel Péter gazda, végigtörül­ve nyirkos bajuszát, — már úgy látom, szedelőzködni kell, mert ha haza nem nézek, igy tart ez folyvást reggelig.----------««§§•>--------­MÜVÉSZLÉLEK — Nem jelent Önnek semmit ez a gyönyörű naplemente? — kérdi a városi festő vidéken a farmertől. — Dehogy nem. Azt jelenti, hogy fogjam ki a lovakat s menjek haza, mert hamarosan sötét lesz s aludni mehetek. A TÁRSASÁG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jó­­izü élcekkel mulattatni tud­ja. Ezt pedig könnyen meg­teheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja nekik az abban olvasott vic­ceket. KOLDUSVÁLASZTÁS Sanyi egyik nap, mikor haza­jött az iskolából, gúnyos han­gon mondta szüleinek: — Na, ti aztán jól becsapta­tok engem azzal a gólyahistó­riával. — Mit beszélsz? — hülede­­fcett az anyja. — Ma tanultuk az iskolában, hogy a gólya ősztől tavaszig nincs is itt, én pedig decem­berben születtem. — Te csacsi, nem láttad a gólyát az állatkertben? Az té­len is itt marad s az hozott téged is. ÜGYES ÜZLETEMBER Feri meglátogatja Pistát és az asztalon egy üveg faszeszt talál. — Te, — mondja neki — ne­hogy ebből a faszeszből igyál, mert ettől meg lehet vakulni. Dobd el azonnal. Feri néhány nap múlva me­gint beállit Pistához és meg­kérdi: — Na, eldobtad a faszeszt?.. — Nem dobtam el, — mond­ja Pista — eladtam a nagybá­tyámnak. — Megőrültél? — Ő vak. — Letartóztattak egy em­bert, aki ál-apával 5000 dollárt csalt ki egy pénzkölcsönzőtől. — Úgy éljek, — feleli Sa­nyi — ez egy szerencsés ember. — Mi az, hogy szerencsés? — Na, én még valódi apával ,sem tudnék senkitől sem 5000 dollárt szerezni.--------««§ § -------­RAVASZKODÁS — Pista, szeretsz mozgókép­színházba járni? — kérdi a ma­ma nagy fiától. — Igen. — Szereted a mozgóképeket látni? — De még mennyire. — Akkor gyere ide, segíts ne­kem ezt a régi nagy képet le­venni a falról és vidd fel a padlásra. A régi békevilágban volt a, felvidéken egy boldog falu, a hol a község vagyona és jöve­delme untig fedezte nemcsak |a közigazgatás költségeit, ha­nem öregbiró uram, amikor az adófizetés ideje megjött, bele­nyúlt a helység ládájába és ki­fizette a falu minden lakosá­ért az államadót a felesleges készpénzből. Ezt a községet Pálfalvának hivták. Én azonban soha nem hittem benne. Hanem amint egyszer nyá­ron elindultam a Kárpátok kö­zé, látom, hogy rengetegen túl egy kies völgyben egy keskeny ut fut végig, mintha egy hosz­­iszu kiterített vászon lenne. — Hová vezet ez a fehér ut? — kérdém a kocsistól. — Pálfalvára. Az ott a leg­boldogabb falu a világon, ott jnég a szegény ember is gróf. — Teringette, hát ez az a hires Pálfalva? Tudja mit, ko­csis, vigyen el engem oda. Odaértünk. Alig egy félórányira fekszik: az országuttól, gyönyörű tisz­táson, szép fehérre meszelt cse­­répfedelü házacskák nagy ker­tekkel. A torony a legkülönb, csillogó bádog a fedele, s óra mutogatja négy szélről a nap járását. — Itt terem az arany — mu­tatja a kocsisom a messze el­terülő káposztás földeket, me­lyeken éppen akkor borultak össze fejekké a palánták acél­­(szin levelei. < — Hogy-högy? — Innen kezdve egész Len­gyelországig nem terem meg a káposzta, csak ezen a kis da­rabka földön. S ezek a felvidé­kiek élnek-halnak érte, olyan áron veszik meg itt a tövén a pálfalviaktól, aminőt kivánnak. Egy holdon kétszáz forint ára káposzta terem. A biróhoz szálltunk, ki öröm­mel fogadott. Hatalmas alak volt, nagy ba­jusszal, torzonborz szemöldök­kel, minden szavát megropog­tatta, kurtán beszélt és nem tűrt semmi ellenvéleményt. — Hallom, nagyon gazdag a község? — mondám beszélgetés közben. — No, no, — felelte ő — van amink van! Kár, hogy a meg­boldogult elődöm alatt sokat adtunk kölcsön a királynak s ez most mintha nem emlékez­ne rá, se interest nem fizet, se a tőkét nem törleszti. Mit mondjon aztán az ember a töb­bi adósainkról! — De azért csak maradt még, biró uram! — Hát ’iszen maradt, ma­radt. Annyira már vagyunk, hogy egyikünknek sem kell adót fizetni, hanem annyira még nem vagyunk, hogy egyikünk­nek se kelljen dolgozni. Ámbá­tor a szolgák és szolgálók mind szomszéd falvakból valók. — Aztán mi gazdagította meg annyira ezt a falut? — Mi? Hát ez ni... És felemelte a mogyorófa, pálcáját... — Ebből hull az arany . . . Mert a nép sohase perlekedik, minden dolgát itthon igazít­juk el a saját törvényünk sze­rint. Nekünk semmi közünk, hogy milyen törvényeket csinál az ország és a vármegye, azok sokba kerülnek és nem jók, a mi törvényeinket én csinálom és alkalmazom ingyen. Soha in­nen nem vitt el- míiskális egy garasj Sem._ De most engedje meg uram, hogy egy kicsit ma­gára hagyjam, a faluházához kell mennem. Ma van a kol­dusválasztás. — Mi? Koldusválasztás? SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT, ha hátralékban van elő­fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize« tési dijat lejáratkor meg fizeti. Ha élclapunkat, mint mutatványszámot kapta s azt akarja, hogy a “Kis Dongó — Clean Fun” havonta kétszer megjelenő élclapot Önnek rendszeresen küldjük, legyen szives vágja ki és töltse ki a lapunk utolsó oldalán lévő “Előfizetési felhívást” s küldje be az előfizetési díjjal együtt címünkre. Mutatványszámokat azoknak küldünk, akiknek címét ismerőseik, barátaik nekünk beküldik azzal, hogy érdekli őket az élclapunk. így a mutatványszámot fogadja szíve­sen s azzal, hogy egy jóismerőse, barátja gondolt önre s örömet akar azzal Önnek szerezni, hogy alkalma legyen megrendelni s a lapot olvasni. íla megrendeli sok élveze­tes, vig órát fog Önnek szerezni ez a lap, mint annyi sok más olvasónknak. Hisszük, hogy Ön is csatlakozni fog olvasótáborunkhoz s megrendeli Amerika egyetlen magyal nyelvű élclapját.

Next

/
Thumbnails
Contents