Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-06-20 / 12. szám

2-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FITN 1953 junius 20. Kis Dongó regénye EGY GOMBOLYAG FONÁL REGÉNY (Folytatás.) III. Menjünk néhány hónappal vissza, tán derültebb képre is akadunk. Még akkor élt az ügyvéd, élénk munkásság mutatkozék a házban, melynek egyik osz­tályában vidám fiuk zajgának, ha kiszabadulhatának az “öreg” keze alól; minthogy a hivatali órák alatt csak felele­­taket lehete itt-ott hallani, me­lyekért az “öreg” szükséges­nek lelte az ifjú urakat zaj­­gatni. Az ebédek és vacsorák ideje alatt aztán elszabadult a jó­kedv, és épen az öreg ur mu­latott legjobban, ha a fiuk Tneg-rruTcöItak egymást. Hasonló körülmények közt ösmerte ki embereit az öreg, — s ha valamelyiknek lelke száz­­rétü lett volna, a századikat is könnyen megösmerte. Ilyen ta­pasztalatok után volt kedvence Sándor barátunk, kit az öreg megszokott úgy tekinteni, mint tulajdon fiát. Sándor bevallott tekintély a háznál, és csak körül kelle néz­nie, hogy meglássa, mennyi megelőzéssel viseltetik minden­­denki ő iránta. Az ur “Sándor öcsémezte”, az asszony “ked­­vesfiamozta”: csak egy volt, ki a bizalmasság határaihoz nem ért el: Róza, az ügyvéd lánya. Érezteté a leány, hogy egy hölgynek érzelmei nem esnek megadóztatás alá, bár mennyi­re terjedjen ki az öregek -fi­gyelme; és hasonló bizalmas nyilatkozatoknál legkevésbbé szabad arra gondolni, hogy az apa és anya leányuk érzelmei­ről csak úgy rendelkezhessék, — hogy ime: ez még ráadás. Már most az volt a kérdés, küzdeni akarjon-e a lányért Sándor? Az időknek mindig meg vol­tak saját fogalmaik: Jákob bojtárnak szegődött hét esz­tendőre, melynek elteltével azt mondták: ime itt van Lea: leá­nyunk, — a te szolgálatod bé­re. Jákob nem tudta Leát mél­tányolni. Nem, ő inkább még hét álló esztendeig járt a ju-AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra. az angol nyelv elsajá­títására, mert a szavak mellett fel van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv ára............... $2.50 Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vidékre 15 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására. hók után, hogy végre Rachelti megkaphatta. Ezek azután valódi pásztor­­órák, ' midőn az ember tizen­négy ezstendeig szerelemből juhokat őriz! Változott a kor: ma nem szegődik el azért senki, hogy feleséget kapjon; ez a divat már elmúlt. Hímzése mellett ül az ügy­véd leánya, s keze megszokot­tan halad a munkán. Mellette ül lovagja, Sándor, kinek nagy hibája, hogy őt hallgatva nézi; de annál bizo­nyosabb, hogy mélyen érez; kü­lönben tele hazudná a leány­nak szemét, száját. A leány egészen a himzőke­­retre hajol, érzi minden ide­gében, hogy az anya a harma­dik teremben ül, s a háznak kedvence nem éppen véletle­nül feledkezett nála benn. — Úgy látszik, hogy a szá­lak közé fonódnak az ön gon­dolatai is? —- mondja Sándor félbeszakasztva a csendet. — Kiváncsi mit gondolok? — mondja elfátyolozott han­gon a leány. — Megvallom, kívánom tud­ni az előbbeni gondolatait. 1 — Igazi férfi, — feleli vissza Róza, — semmi egyéb, csak az kellene, hogy vallják, nemde? — Vallomásait, bizonyosan nem nekem fogja tenni, — mondta ingerlőleg amaz. — Nos,_^ mondja fölnézve Róza. — ha megengedi, — megmondom, hogy nincs mit megvallanom. — Tehát ítélet mondatik re­ánk, férfiakra? —Legyen szives és mondja meg a többieknek is. — Hátha valaki nem hinné el? — kérdi Sándor. —Annak az egynek azt is megmondhatja, — feleli a lány. — Tehát semmi különbség köztem és mások között? — kérdi Sándor. — ön, úgy látszik, igen ké­nyes gyermek volt, — ha ezt tudom, most édességekkel kí­nálnám. — Ne tréfáljon az Istenre kérem. — Hát nem vagyok elég ko­moly? — kérdi Róza egészen föl és Sándorra nézve, csak­hogy a nyugodtság színlelése rendkívüli erőlködésébe került. — Nekem ma nem kellett volna alkalmatlankodnom, — mondja Sándor. — íme, megint a férfi, elfe­ledtek neki hízelegni, — mond­ja ránézve Róza. — Én ki nem okoskodom a nőkkel, — mondja ismét a má­sik. — Már most rajtam volna a sor, hogy kiváncsi legyek, — de megkísértem, hogy legyőz­zem magamat. — Ennyi ellentmondás — mondja meg Róza kisasszony, minden nő ilyen? — Felelet helyett, — mond­ja Róza, — az kérdem, hogy minden férfi ilyen zaklató? — Hisz én voltaképen sem­miről sem szóltam eddig. — Eddig? ... ismétli Róza... hisz oly sokáig hallgatott? — Azt hittem, hogy ön meg­értett engem. — Midőn egy szót sem szólt? — Igen! — Tehát némajátékot lát­hattam volna? — sajnálom, hogy fel nem néztem, mondja a lány némi kegyetlenséggel. — Fogadásból lett ön oly kegyetlen? — Meglehet, figyelmetlen valék, — mondá Róza, — de ön szórakozott, vallja be. — Hát szabad nekem arra gondolnom, hogy e szobába szórakozni jöjjek? — ön a házhoz tartozik, magyarázgat a lány. — Én ezen szobáig még gon­dolni is óvakodva merek. — Azt hittem, szólt a másik. — És ezután fölkereshetem önt? — Ritkán. — De gondolhatok ide? — Ne tegye! — szólt hatá­rozott hangon a lány. — Miért? — Erre nem felelek! — mondja a kérdezett. — Istenem! — kiált föl Sán­dor, — vagy elvesztőm itélő­­tehetségem erejét, vagy nekem a jelek ellenkezőt jelentenek; ;Róza. miért van az ön lelkében I az az örök tagadás? (Folytatjuk.)--------vs-5 C-fe5-------­SZORGALMAS NAPSZÁMOS Feleség a férjhez: Hol jártál egész nap? Férj: Munkát keresni. Feleség: Akadt-e valami? Férj: Hála Isten, semmi! ----------------------­ÜGYES VÉDEKEZÉS — Vádlott, — mondta a biró — mért tört be az ékszerbolt­ba? — Nem törtem be — védeke­zett a vádlott. — Nem? ... hát akkor hogy került oda? — Részeg voltam, kérem és azt hittem, hogy otthon va­gyok. — Hát akkor miért futott el, mikor az ékszerész feleségét meglátta? — Azt hittem, hogy az én feleségem.... A TÁRSASÁG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jó­ízű élcekkel mulattatni tud­ja. Ezt pedig könnyen meg­teheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja nekik az abban olvasott vic­ceket.

Next

/
Thumbnails
Contents