Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)
1953-01-20 / 2. szám
1953 január 20. KIS DONGD — CLEAN FUN 3-IK OLDAL Gyermekrovat A JÓ GYERMEK Félem és imádom Istent, teremtőmet Szeretem, tisztelem Hazámat, szülőmet. Becsülök mindenkit, Legyen bármily szegény, Más baján segitni Mindig kész vagyok én. Reggel, ha felkelek Szépen megmosakszom. Leckéimet mindig És jól megtanulom. Szüleim, tanitóm Szavára hallgatok Senkinek bánatot Soha nem okozok.---------*5 í- *-•-------A MEGPUKKADT BÉKA Úgy él a tóban a béka, mint a kiskirály. Semmi baja az istenadtának, mégis megirigyelte a parton legelő bikát, amiért olyan nagy. — Miért legyek én kisebb annál, mikor nekem is van négy lábam, mint neki, két szemem, mint neki. s ha egy kicsit kinyujtózom, majd megütöm a nagyságát is. . Nyakát, fejét lábát kinyújtotta tehát és megkérdezte társaitól : — Vagyok-e már akkora, mint a bika? — Dehogy! — feleltek a békák, — most is csak törpe vagy. Ez még jobban bántotta a kevély állatot. Minden erejét összeszedte és úgy felfújta magát, hogy a nagy erőlködéstől oldala kirepedt és elpusztult.--------.-=t í Q 5-.-------Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. .JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 0 KIGYELME A PERNYE-BIRO Tuba Istók pernye-biró uram j a fölső végen lakik, tisztességes kékbeli öltözetben jár, még pediglen csak akkoí, amidőn nem ott ül a kovácsmühely küszöbén pipázgatva és lábait szét- i vetve, amint az már úgy illet meg egy törvénybeli embert, mert hogy valaki szétvetve tartsa a lábait és épen a kovácsmühely küszöbén, ahhoz már rang kell és auktoritás. A mi falunkban a kovácsmü hely pótolja a klubbot és a kaszinót, főbenjáró dolgokkal foglalkozó perszónák itt beszélik meg előzetesen a közügyeket, ez lévén a legalkalmasabb hely konferenciákra, mert leginkább áll összeköttetésben a kontinenssel. Kereket igazittató, lovat patkoltató utasok állnak meg hébe hóba s magából a helységből is egyik jön másik jön. ez is, az is tud valamit s legott asztagnak gyűl meg a hallani való. A pernye-biróság nem valami fényes hivatal, mert a pernye-i biró tulajdonképen semmi egyéb, mint. a két lótó-futó esküdt közül a hitványabbik, aki hivatalos dolga mellett, ha szükség van rá, még azt is elvégzi, hogy a biró uram kály-, hajába begyújt, sőt gombolyitás idején biróné asszonyomnak is ő tartja a fonalat. Csakhogy embere válogatja. Tuba Istók uram öreg birónak is beválnék holmi apróbb faluba, ahova nem oly csövestől hullott az Isten áldása okog emberek dolgában, hogy még! egy Tuba Istók is csak pernyebiró lehet. Istók agyafúrt ember ám, ki nagy dolgokra lett teremtve s ha mégis kicsinyek jutottak neki, csinált már ő ezekből is | nagyokat. Mert tudnivaló, hogy ő sem volt öröktől fogva pei'nye-biró; épen csak olyan közönséges parasztsorban állott, mint a többiek: az esze vitte föl hivatalra. Az pedig úgy történt, hogy kilenc éve annak, nagy volt az izgés-mozgás környékünkön Századok óta először esett meg, hogy egy üveghuta tulajdonosa lépett föl képviselőjelöltnek, az arisztokratikus hajlamú palóczok között, Már pedig nincsen az a kincs, amiért a palócz éljent kiáltson oly névnek, “mely nem hangzik legalább három század óta ismerősen a kéklő bérezek között, melyektől kevélyen tekintenek alá a középkor lovag várai romokban. Nem is lett volna a hutásnak tiz szavazata sem, ha nem Tuba Istók ő kigyelme lett volna a kortese. Mig a többi kor'tes nagy orácziókat tartott a népszabadságról és demokráciáról, Istók egy szót sem szólt. A szónoklatokat meghallgatja a nép, a bort, mit a beszédek nyomatékéül kiosztottak, megitta hamarosan s jókedvében mindjárt ott meg is verte, akik osztogatták. Istókot hagyták legutoljára. “No már most üssenek hát engem is, amiért olyan vagyok, mint a naptár: előrelátó kendtek helyett is.” ^ “Nem kell a hutás!” kiálták a palóczok ingerülten. “Vannak nekünk uraink, kik meg-1 védik a jussunkat.” Istók bajusztalan ajkát keserű mosoly futotta be. “Megvédik? Meg-e? No jó megvédik, hanem azért mégis csak átkozni fognak bennünket az unokáink unokái is.” “Miért?” Az Istók hangja fegyszeríe siránkozó lett; hosszú kezeit áhitatosan fektette keresztbe mellén. “Miért? Azért, mert az fog történni . . . igenis, az fog történni . . . Mély zokogásban tört ki: “Az, hogy a hutás, amiért meg nem választoltuk, merő bosszuállásbólx. . . igenis, boszszuállásból . . . Két nagy rézvörös tenyeréből hangtölcsért csinálva, sivitó hangon kiáltá a tömeg feje •fölött: “Kisebbekre fogja fuvatni az itezés üvegeket.” Csend következett, Szivig hatott a szó ... s mélységes csend után vészkiáltás tört ki ■o ajkról-ajkra pattant, bérczről-bérczre szállott komoran, sötéten, mint a sebes felhő, a fekete felhő. . . . S reggel virradóra, amennyi palócz-ház széles a környéken, a hutás zászlója 'lengett valamennyin s meg is választották képviselőnek. ISMERI ŐKET — A maguk vidékén is megállanak az autók, ha • elgázoltak egy baromfit? — Igen, hogy magukkal vigyék. — Te haszontalan, — mondja az asszony az urának, aki részegen jön haza. Már megint többet ittál a kelletténél. — Ne veszekedj asszony. Közügy ez. — Micsoda közügy? — Propagandát kellett csinálni az óhiói bornak. ŐSZINTE OROM — Tudod, mi tetszik nekem ezen a nőn? — Mi? — Az, hogy nem én vettem el feleségül. TESTVER! Tízezrével l^óboroí a hazátlan magyar Európában. Kivándorolni csak az tud, aki erős, egészséges, munkaképes. De mi lesz az ottnaqyoKakkal? Mi lesz az öregekkel, árvákkal, betegekkel? Ezeket támogatni a mi kötelességünk és célunk. Segíts nekünk, hogy segíteni tudjxíhk! Amerikai Magyar Segélyakció 246 FIFTH AVE. NEW YORK 1, N. Y. (Room 509) VÁGJA LE! TÖLTSE KI! KÜLDJE BE! AMERICAN HUNGARIAN RELIEF, Inc., 246 Fifth Ave. (Room 509) New York I, N. Y. Mellékelten küldök.................dollárt tengerentúli nyomorgó magyar testvéreink segítésére: Név: ............ Ucca, szám Város ........
