Kis Dongó, 1952 (13. évfolyam, 2-24. szám)
1952-01-20 / 2. szám
8-ÍK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1952 január 20. érette megpirongatott volna szegény, de megparancsolta az inasnak, meg ne mondja, szégyenelvén az esetet. (Kemény János önéletírásából) ------------------------Kérjük pontosan, és olvashatóan kitölteni, Kis Do-mgó Kiadóhivatala . 7907 West Jefferson Avenne. Detroit 17. Michigan Mellékelten küldök dollárt centet a Kis Dongó évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani:: Nevem: .... ........... .... .. ............ Utca, box: Város: .... ........... Állam: ... A HOSSZÚ NEVŰ MAGYAR A kassai német komandás egyszer megparancsolta, hogy mindenki, aki be akar jutni a város kapuján, tartozik megmondani a nevét az őrtisztnek; ez majd aztán a komandás döntése alá terjeszti: szabad-e annak az embernek bejönni Kassa városába. Hosszumezey Balázs, Zemplénvármegye alispánja érkezett egyszer Kassa kapujához. A német tiszt reá riparkodott: — Hogy hivnak? — Kólcshosszumezei Hosszumezey Balázsnak! felelt kevélyen a magyar ur. ÓHAZÁI ANEKDOTÁK KURUC-E VAGY LABANC? Rákóczy háború alatt 1705- beu. egy lengyel ember jött Magyarországra, és véletlenül egy kuruc táborra bukkant. Az előőrs mindjárt kérdőre vonta: kuruc*e vagy labbane? — Labanc vagyok, uram! felelt a lengyel az ő lágy nyelvén Mure a kurucok jól elnáspángolták.. A szegény lengyel, hogy megnyerje a magyarok jó akaratát, mikor a másik táborhoz közeledett, mely a labancoké vala, már messziről kiabálta, hogy ő kuruc. A küály hívei azt. hitték, hogy bántani akarja őket; és ők is szörnyen eldöngették. Mikor aztán a harmadik tábornál kezdték faggatni: kurac-e vagy labanc, azt mondotta a szegény ember: — Már ne is kérdezzetek, csak. üssetek! CIGÁNY ESKÜ Az, öreg Szirmay Antal föijegy zi, hogy a cigányok a XVII. században, a zemplénvármegyei bírák előtt, ha tanúságot tettek:, e szerint a formula szerint esküdtek: “Valamint Fáraó királyt az Isten a Verestenger mélységében elsülyesztette, úgy engemefc is a föld gyomrában elsülyesszen; és ha igazat nem mondanék, átkozott legyek, soha se lopásban, se cserélésben, és semmi dolgaimban szerencsém ne legyen, sőt első cserélésemben a lovam csudává váljon, és szamárrá legyen, én meg akasztófán száradjak dühös hóhér keze által.”--------------------------BETHLEN GÁBOR VIZSLÁJA Bethlen Gábor fejedelem házában. szokott tartani egy-egy öreg szép hív vizslát, többek közt egykor egy Tigris nevű lévén, szokott vala az bársonyos maga székiben ottan feküdni, kit neheztellett szegény. Én azért igen nagy gombostőkkel megrakám az széknek ületit, hogy az eb belé feküvén és szurdaltatván, szoknék el róla. Én házából kimenvén, más inasra bíztam vala reá vigyázását; az is elfelejtkezvén róla, az fejedelem tanált bele ülni; az tők megszurdalván, ugrott fel, kapott hátra, erősen megharagudván, kérdette az inastól: ki dolga? az megmondotta és okát is; nem hogy pedig ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hányanként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt éklapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, sztvet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereli s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK JÓ INDOKOLÁS — Elfelejtette kifizetni a bor árát. — Igen, én kizárólag azért iszom, hogy felejtsek.----------a ? § s---------BOLDOG ISTEN. MIRE JUTÁNK! A bajban levő magyarok e felkiáltása Széchenyi György, elébb kalocsai, majd esztergomi érsektől ered, ki, midőn a Wesselényi-összeesküvés után a magyarokat megfosztották ősi szabadságuktól, hiába járt közben a császárnál. Midőn az érsek egyszer 1670- ; ben az oltárnál bemutatta a vévtelen áldozatot apáink Isj lenének, könnyező szemmel sóhajott föl: — Boldog Isten, mire jutánk! A ministráló fiú nem állhatta meg, hogy ő is ne szóljon közbe: — Bizony, elég ebül vagyunk, kegyelmes uram! Mire az érsek igy mordult rá: — Hallgass! Nem rád bizták az ország dolgát!---------------------------■ A CSODÁLATOS KÉP Báthori István lengyel király alatt szolgáilt egy Horváth nevű magyar vitéz. Mikor ez az ur 1611-ben meghalt, és az orvosok felbontották, szivében egy mandula nagyságú, csontforma kinövést találtak, mely az elhunytnak igen hü képe mása volt. Horváth Gáspár, a boldogult testvéröccse, megőrizte ezt a csodálatos ritkaságot. fia azonban egyszer a török elől menekülve, elveszítette. — Az ördög tanulja meg a nevedet! Az ördög mondja be a komandánsnak! kiáltott a német elszörnyedve. És minden teketória nélkül bebocsáttota a városba az alispánt.----------*4$ §*...---------A KIRÁLY ÉS AZ ORSZÁG Gróf Teleki Sándor az első Teleki Mihály legkisebbik fia i volt; a múlt század első felében tordai főispán, i Egy országgyűlés 1793 körül küldöttséget menesztett herceg Lobkowitz királyi personalishoz. A küldöttséget gróf Teleki Sándor vezette: Amint a küldöttség megjelenik, a herceg megsértődve a gróf követelő hangjától, fogja háromszögletű kalapját és felteszi. Teleki gróf se rest ám; kapja nyusztos süvegét és szintén felcsapja a fejére. — Mit mivel a gróf? kérdi j Lobkowitz generális bosszúsan. — Amit az ur. — De én most a király vagyok! kiáltja a herceg. — Én meg az ország! viszonozza kevélyen gróf Teleki Sándor.---------------------------Hevesi Dalok Rám köszöntik a poharat. Nem tudom, hogy mi van benne... Mindegy nekem. Akármi van. — Ide vele a kezembe. Akár öröm, akár bánat... Megiszom én egykedvűen. Hozzászoktam mindegyikhez, Jó időben, rossz időben. Ha szerelem volna abban. Annál inkább ide vele, Csak hadd legyen szerelemmel! Az én szivem mindig tele. De hogyha a csalfaságból. Harmatcseppnyi volna benne, Igya ki más a poharat, Nincs hely arra a szivembe.Gyere pajtás HEVESIHEZ, Töltsd tele a poharadat. Bortól, daltól, vigasságtól, Szived mindig ifjú marad. Most köszöntsd rám a poharat, Tudom most jó bor van abban, Mert jó italt mérnek mindig HEVESINEK CAFE-jában. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan