Kis Dongó, 1952 (13. évfolyam, 2-24. szám)

1952-01-20 / 2. szám

8-ÍK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1952 január 20. érette megpirongatott volna szegény, de megparancsolta az inasnak, meg ne mondja, szé­gyenelvén az esetet. (Kemény János önéletírásából) ------------------------­Kérjük pontosan, és olvashatóan kitölteni, Kis Do-mgó Kiadóhivatala . 7907 West Jefferson Avenne. Detroit 17. Michigan Mellékelten küldök dollárt centet a Kis Dongó évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani:: Nevem: .... ........... .... .. ............ Utca, box: Város: .... ........... Állam: ... A HOSSZÚ NEVŰ MAGYAR A kassai német komandás egyszer megparancsolta, hogy mindenki, aki be akar jutni a város kapuján, tartozik meg­mondani a nevét az őrtisztnek; ez majd aztán a komandás dön­tése alá terjeszti: szabad-e an­nak az embernek bejönni Kassa városába. Hosszumezey Balázs, Zemp­­lénvármegye alispánja érke­zett egyszer Kassa kapujához. A német tiszt reá riparkodott: — Hogy hivnak? — Kólcshosszumezei Hosszu­mezey Balázsnak! felelt kevé­­lyen a magyar ur. ÓHAZÁI ANEKDOTÁK KURUC-E VAGY LABANC? Rákóczy háború alatt 1705- beu. egy lengyel ember jött Ma­gyarországra, és véletlenül egy kuruc táborra bukkant. Az elő­őrs mindjárt kérdőre vonta: kuruc*e vagy labbane? — Labanc vagyok, uram! fe­lelt a lengyel az ő lágy nyel­vén Mure a kurucok jól elnáspán­golták.. A szegény lengyel, hogy megnyerje a magyarok jó aka­ratát, mikor a másik táborhoz közeledett, mely a labancoké vala, már messziről kiabálta, hogy ő kuruc. A küály hívei azt. hitték, hogy bántani akar­ja őket; és ők is szörnyen el­döngették. Mikor aztán a harmadik tá­bornál kezdték faggatni: ku­­rac-e vagy labanc, azt mon­dotta a szegény ember: — Már ne is kérdezzetek, csak. üssetek! CIGÁNY ESKÜ Az, öreg Szirmay Antal föi­­jegy zi, hogy a cigányok a XVII. században, a zemplénvármegyei bírák előtt, ha tanúságot tet­tek:, e szerint a formula szerint esküdtek: “Valamint Fáraó királyt az Isten a Verestenger mélységé­ben elsülyesztette, úgy enge­­mefc is a föld gyomrában elsü­­lyesszen; és ha igazat nem mondanék, átkozott legyek, so­ha se lopásban, se cserélésben, és semmi dolgaimban szeren­csém ne legyen, sőt első cseré­lésemben a lovam csudává vál­jon, és szamárrá legyen, én meg akasztófán száradjak dü­hös hóhér keze által.”--------------------------­BETHLEN GÁBOR VIZSLÁJA Bethlen Gábor fejedelem há­zában. szokott tartani egy-egy öreg szép hív vizslát, többek közt egykor egy Tigris nevű lévén, szokott vala az bárso­nyos maga székiben ottan fe­küdni, kit neheztellett szegény. Én azért igen nagy gombostők­kel megrakám az széknek üle­­tit, hogy az eb belé feküvén és szurdaltatván, szoknék el róla. Én házából kimenvén, más inasra bíztam vala reá vigyá­­zását; az is elfelejtkezvén róla, az fejedelem tanált bele ülni; az tők megszurdalván, ugrott fel, kapott hátra, erősen meg­haragudván, kérdette az inas­tól: ki dolga? az megmondotta és okát is; nem hogy pedig ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hányanként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt ék­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, sztvet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereli s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK JÓ INDOKOLÁS — Elfelejtette kifizetni a bor árát. — Igen, én kizárólag azért iszom, hogy felejtsek.----------a ? § s---------­BOLDOG ISTEN. MIRE JUTÁNK! A bajban levő magyarok e felkiáltása Széchenyi György, elébb kalocsai, majd esztergo­mi érsektől ered, ki, midőn a Wesselényi-összeesküvés után a magyarokat megfosztották ősi szabadságuktól, hiába járt köz­ben a császárnál. Midőn az érsek egyszer 1670- ; ben az oltárnál bemutatta a vévtelen áldozatot apáink Is­­j lenének, könnyező szemmel só­­hajott föl: — Boldog Isten, mire ju­tánk! A ministráló fiú nem állhat­ta meg, hogy ő is ne szóljon közbe: — Bizony, elég ebül vagyunk, kegyelmes uram! Mire az érsek igy mordult rá: — Hallgass! Nem rád bizták az ország dolgát!---------------------------■ A CSODÁLATOS KÉP Báthori István lengyel ki­rály alatt szolgáilt egy Horváth nevű magyar vitéz. Mikor ez az ur 1611-ben meghalt, és az orvosok felbontották, szivében egy mandula nagyságú, csont­forma kinövést találtak, mely az elhunytnak igen hü képe mása volt. Horváth Gáspár, a boldogult testvéröccse, meg­őrizte ezt a csodálatos ritkasá­got. fia azonban egyszer a tö­rök elől menekülve, elveszítet­te. — Az ördög tanulja meg a nevedet! Az ördög mondja be a komandánsnak! kiáltott a német elszörnyedve. És minden teketória nélkül bebocsáttota a városba az alis­pánt.----------*4$ §*...---------­A KIRÁLY ÉS AZ ORSZÁG Gróf Teleki Sándor az első Teleki Mihály legkisebbik fia i volt; a múlt század első felé­ben tordai főispán, i Egy országgyűlés 1793 körül küldöttséget menesztett herceg Lobkowitz királyi personalis­­hoz. A küldöttséget gróf Teleki Sándor vezette: Amint a küldöttség megje­lenik, a herceg megsértődve a gróf követelő hangjától, fogja háromszögletű kalapját és fel­teszi. Teleki gróf se rest ám; kapja nyusztos süvegét és szintén fel­csapja a fejére. — Mit mivel a gróf? kérdi j Lobkowitz generális bosszúsan. — Amit az ur. — De én most a király va­gyok! kiáltja a herceg. — Én meg az ország! viszo­nozza kevélyen gróf Teleki Sán­dor.---------------------------­Hevesi Dalok Rám köszöntik a poharat. Nem tudom, hogy mi van benne... Mindegy nekem. Akármi van. — Ide vele a kezembe. Akár öröm, akár bánat... Megiszom én egykedvűen. Hozzászoktam mindegyikhez, Jó időben, rossz időben. Ha szerelem volna abban. Annál inkább ide vele, Csak hadd legyen szerelemmel! Az én szivem mindig tele. De hogyha a csalfaságból. Harmatcseppnyi volna benne, Igya ki más a poharat, Nincs hely arra a szivembe.­Gyere pajtás HEVESIHEZ, Töltsd tele a poharadat. Bortól, daltól, vigasságtól, Szived mindig ifjú marad. Most köszöntsd rám a poharat, Tudom most jó bor van abban, Mert jó italt mérnek mindig HEVESINEK CAFE-jában. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Thumbnails
Contents