Kis Dongó, 1951 (12. évfolyam, 7-23. szám)
1951-11-20 / 22. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FTTN 1951 november 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK MÁSODIK LAJOS CSODÁLATOS DOLGAI Lajos király felől négy nevezetes dolgot imák a historikusok, tudni illik: 1. Az anyja holta után metszették fel a holt testet a doktorok, s úgy vevék ki méhéből a gyermeket, s nagy mesterséggel úgy nevelék, amíg születésének rend szerint való ideje eljőve. 2. Tizenöt esztendős korában már bajusza, szakálla nagyon kijött vala 3. Még tízesztendős nem vala, mikor megmátkásodék. 4. Igen ifjú korában a mohácsi mezőn szultán Szolimán török császár nagy erejétől megvereték, a harcon az egész magyarországi püspökök, urak ott vészének Aznap lön vége a magyarországi birodalomnak, mert maga a boldogtalan király futtában a Csele patak sá*os vizébe dőle lovastul, s ott fiulada meg--------------------------HOGY TEREM A HATÁS? 1741. szeptember 11-én, Mária Terézia kis fiával József trónörökössel volt Pozsonyban, tehát anyja karján ült a ren-| dek előtt, mint a képirók ábrázolni szokták. II. József el szokta anekdotázni, hogy anyja jót csípett testének bizonyos részén, csakhogy sirjon. Hát el is bődült, és a magyar nagyurak meghatottan szemlélték, hogy nemcsak a segedelemkérő királynő könnyezik, hanem a kis trónörökös is sir, mintha érezné a pillanat komolyságát. MHNKACSY KRITIKÁJA Munkácsy Mihályhoz egy gazdag lipótvárosi bankár kopogtatott be egyszer, s fiának kezdetleges festményét mutatta meg néki. — Nos, nagy művész, mit mond a gyönyörű képhez? — Szép, szép. Hát jól számol a fiú? — Kitünően. — Akkor adja az ur kereskedőnek, — jegyezte meg Munkácsy. magyar vitézt ábrázoló bábut, melyet II. Lajos a lengyel király fia számára készittetett, és kivitték a gyűlésbe. — Látjátok, kiabálták az apródok, mire tékozolják az ország pénzét, nrlyen vitézekkel akarja a király az országot megvédelmezni, s micsoda szülöttei vannak a királyné német udvari hölgyeinek! A bosszús urak a bábut felakasztották egy fára. VÖRÖS ÖV — BELŐL Egy öreg pap, akinek életkora volt a legfőbb érdeme, azt kérte egyszer Simor János hercegprimástól, hogy vörös övét hordhasson. Simor okiratban a következőket állította ki neki: — N. N. plébánosnak megengedjük, hogy különös ‘privilégiumként vörös övét viselhessen, de csak a reverendán — belől.--------<aga--------SZIRMAY TAMÁS Szirmay Tamás óbester, mikor 1742-ben Prágánál hatezer franciával szállott szembe, magának csak felényi vitéze lévén, igy buzdította derék talpasait: — Rajta, rajta, fiaim! Aki fél, én mellém bújjon! De nem bujt melléje senki, hanem alaposan megverték a franciákat.-■ag A BÁBU A RÁKOSI ORSZÁGGYŰLÉSEN Mikor 1525 májusában országgyűlés volt a Rákoson, az j apródok kilopták a király szobájából azt a teljes fegyverzetű VAN-E IGAZI SZABADSÁG? ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó .5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20 Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élclapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jő humort, tréfás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereli s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jéfferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök dollárt centet a Kis Dongó ...... évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani: Nevem: .......................................... .... . .............. Utca, box: .......................................................................... Város: ............................................................................ Állam: ................................................ .... ...... ............... Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. Egy hevesvérű délfrancia és egy józan angol utaztak együtt. Megismerkedvén egymással, a francia dicsőíteni kezdte Franciaországot és a szabadságot. — Ej, válaszolt erre a nyugodt angol, — az egész szabadság mesebeszéd. Nincs szabad ember a világon, mindnyájan függünk emberektől, viszonyoktól és körülményektől. Lássa, én most szeretnék rágyújtani, de nincs gyufám, tehát mint egy rabszolgának kell itt várakoznom, amig a vonat Calaisba érkezik. A francia erre egész hévvel felelte: — Mit, nincs szabadság? Majd én megmutatom, hogy igen:s van. Azt teszem, amit hasonló körülmények között a dicső Mirab eau cselekedett volna. Ezzel meghúzta a vészféket és a vonat megállt. A konduktor dühös arccal lépett a kupéba. — Konduktor ur, — mondá gavallérban a francia, — adjon ennek az urnák egy gyufát, mert szivarozni akar. A dolog vége az lett, hogy Calaisban elitélték e tréfa miatt nyolc napi fogságra a “szabad” franciát.--------------------------AKI SZERETTI LAPUNKAT szerettesse meg másokkal is: Szerezzen legalább egy uj előfizetést a most folyó előfizetési kampányunk alatt. HEVESI DALOK Azt beszélik, Édes életpárom, Hogy én mindig A bolondját járom. S hogy még ott is Botorkálva járok, Hol az utón, Nincs göröngy, sem árok. Meglehet... de Kinek van rá gondja? Rossz a világ, Hazudik, ki mondja. Azért, hogy én A jó bort szeretem, Ne mondják, hogy Korhely lett a nevem. De ha mondják; Azon csak kacagok S csak azért is, Telt pohárt ragadok. S ki-iszom egy Hajtásra tartalmát. Hisz, ha elfogy, HEVESI, ismét ád. Ha beszélik, Édes jó uracskám, Nem bánom mert, Kendet szeretem ám Mondjanak csak. Bármit össze-vissza: Én tudom, kend Eszét el nem issza. Dolgozik, hát, Igyon, ha iól esik. Annyit keres . .. Italra is telik. Tudom azt, hogy Tudja a mértéket. Egy kis bortól Derűs lesz az élet. Látod párom, Én azért szeretlek, Mert nem bántod. Nem kínozod férjed. Hiszen tudod. Munkát jobban bírom. Ha ebédhez Egy kevés bort iszom. Nálam kevés, Ami másnál, tán sok. Ember teszi, Mennyit bir. Tudjátok. Gyere tehát, HEVESIHEZ menjünk. Jó borától Még jobb lesz a kedvünk. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
