Kis Dongó, 1950 (11. évfolyam, 1-16. szám)
1950-01-05 / 1. szám
KIS DONGÓ — CLEAN FUN 3-IK OLDAL 1950 január 5. A RAVASZ TÓBIÁS — Hová készülsz Laci? — kérdi az ünnepi ruhájába öltözött diák szobatársát Tóbiás. — Rangosokhoz vagyok hiva ebédre. — Én se haragudnék, ha valaki ebédre meghívna, mert hidd el Lacikám, elfogyott az egész hónapi zsebpénzem. — Gondolj ki valamit, hiszen te okos vagy, — felelte Laci. — Volna egy jó ötletem, hogy legalább mégis ehetnék valamit, csakhogy ahhoz szükségem volna reád is, mert csak kettőnek együtt lehet megvalósítani a tervem. — No csak ki vele, beszélj... — Tudod a kiflis asszony itt jár a folyosón, mint ahogy naponta szokta tenni. Be fog jönni hozzánk is, hogy nem akarunk-e venni s a kiflis kosarát erre a székre szokta tenni. Te bebújsz az ágy alá s mig én beszéddel tartom, te ki__szedsz_kosarából annyi kiflit, amennyivel gondolod, hogy jól fogok lakni, — magyarázta Lacinak Tóbiás. Jött is pár perc múlva a kiflisasszony, úgy hogy Lacinak alig volt ideje az ágy alá bújni. Letette az asszony a kosarat a székre s Tóbiás beszélni kezd vele, Laci meg szedi ki a kosárból s dugja az ágy alatt a zsebébe a kifliket. Mikor Laci megint felnyúl az ágy alól a kiflikért, Tóbiás meglöki a kisasszony karját s így szól: — Nézze csak azt a diákot ott az ágy alat, hogy lopkodja a kosárból a kifliket. No hiszen volt mit hallgatnia az asszonytól Lacinak. Mig azonban az asszony Lacival pöröl, addig Tóbiás zsebre rakott egy csomó kiflit. Szegény Laci megjárta tehát Tóbiással s elhatározta, hogy bosszút áll ezért rajta. Összebeszélt diáktársaival s meghívták Tóbiást a közeli kiskocsmába másnap vacsorára. Tóbiás késett s mikor bejött nagy sokára a kocsmába, már az ajtóban levetette felöltőjét s vitte jó hátra egy oldalon lévő fogashoz s ott akasztotta fel, jó. távol attól a helytől, ahol a diákok ültek. Jó is volt a vacsora. Ami drága és finom volt az étlapon azt sorra megrendelték s azután jóízűen elfogyasztották. Mikor a fizetési idő elérkezett, amint eltűnt a gazda a konyhaajtóban, a diákok mind elpárologtak s Tóbiás csak egyedül maradt. Most már csak bevárom, mi. lesz ebből? — gondolta Tóbiás. Lett is, mert csakhamar előkerült a gazda s átnyújtottál az egyedül maradt Tóbiásnak) a számlát. Kereken 20 dollár 1 volt. t — Itt az uj felöltöm, most vettem 50 dollárért, itthagyom zálogba, mert egy centem sincs, — mondta Tóbiás. — De ha majd pénzem lesz kiváltom a kabátom s megfizetem azzal a számlát. — Oh, csak tessék megtartani a felöltőjét, tudom, hogy zálogban hagyás nélkül is megfizeti majd a számlát. — De, ha mondom, hogy itthagyom, csak tegye el valahová, hogy el ne lopják, — mondta Tóbiás a vendéglősnek s azzal elment. 1 Otthon nevetve várták diáktársai, Lacival élükön Tóbiást. Tóbiás bejött s egész hidegvérrel. igy szólt: — Laci, majd váltsd ki felöltődet a kocsmárostól, mert azt hagytam zálogban nála a vacsoráról szóló számláért. Tudtam, hogy valamiben töritek a lejeteket s azért biztosítékul, ma a te uj felöltődet vettem! fel. EMLÉKEZÉS — Édes férjem, — mondja az asszony este a szoba ablakán kinézve a dühöngő' Ítéletidőre, — emlékszel, amikor megkérted kezemet, akkor is éppen ilyen szörnyű időjáiás volt. — Igen, — feleli a férj, — az egy borzalmas este volt.--------■■£ 5 £ a---------MAGYARÁZTA — Miféle csörömpölést hallottam, — rohan ki az asszony a konyhába, ahol az uj szobalány az edényeket törülgeti. — Leejtettem néhány tányért, — feleli jámboran az uj szobalány. — Ugyan, hogyan törhette megint el a tányérokat, maga ilyen-olyan ügyetlen lány. — pöröl a szobalánnyal az aszszony. — Hát csak igy asszonyom, — magyarázza a szobalány az asszonynak s azzal kezébe vesz egy csomó tányért s a földre ejti. . «t ssí.ik Megjelent a gyönyörüszép 1959-es nagy, tartalmas, képes naptárunk örömmel hozzuk t. Olvasóink szives tudomására, hogy a rendkívül gonddal szerkesztett, a modern nyomdatechnika! igény bevételével elkészített,! gyönyörüszép 1950-es, 192 oldalas, nagy, rendkívül tartalmas és sok szép képpel illusztrált naptárunk elkészült s annak szállítását megkezdtük. Az idei naptárunk tartalmilag minden eddigit felülmúl, sok hasznos, szórakoztató, kedélyderitő olvasnivalók vannak abban. Sok hasznos, ismeretet ter-í jesztő közlemény mellett vannak vig elbeszélések, kis viccek s vannak szívhez szóló szép kisebb elbeszélések. Bizonyos, hogyha olvasóink eddig is meg voltak elégedve s csak a dicséret hangján szóltak a naptárunkról, úgy az' ideiről bizonyára ismét a legnagyobb elismeréssel fognak nyilatkozni. Naptárunk kiadása sok munkát, fáradságot s áldozatot jelent. De megtesszük ezt azért, hogy olvasóinkat e tekintetben is kielégítsük s hasznos tájékoztatót adjunk az egész évről, annak minden napjáról. Őszinte odaadással és szeretettel készült a naptárunk, fogadják azt az olvasók azonmódon ahogy mi azt adjuk nekik. Aki még nem rendelte, vagy nem vette meg, az igyekezzen arra, mert csak korlátolt számban adtuk ki s igy aki későn jelentkezik érte, könnyen meglehet, hogy már nem kaphat, mert elfogy. Tavaly az első hónapban ismét úgy elkapkodták, hogy később már nem is jutott a későn jelentkezőknek. Itt említjük meg, hogy sokan rendelték meg és küldték INFLÁCIÓS IDŐBEN — Uram, ekkora bőrönddel nem szállhat fel a villamosra.— mondja a kalauz egy utasnak inflációs időben. — Bocsánatot kérek, ez nem a bőröndöm, hanem a pénztárcám. LEÁNYOK EGYMÁS KÖZT — Mariska, mit tartasz te fontosnak egy férfinél: az eszét, a vagyonát, vagy a megjelenését? —A megjelenését, igen azt, hogy végre megjelenjen egy olyan férfi, aki megkéri a kezemet. --------VS :«5--------RENDŐRSÉGEN haza ismerőseiknek, rokonaiknak a naptárunkat s azok a levelek, melyeket az óhazából a, naptárunkról Írtak azt mutatják, hogy ennél kedvesebb és mégis nagyon olcsó ajándékot nem is küldhették volna. Kisebb falukban kézről kézre járt a naptárunk s annyi örömet szerzett, hogy azt felbecsülni nem is lehet. Ezért Írjuk, hogy ennél értékesebb s kevés pénzbe kerülő ajándékot alig küldhet valaki az Óhazába. Rendeljen tehát két naptárt egyszerre — egyet a maga részére s egyet óhazai rokonának vagy ismerősének! JÓ MEGOLDÁS — Olyan helyen lakunk, ahol nagyon vigyázni kell. mert rossz emberek vannak a környéken. — Nem veszedelmes hely az éjjel? — De igen. — Tartanak kutyát is? — Nem. Mert ha éjjel valami zajt hallunk a ház körül, úgy magunk kezdünk el ugatni.--------------------------ÜGYVÉDI VIZSGÁN — Mondja meg, mi a bigá mia. bün-e vagy vétség? — kérdi a vizsgán a jogszigorlótól a tanár. — Egyik se. — Hát akkor mi? — Ostobaság.-------VS-rjga»—-----MEGDÖNTHETETLEN BIZONYÍTÉK A szórakozottság igazán nem ritka tulajdonság manapság, különösen a muzsikusok között, akik a fülükben zsongó melódiák bűvöletében néha még a legfontosabb ügyeikről is megfeledkeznek. Az egyik ilyen szórakozott muzsikusember legutóbb heves szemrehányásokkal támadt egy barátjára: — Vedd tudomásul, hogy nagyon haragszom rád. Elhatároztam, hogy ezentúl nem köszönök neked, sőt nem is fogadom a köszönésedet . . . — De hát miért? — csodálkozott a barátja.-— Még kérdezed? Pár nappal ezelőtt írtam neked egy nagyon fontos levelet és a mai napig sem válaszoltál . . . Barátja egészen elámult. — Te írtál nekem levelet? — Nem hiszed? — mondta a muzsikus sértődötten. — Hát ha tetszik, megmutathatom, mert véletlenül itt van a zsebemben . . . — Kérem kapitány ur, nem kaphatnék félórára kölcsön egy betörőt? — kérdi egy ember éjjel a rendőrségen. — Hogy jut ilyesmi eszébe? — Elvesztettem a kapukulcsomat és nem tudok a lakásomba bemenni. MOLNÁR JÁNOS temetkező és vizsgázott balzsamozó 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Tekfon: VInewooi 2-1555
