Ki nem adott Közlemények, 1941. július-december

1941-08-22 [1896]

To/H A vidéki lapok t.szerkesztőinek• Augusztus 25.-én a Kémet Távirati Iroda alap ián a t« smr* kesstöségek renda

;

. kezesére bocsátottuk Churchill rádióbaszeoet • Illetéke" helyen felhívják a t. szerkesztőségeket, hogy a beszódet~sen!esetre sem közüljék megjegyzések nélkül, hanem annak egyes részeihez megfelelő kora^ mentárokat fűzzenek. A beszed kommentálásához az alábbi irányelveket kö»' süljük aszal, hogy ezek csupán útmutatásul szolgálnak a megfelelő komnien* tálashoz. Churchill rádióbeszéde nem mondott semmi különösebb uj-.t. Ismét beszelt a világ jo és rossz erőiről. Rossz -;rő]q§fÖk természetesen azokat nevezte

f akik az újjárendezését küzdenek. 3 megkülönbö^tater ben még az angolszász közvélemény előtt is furcsa lehet az, hogy " a jo rők" eddig olyan rosszul intézték a világ ügyeit, hogy a "roesz erők

:: ntinden békekeszségük ellenére is kénytelenek vo,.tak fegyvert fogni a jobb világert. S küzde.'.emről szólva Churchill azt mondja, hogy sok nép n

a náci-tigrisek sakáljává

i: vált. pharchili itt azokra-a népekre célzott, amelyek részt vesznek Németország oidal-án a küzdelemben. Churchillnek mindenesetre tudnia keli, hogy ezek a népek önként és saját jövőjük érdekében nyúltak fegyverhez, mert belátták, hogy az angolszászok által diktált békétől ós a Szovjetunió fenyegetésétől Q3&k az uj rendért folytatott közös küzdelem szabadítja meg őket. Churchill felveti a kérdést, hogy Svédország, Spanyolország és Törökország . szorongva lesi, melyikük kerül először sorra, mm emut i azonban, hogy mindig ő volt az. aki béljés államokat ígérgetéssel és fenyegetéssel íTómetország ellon uszított* ~. [kellett vérüket ontaniuk az angolokért* Németország rindenkor kereste és fel is ajánlotta valamennyi országnak a modüsjfoivendit* 3z annyira közismert, hogy felesleges Lengyelországtól a volt Jugoszláviáig példára, hivatkozni. Churchill ezután á!utólagos japán terveket sorolt, fel es hangoztatta, hogy veget vetnek a fenyegetésnek, holott Japán' .ISz,amely az uj rendért folytatott harcában állandóan az angolszász hatalmak fenyegető magatartásával találkozott. Churchill szerint az angolszászok megmutatják, miként szabadit ják - fel a világot, \_ loU^-n, 'hXfi^-jA is uj rendről Churchill elítélő-n 11711 átkozott éé hangoz* tattá, hogy az uj rendben nem .".ess szabadság , hanem az erőszak fog ural* kedni. "elfelejtette azonban megemlíteni

t hogy az angolszász hata"mak gas* dag ós koldus népekre osztották fel a világot ós éppen ők vo~tak azok, akik gazdasági es politikai tekintetben el akarták venni ez ?/•' is vettek a népek szabadságát". Az erdekeit államok most az arany és a plutokrácia uralna" nélkül az ... együttműködés elve alapi án" akar iák megteremteni a fegyelmen, a kölcsönös jeléten és a munkán alapuló aj rendet éi azért küzdenek,, hogy üg-eikbe életterüktől idegen hatalmak ne avatkozhassanak be. Churchill azzal' vádolta Hitlert, hogy világuralomra törekszik, i.in* denki előtt világos azonban, hogy Hitler számtalan bék3aján.latával igazi bekét akart teremteni a népek egyenjogúságának i. ve mellett de Ang.la volt az, amely világuralmi céljaiért ezt a beket mindig elutasította. Kitűnik ez Churchill beszédjének befejező részéből is, mert az angol miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Anglia-győzelme es«tén-a legyőzött népeket lefegrrerzi, de a .győztesek fegyveresén örködnek békéjük felett. Szt' az angol bekét igen sok cikkből és nyilatkozatból ismeri a világ, ismeri az angolok • Uu rónára vonatkozó terveit is és tudja azt, hogy az angololt sokat hangoztatott szabadsága a teljesen kizárt .angol győzelem esetén megszürjjg ós a népek a a . Paris környéki békék utáni rabságnál is szomorúbb helyzetbe keriünek. Űrre garancia Anglia szövetségese a Szovjetunió is . C*t ->••»» /Zilahi-Sebess arra kért, hogy a vidéki lapok számára hosszabb ^ ' " * - , nnfi7.AROS LEVÉLTÁR