Ki nem adott Közlemények, 1939. január-június
1939-02-09 [1891]
o- Má/í'/L Szege d, február 9. BZ iictio Catholica csanádmegyei tarácsa a szegedi Katholikus Körben Szent István-e lőadás sorozatot tartott, amely cs ütört okon este fejeződött be Somogyi Imre dr. főiskolai tanárnak a zsidókérdésről tartott előadása val és ulattfelder Gyula megyéspüspök zárószavaival. Somogyi Imre főiskolai tan*r hangoztatta, hogy ha a zsidókérdést valóban alaposan, tartósan és eredményesen, minden szempontból kifogástalanul akarjuk megoldani, akkor két elvi állásponttól nem szabad eltörni, mégpedig ez igazságosság *,s közjó követelményétől. Mindenkinek meg kell adni a magáét, a zsidóknak is, azt, ami jár. másodszor pedig nem azt kell keresnünk, hogy mivel árthatunk s zsidóságnak, hanem azt. hogy mivel használhatunk a keresztény Magyarországnak. Nem elég a zsidókat előretolt *llásr ikból kiszoritani, mert ez csupán negativum, hanem a zsidóságat pótolni kell tudnunk. Elsősorban a keresztény magyar ifjúságra v*r ugen nagy feladat. Meg^ kell tanulnia az élelmességet, a kitarVst, a sárgáimat és a tak rékosságot . Vigyáznunk kell az^nb^n arra, hogy a zsidóktól megtisztított állasokba semmiféle más asszimilálódó idegen ne telepedhessék meg, mert mi nem ókorunk senki szamára gyarmat lenni. Nem szabad megengedni, h->gy a zsidó szellem helyett bárminő más idegen szellem érvényesüljön, mert hozzánk semmivel sincs közelebb az uj poaány szellem, mint a jelenlegi zsidó szellem. Meg kell tagadnunk a közösseget azokkol, P kik bunkókkal és kézigránátokkal akarják nehéz kérdéseinket megoldani. Somogyi Imre e :után arról beszólt, hogy a keresztség nem a test, hanem a lélek sze ntsóge és nekünk a lelket kell "többre- becsülnünk, nem pedig a testet, mert a lélek halhatatlai. A leghatározottabban állást fcglaluhk - folytatta az előadó - a pogány faj elméié ttel szemben és a leg rélyesebben hangsúlyozzuk, hogy számunkra nem a vér, nem a test, nem a faj. hanem a Krisztustól megváltott halhatatlan emberi lélek az ör ök é rt ek. Ezután Glattfelder Gyula megyéspüspök szólalt fel. Köszönetet mondott az előadónak az egyház telteiéinek es dogmáinak bátor kihangsúlyoz ásáért« -Bátorság kell ahoz - mondotta -, hogy egy félrevezetett közvéleménnyel szemben kifejezésre juttassuk az igazságot, amely kétszer £ettő négy, mégpedig nemcsak az iskolai mathematika szerint t hanem az isteni tanítás szerint is. Ezt az isteni mathematikát hirdetni a katholikus egyfiáz feladata és rendeltetése és ha ezzel szembe szál Inak, akkor azt mc^hjjuk, mint az apostolok tették: Nem lehet arról nem szólani, amit hallottunk és nem lehet egy tömeg szenvedélye előtt meghajolni és a tömeg kegyét keresni, ha az xsten szól és "az Isten nekünk parrncsot adott, hogy az igazságot hirdessük. Glattfelder Gyula püspök ezután arról beszélt, hogy alapos felkészültségei, utánjárással, kutatással, fáradságos munkával kell Szent István or szagának felépite s un dolgoznunk. Szent István országának gondolata néma paragrafus, hanem a lélek és mélység. Nincs igazuk azoknak, akik azt hirdetik, hogy Szent István papi uralmat akart volna meghonosítani Magyarors ágon. A papi munkának nsla nagyobb tisztelője és a papi igehirdetés szabadságának nála nagyobb védője és egyúttal a nemzeti löncélus^g bátrabb hirdetője nem volt. Ezt a kettőt nagyszerűen tudta egyensúlyba hozni és ezért fertőzik ő a közép- és az újkor legnagyobb á ll^mDölcsel ői közé. A kereszténység lényege PZ igazság és a szeretet és ahol ez uralkodik nemcsak a szivekben, hanem a törvényekben, az egymásközti viszonyla tban 5 a gazdasági rendben.ott kivirul a legnagyobb emberi ajándék: a béke, a megelégedés ts a haladás. /Vege kövl/
