Ki nem adott Közlemények, 1939. január-június
1939-02-01 [1891]
X E/E Róma, január 31. A Stef ani-iroda diplomáciai szerkesztője iria:A germánság és rómaiság szolidaritását Hitler vezér és kan cenár/be szédében, amelyet méltán lehet történelmi jelentőségűnek /hatalmas/ mondani, megér ősi tett e. Két nagy nép együtt vaa békében és háborúban, jelenben és jövőben egyaránt. Ai tlasz kö zvél eme ny a legnagyobb! örömmel hallotta Róma .' történelmi jelentőségének, Mussolini nagyságának,a fasiszta Olaszország katonai hatalmának őszinte elismerését. Ezt a további sorsközösséget Hitler kancellár nyiltan, tisztán, oly ki fejezé sekkel ismerte el, amelyek mély vösszhangot keltettek az olasz nemzeti lélekben. Annak a szoros szolidaritásnak megjelölés e, amely .'. ezentúl a két tengelyhatalmat egyesiti,alapvető fontosságú „ " .az európai események alakulásara. A két forradalom egyesült a közös ellenségek ellen. Megszülettek a két nép közös szükségletéből, haladnak pedig közös magas cél felé,amely ebben áll:a versaillesi béke romjain megteremteni az ggazság békéjét uj Európa alapján. A Yczér a gyarmat problémát hatalmas dialektikai erővel világította meg. Egyetcen nemzet sem érti meg '• .". ' .v jobban az olasz nemzetnél Németországnak azt a jogát,hogy gyarmatainak uira birtokába jusson,hiszen ezt a jogot Mussolini nyíltan megerősítette emlékezetes római beszédében. Egy nagy népnek életszükséglete a térség,különösen ha népsűrűsége négyzetkilométerenként 140 ember. Németország nem akar területeket mások tél, hanem visszaköveteli a német gyarmat ókat, amelyeket német munka tett gyümölcsözővé és amelyekre a német terjeszkedésnek szüksége van. Ezek a területek, amelyek a német nemzet öroktulajdonai, ideiglenesen olyan nagy birodalmakban vannak, amelyek bővében vannak a térnek. Az 1919.-1 rablások igen ailyos politikai hibák voltak,amelyek most is zűrzavart okoznak és megosztják Európát. Nem lehet egyrészt Németország együttműködését kívánni, másrészt ugyanakkor tőle gyarmataihoz való jo Q át megtagadni. Ekképpen Németország számára is igazságos, természetes, • kétségbevonhatatlan . törekvések állnak elő. Hitler vezér és kancellár szavai, amelyek • a demokrácia annyi rosszhiszemű tüntetései és annyi zsidó gyűlölet közepette hangzottak el, ugy érkeztek az olasz nép" s zivéhez, mint lojális, szilárd.biztos barát ság kifejezései. A versaillesi kalózságtól a genfi megtorló intézkedések gyalázat osságáig eltelt husz esztendő alatt az olasz nép megismerte a féltékenységet, ellenséges ér zületet,igazságtalanságot. Annál . . ^magasabbra értékeli Hitler vezér es kancellár nyilatkozatait'és egy nagy • ". baráti nép megnyilatkozásait ./MTI./ X E/E Berlin, január 31./Stefani./ A "Der Angriff" megállanitja. hogy Hitler vezér és kancellár beszéde után senki sem ké telkedhetik többé Németország akaratában, hogy bármilyen körülmények között Olaszország oldalara áll mert az olasz nemzettel való szolidaritássá nem csupán logikai szükségesség, hanem a becsület kérdése./MTI./
