Ki nem adott Közlemények, 1939. január-június

1939-01-11 [1891]

. /Esterházy Lujza grófnő cikkének IV. folytatása/ 0 Na/Zs Mert vagy valótlanok ezek a hirek és akkor az általános oáfclat tul kevés, vagy megfelének a valóságnak és akkor nincs értelme a cáfolatnak. Ha valótlanok ezek a hirek: akkor tessék a nagyar rádiónak estről estre ország-világ előtt minden kétséget kizáró módón bebizonyítani* hogy rágalmakról van szó, Ugy

t amint azt Mach Sándor tette, hetekkel ezelőtt, amidőn a nyi lvánosság előtt kijelentette, hogy teljes egészségnek örvend az az ember, akiről bizonyos körök elterjesztették, hogy a magyarok megölték. amikor azonban a csepdőrők brutalitásairól szóló valamelyik hir tényleg megfelel a valóságnak© akkor szerinttm az elképzelhető legnagyob hiba tagadni vagy agyonhallgatni azt. Az ilyen esetekben akkor éesznek a magyar illetékes helyek valóban jó szolgálatot a magyar nemzet becsületének* ha nyiltan s férfiasan beismerik az illető csendőr kegyetlenségét s ország-világ ejLőtt bejelentik, hogy a az a csendőr máris elnyerte méltó büntetését. Példát szolgál erre vonatkozólag az angol rádió minapi hiradása. amely szerint négy angol katonát, akik Palesztinában kegyetlenkedtek az arabokkal szemben, az angol hadbíróság agyonlövetett. Az ilyen őszinte önkritika - éppen ugy, mint ahogyan nem árt az angol nemzet jónirnevének, nem értana a magyar nemzet j'óhirnevének sem, sőt ellen kezőleg, használnak annak, mert a világ közvéleményét meggyőzné arról, hogy a magyar illetékesektől távol áll a hibák leplezése, és nyiltan megbélyegeznek minden olyan közeget, aki vét az emberiesség követelné nyei ellen. De az a m<d, ahogyan a magyar rádió ezeket a hireket ma kezeli, a lehető legártalmasabb a magyar nemzet s a magyar állam száraára. Mert hogyne ártana a. magyar állam- jrf hir ne vének az, hogy amig a szlovák rádió konkrét eseteket hoz fel a magyar csendőrök brutalitásairól^ s megnevezi az emberkét, akikkel ezeket gxk elkövették, addig a magyar rádió részéről egy szót sem hallunk, ezekről a konkrét esetekről, csupán általános megjegyzéseket a külföldi rádiók rágalomhadjáratáról. Megmcndon őszintén, hogy minket szlovákiai magyarokat távolról sem elégit ki a budapesti rádiónak ez a magatartása. Elvárjuk, hogy ezentúl vagy bizonyitsa be esetről-esetre, megdönthetetlenül hiteles módón a rémnirek valótlanságát - vagy pddig ugyancsak esetről-estre ismerje be a kérdéses csendőrök bűnösségét s jelentse be azt, hogy elnyerték büntetésüket. v Ekkor, de csakis ekkor Marhatunk mi magyarok ismét emelt fővel, szégyenkezés nélkül a világ közvéleménye előtt,ltijelentem, hogv mi szlovákiai magyarok már megelégeltük ezt a szégyenkezést s tudni fogjuk, mit kell tenni a magyar nemzet - jóhirneve érdekeben, ha mások nem tudják a szükséges liépéseke-x megtenni. ígérjük a budapesti rádiónak, hogy amennyiben magatartása nem fog megfelelni a fennti alapelveknek, akkor mi fogunk a nyilvánosság elé menni, hogy konkrét esetekben a magyar nemzet becsülete nevében megoafoljunk esetleges rágalmakat - vagy adott esetben ugyancsak a magyar nemzet becsülete nevében tiltakozzunk a csendőrök túlkapásai ellen. Mert akár meg nem döntött rágalmakról van szó, akar megtörtént, de meg nem bélyegzett hibákról - mind a kettő egyformán alkalmas a magyabecsület megcsorbítására, a magyar kormánynak a szlovákokkal szembeni legjobb szándékainak elgáncsolasára, a szlovák magyar viszony teljes elmergesitesére s a szlovákiai magyarság helyzetének reménytelennétételére. Mindezt pedig * k vagyunk hajlandóak eltűrni. b bízunk abbaű. hogy tm keúíl minderre a sor, mert odaáll magyar testvéreink megértik es megfogadják figyelmeztető szavunkat, amelvef ne mzeti .'kötelessegunkm k tartottunk minden kendőzgetós nélkül a magyar közvélemény tudomsára hozni. /MTI/ ? . ^A^VÉLTAR