Ki nem adott Közlemények, 1939. január-június

1939-01-11 [1891]

. /Esterházy Lujza grófnő cikkének IV. folytatása/ 0 Na/Zs Mert vagy valótlanok ezek a hirek és akkor az általános oáfclat tul kevés, vagy megfelének a valóságnak és akkor nincs értelme a cáfo­latnak. Ha valótlanok ezek a hirek: akkor tessék a nagyar rádiónak est­ről estre ország-világ előtt minden kétséget kizáró módón bebizonyítani* hogy rágalmakról van szó, Ugy t amint azt Mach Sándor tette, hetekkel ezelőtt, amidőn a nyi lvánosság előtt kijelentette, hogy teljes egészségnek örvend az az ember, akiről bizonyos körök elterjesztették, hogy a magyarok megöl­ték. amikor azonban a csepdőrők brutalitásairól szóló valamelyik hir tényleg megfelel a valóságnak© akkor szerinttm az elképzelhető legnagyob hiba tagadni vagy agyonhallgatni azt. Az ilyen esetekben akkor éesznek a magyar illetékes helyek valóban jó szolgálatot a magyar nemzet becsü­letének* ha nyiltan s férfiasan beismerik az illető csendőr kegyetlen­ségét s ország-világ ejLőtt bejelentik, hogy a az a csendőr máris elnyerte méltó büntetését. Példát szolgál erre vonatkozólag az angol rádió minapi hiradása. amely szerint négy angol katonát, akik Palesztinában kegyet­lenkedtek az arabokkal szemben, az angol hadbíróság agyonlövetett. Az ilyen őszinte önkritika - éppen ugy, mint ahogyan nem árt az angol nemzet jónirnevének, nem értana a magyar nemzet j'óhirnevének sem, sőt ellen ­kezőleg, használnak annak, mert a világ közvéleményét meggyőzné arról, hogy a magyar illetékesektől távol áll a hibák leplezése, és nyiltan megbélyegeznek minden olyan közeget, aki vét az emberiesség követelné ­nyei ellen. De az a m<d, ahogyan a magyar rádió ezeket a hireket ma kezeli, a lehető legártalmasabb a magyar nemzet s a magyar állam száraára. Mert hogyne ártana a. magyar állam- jrf hir ne vének az, hogy amig a szlovák rá­dió konkrét eseteket hoz fel a magyar csendőrök brutalitásairól^ s meg­nevezi az emberkét, akikkel ezeket gxk elkövették, addig a magyar rádió részéről egy szót sem hallunk, ezekről a konkrét esetekről, csupán ál­talános megjegyzéseket a külföldi rádiók rágalomhadjáratáról. Megmcndon őszintén, hogy minket szlovákiai magyarokat távolról sem elégit ki a budapesti rádiónak ez a magatartása. Elvárjuk, hogy ezentúl vagy bizo­nyitsa be esetről-esetre, megdönthetetlenül hiteles módón a rémnirek valótlanságát - vagy pddig ugyancsak esetről-estre ismerje be a kérdé­ses csendőrök bűnösségét s jelentse be azt, hogy elnyerték büntetésüket. v Ekkor, de csakis ekkor Marhatunk mi magyarok ismét emelt fővel, szégyenkezés nélkül a világ közvéleménye előtt,ltijelentem, hogv mi szlovákiai magyarok már megelégeltük ezt a szégyenkezést s tudni fogjuk, mit kell tenni a magyar nemzet - jóhirneve érdekeben, ha mások nem tudják a szükséges liépéseke-x megtenni. ígérjük a budapesti rádiónak, hogy amennyiben magatartása nem fog megfelelni a fennti alapelveknek, akkor mi fogunk a nyilvánosság elé menni, hogy konkrét esetekben a magyar nemzet becsülete nevében megoafoljunk esetleges rágalmakat - vagy adott esetben ugyancsak a magyar nemzet becsülete nevében tiltakozzunk a csendőrök túlkapásai ellen. Mert akár meg nem döntött rágalmakról van szó, akar megtörtént, de meg nem bélyegzett hibákról - mind a kettő egyformán alkalmas a magya­becsület megcsorbítására, a magyar kormánynak a szlovákokkal szembeni legjobb szándékainak elgáncsolasára, a szlovák magyar viszony teljes el­mergesitesére s a szlovákiai magyarság helyzetének reménytelennétételére. Mindezt pedig * k vagyunk hajlandóak eltűrni. b bízunk abbaű. hogy tm keúíl minderre a sor, mert odaáll magyar testvéreink megértik es megfogadják figyelmeztető szavunkat, amelvef ne mzeti .'kötelessegunkm k tartottunk minden kendőzgetós nélkül a magyar közvélemény tudomsára hozni. /MTI/ ? . ^A^VÉLTAR

Next

/
Thumbnails
Contents