Ki nem adott Közlemények, 1937. január-december

1937-02-03 [1888]

^ Ró m a, február 3./Magyar Távirati Iroda/ A Popolo d»Itália "Egy téma^ című cikkében foglalkozikAz Est ee-yik legutóbbi cikkével, amely a testületi rendszerről szól. A Popolo d'Italia cikke a következőket iria: A Régime Pascista egyik kis cikke a testületekről alkalmat adott egyes külföldi lapoknak - idézzük ezek közül a svájci Neue Züricher Zeitungét és a magvar liberális irányzatú Az Estet - arra, hogy a.fasisata uralonf skHsrx elgondolásainak és-megvalósításainak kárára gazdásági terén kiölje a bizalmat az emberekből. Nyilvánvalóan erőltetett ellentmondásokkal cremonai laptársunk azt irta, hogy ha a Duce legjobb munkatársait bezárná egy terembe és kötelezné üqc őket, hogy a fasiszta k«rporativizmus~ ról tárgyaljanak, nem lenne két ember j aki egyetértene. Ebből az állításból Az síit arra Következtet, hogy Parinaccinak ugyanaz a felfogása, mint Schachtnak: a polgári ga zdaságf rendet nem lehet pótlékokkal helyettesíteni. . _ , „ Feltehető - folytatja a lap - hogy Parmacci lenne az első, aki nem látná szívesen kinevezését a liberális 'polgári gazdaság utolsó zászlótartójává, aminek a budapesti lap megtette. Ami pedig a tárgyat illeti, vagyis a vizsgát, meg a termet, minderre nincs sziükség. lusso lini legjobb/ munka, társai épen mint ilyenek, —— '. .i-ikn és ha valóban ilyenek, teljesen ismerik az ő felfogását 1919-től 1936-ig. Az egész testületi rendszer EZ első, Palazzo Chigi-beli találkozás /BennOossom/ kisérlétezésit stádiumától a Palazzo Viaoni-i egyezményig,- az 1926 évi nagy törvényhozási eredményektől az 1927 évii... Carta del Lavoroig részletesen épült fel napról-napra a nagytanács ülésein a fenti munkatársak jelenlétében és Farinacci különlegesen szorgalmas együttműködésével. • Az, hogy a testületi rendszer beiktatta a fasiszta fegyelmet a liberális anarchia és a vele járó sztrájkok, munkakizárások, összetűzések, v agyonrombolás és vérontás helyébe % történelmi tény és efelett Az Est. semmilyen módon sem bölcseikédnet •. /szofizmatizálhat/. és mindezt elhamarkodás nélkül teljes nyugalommal hajtották végre mélyreható megvitatás után, amelynek során megrostálták a tapasztalati «redmény ekét és összhangba hozták a fasizmus uj célkitűzéseivel. Ezek a célkitűzések abban állanak, hegy magasabb szociális igazságot valósítsanak meg az olasz nép számára. Mussolini munkatársai bizonyára jelen voltak az 1933 november 13. -i és 14.-i testületi nagygyűlésen, amikor a Duce emlékezet es beszédében meghatározta a testületek feladatait, céljukat, fejlődésüket és amikor a következő napirendi javaslatot fogadták el: "A testületek nemzeti tanácsa a testül.eteket mint olyan eszközt határozza meg, amely az állam égisze alatt megvalósítja a termelő erők szerves és egységes fegyelmét^ az olasz nép gazdagságának, politikai erejének és jólétének fejlesztésére; kijelenti, hogy a termelés fő ágai szempontjából alapítandó testül et ekms zárna általában a nemzeti gazdasági ' élet szükségleteihez a lkaimegállapítja, hogy a testületek vezérkara az állami közgazgatás, a párt, a tőke, a munka es a technika képviselőiből álljon; megjelöli az egyeztetést és tanácsadást mint a testületek különleges feladatait kötelező erővel a nagyobb fontosságú kérdésekben, valamint a nemzet gazdasági tevékenységét szabályozó törvények alkaotását e. nemzeti tanács utján; rábízza a fasiszta nagytanácsra a döntést a további .fej lemegyek alkotmányjogi rendezése szempontjából, amelyek szükségképen jönnek létre a testül étek tényleges megvalósítása és gyakorlati működése következtében./Folyt .köv. / M S.a/Vi 1% <ms ZP