Ki nem adott Közlemények, 1936. április-december

1936-04-03 [1887]

Paris, április 3. /Magyar Távirati Iroda/ A Tompa belgrádi táviratot Közöl, amely szerint jugoszláv politikai körökben kijelentik, hogy a kisantant, amely ki fogja kérni s Balkánszövetség véleményét is, erélyes tiltakozásra készül az osztrák kormány léptével szemben. Most eszmecserék folynak a három kisantant főváros között órr«í , hogy a tiltakozásnak, amelyet Genfhez fognak intézni, milyen alakot adjanak. Belgrádban tel~es nyugalommal Ítélik meg a helyzetet és ugy válik,'hogy a kisantantnak fel kell készülnie minősi* eshetőségre. Hangoztatják, hogy az utódallamok a saint-germaini szerződéssel kapcsolatban a béke keavéért 'bizonyos egyezményeket irtak alá. &i teherfene most ^szemrehányást azért, ha ezeket az egyezményeket a kisantant megtorlásképen felbontaná? A kisantant-államok Béccsel szemben oly -n eszközödet alkalmazhatnak, aminők felett a locarnói hatalmak Berlinnel szemben nem rendelkeznek. QtóMM ?n<zf^é&) % Bukarest, április 3. /Orient-Rédió/ Maniu Gyula volt minsízterelnök, Erdély vezére /leader de la Transsyilvanie/ ma este nyilatkozott a lapok tudósítói előtt. Kijelentette, hogy a rendkívül nyugtalanító külpolitikai helyzet indította a nemzeti parasztpártot a külügyi bizottság összehívására. Maniu igen súlyosan itéli meg a- \ saint gevmainei szerzodéének Ausztria részéről történt megsértését. A félelem , az előrelátás hiánya, amelyet az államférfiak a szerződések megszegésével szemben tanúsítottak és az ilyen cselekedetek büntetlensége bátorítják azokat, akik zür-zavart igyekeznek előidézni, amelyik bői kikerülhetetlenül háborús kirobbanás fejlődik ki.I német szerződés sértéssel szemben a közvetlenül érdekelt hatalmak tiltakozásokra szorítkoztak, ugy hogy a befejezett tények politiiájának hivei arra számítanak, hogy cselekedeteiket jóváhagyják, vagy legelábbis eltűrik. Jól ismerem, mondotta Maniu, úusztria Veszedelmes helyzetét, de az osztrák kormánynak meg volt a módja ra, frogy biztonságának fokozását elérje, anélkül, hogy szerződéses kötelezettségeit ridegen megsértené, eljárásával Ausztria ártott a béke érdekeinek, g| de saját függetlensége érdekeinek is. Románia szempontjából a helyzet igen W súlyos. Ugy hiszem, hogy elérkezett a cselekvések időpontja. Romániának ás a kisani. antnak, bármilyen jóindulattal viseltessenek is -usztria iránt, nemzetközi konkrét cselekedetek útjára kell lépniök, hogy tiszteletet szerezzenek a jog elvének, annál inkább,mert - mondotta uíaniu - olyért elmü értesüléseim teannak,hogy az osztrák gesztust Magyarország is utánozni kívánja, nyilván . támadó célokból, amelyek egyenlóek volnánnk'Középeuropa ás egész Üuropa békéje ellen elkövetett merénylettel. Milyen erkölcsi jogosultsággal itélhetnők el Magyarország fellépését, h tétlenek maradunk .' Ausztria fellépésével szerion? ízért vélem,hogy"a kisantant fokozatosan tegyen kényszerítő inté?kedé seket i% amely ek esetleg a mozgósításig is elmennének, hogy "usztrla visszatérjen a jog állapotába, amelyet a szerződés-elő irt} és hogy lí a gyár országot meg-akadályozzák .' usztria fel lépésének utánzás áT ban. 3z az a piilan at. amikora nagyhatalmakkal egyidőben á kisantaitnak meg kell erősítenie a tekintélyét a nemzetközi politikában. A nagyhatalmaknak meg kell érteniök,hogy a világbéke-ől van szó

{ es hogy Románia Különösen pedig Erdély a legnagyobb, eréllyel visszautasítja a trianoni szerződés revíziójának o- i/Vn - ~ - y