Ki nem adott Közlemények, 1935. július-szeptember
1935-07-19 [1883]
Aotefani-irodanal kijelentették, hogy a Tátikán a katolikusokról szóló nemet rendeletek ügyében semmiféle diplomáciai jegyzéket nem juttatott el a német kormányhoz. Ilyen értelmű ciki az Osservatore Romano ?fi J Z áffilc n9 5 J f L e S t me o ós a Stefani- iroda sem adott ki ilyen értelmű .közleményt. Az Osserratore Romano mai számában mindössze két ciiw jelent meg a német katolikusok'.ai kapcsolatban, áz egyik a münstari puapdfe leszédéról. a másik t arcaalakban adatolikusokat hitlerista íljusag részéről ért sérelmekről. L A MTI londoni tudósitóiának Üzenete: A kérdezett ügyben az Osservatore Romano mai keletű cikkéről egyáltalán nincs nyom. Az Osservatore Romano egyik hasonlótárgyu ciikke július 15. -i keletű, ez tehát nem vonatkozna tik Söring tizennyolcadiki nyilatkozatára. A Reuterriroda július 17.-i jelentése szerint a Yatikán hivatalos jegyzéket intézett a német t kormányhoz, amelyben tiltakozott az 1933 július 20.-án aláirt konkordátum megszegés? ellen. 1935. július 19. • Bl7í — - .;• É L t> L o n d o n, július 1?./Magyar Távirati Iroda/ Az Bconomist irja a sinajai értd:ezlet eredménveiről: Jugiszlávia és Románia államférfiai jobbnd: vélik, hogy folytassák hagyományos háború utáni politikájukat és ragaszkodnak a francia szövetséghez ama javaslatok ellenére, hogy nem volna-e jobb ^ Lengyelország példaj ára az .erősödő Németországhoz közeledni, mielőtt még keső lenne, számításaik jórészt Sir Símuel Hoare legutóbbi beszédén alapulhatnak, miután az angol politika ICelétEuróa sorsánai; döntő tényezője lehet. Ha az angol kormány ki jele nti, hogy ellenzi a statusquonak erőszakos megváltoztatását, az illető keleteurópai nemzetek azt hihetik,hogy ez a magatartás megakadályozhatja,hogy a néme t biro dalom saját izlése szerint változtassa meg a viszonyokat. TOlfan o- § Szombathely, július 19. A vasvármegyei Csönge közséer temetőiében a múlt napokban az egyik sir . tövében egy csecsemő hol Üstének maradványát ta'áltak, amelyet a kutyák kapartak elő. A csendőri nyomozás megállapította, ho<?y a csecsemő holttestét özvegy • Jóiárt Sán^orné csőns-ei asszonv ásta el. Jóiártné tagadja, hogv meggyilkolta volna a csecsemőt és azzal védekezik, hogy amikor gyermekével együtt Budapestről hazautazott, az uton elesett, ráesett a gyermekre, aki. az esés következtében meghalt. Vallomása szerint félt, ho^y bűnügyi bonyortalom lesz az esetből, azért megkérte Dénes v ince földmívest, hogy segítsen elásni a evérmeket. Az asszony állítása szerint Dénes segített is neki a gyermek el ásásnál. Dénes tagadja az asszony állítását és hangoztatja, hogy Jóiártné csak bele akarja keverni az ügybe. A csendőrség mindkét gyanúsítottat a szombathelyi ügyészség fogházába kísérte, A vizsgálóbíró doni további .sorsukról. /MTI/ Ma/Jfó - - -
