Ki nem adott Közlemények, 1935. április-június

1935-04-02 [1882]

M § E 6 m a, április 2./Magyar Távirati Iroda/ A Tribuna vezéreik ében foglalkozik az angol lorüpecsétőr keleti utazásaival. Megállapítja, hogy a berlini és moszkvai ut eredménye között igen nagy különbség van. Az eredmény nemcsak más, de határozottan ellentétes. Berlinben, . mint azt az angol külügyminiszter kénytelen volt megállapítani, leszögeztél^ hogy az angol és a német álláspont között súlyos eltérések vannak. Moszkvában viszont a hivatalos jelentés szerint a közeledés lehetőségét . kellett megáll apitani. A lap egyébként megállapítja, hogy'Moszkvában nyilván sokKal többről volt sző, mint a keleti szerződésről. Mussolini a Popolo d» Italiában megjelent és nagy feltűnést keltett cikkében a többi között még a következőkot irja: A stresai értekezletnél az az cgyij; feladata, hogy közös irányvonalat állapítson meg a három nagyhatalom számára bizonyos előrelátható eshetőségekre. Strcsában vállalni (Coll a szükséges felelősséget anélkül, hogy mértéken felül törődnének a francia Községi választásom esetleges eredményeivel, vagy pedig az angol választások kimenetelével, amely mindenesetre a munkáspártra kedvezőbb és ezzel áll összefüggésben az a ,r

békésebh felé való törekvés/', amelynek kizárólag belpolitikai okai vannak. 7

e

if Bl/Kn 6 _ 0 Ch , * : § G- e n f, április 2. A/agyar Távirati írod?;/ A ijasbr Nachrichten "Habsburgi Otte hiteles nyilatkozatai Ausztriáról" cím alatt bécsi tudósítója tollából a királyfihoz közelálló és Steenockerzeelből most érkezett személyiség közlései alapján az alábbiakat irja: Habsburg Ottó nem bizik az úgynevezett népboldogitékban és nem palyáziü ilyen szerepie. A gazdasági elet terén nem lehet csodákat tenni. A kormányoknak r mai körülmények között a nemzet javát előmozdító munkájukban legfőbb feladatuk a külső és belső béke biztosítás?. Auszti'a államformájának megváltoztatása csak akkor jogúzsult. ha ezzel Ausztria igazi békeiüldetést .teljesít. P parancsuralom csak akkor jogosult, ha azt a közjó követeli, Ausztriának a tekintélyen felénülő alkotmánya egy, a külföldről támogatott forradalmi mozgalom elleni védekezés ben találja indokolását. Az osztrák szociáldemokráciáról azt mondja a királyfi, hogy a párt azért. ' őrlődött fel mert Ausztria sorsdöntő pillanatában nem tudott határozni. I part ahelyett, hogy a nemzeti szocializmust taradta volna, doktriner tradíciói miatt Dollfuss ellen fordult. Nagy ertanét tulajdonit Ottó királyfi a szabad, társadalmi reS> rmokon átment munkasszervezeteknek. A forradalmi szellem a munkásoknak több kürt okozott^ mint amennyi hasznot hajtott. Az államforma Ausztriának örök időkre sz-wlo elhivatottságát szimbolizálja, s ez az államforma mc ot fog adni mindéin megbízható osztráknak, arra, hogy résztvegyen hazája sorsának intézésében* jrx /ír,*