Ki nem adott Közlemények, 1935. április-június
1935-04-15 [1882]
A § P á r i s, április 15./Magyar Távirati Iroda/ A lapok stresai tudási tásaibul kitűnik az, hogy Laval külügyminiszter az osztráktmagyarT bolgár fegyverkezési jogegyenlőség ügyében jobb ügyhöz méltó Buzgalommal . ' ^ védelmezte a Kisantant szempontjait és főkénen az 8 makacsságának tudható be hogy nem sikerült ez ujrafegyverkezés kéadésében haladéktalan gyakorlati eredményt elérni. A Paris Soirban Sr.uerwein azt irja, hogy a szombati vita után s francia bizottság tagjai tréfásan azt mondogattak, hogy Javai a világ legvasfepbb embere és hajthatatlannak mutatkozott az' ujrafegyverkezés kérdésében, pedig - teszi hozzá Seuerwem - magunk között szólva a három lefegyverzett állam uirafegyvérkezése jogos.dolog és ebben Anglia is egyetért Olaszországgal. Laval azonban kijelentette hogy csak akkor járulhat ehhez hozza, ha Közép europaban már .sikerült egyezményeket létesiteni./ .</ JJ M \ 0 fe^.^ e ^^ví) Sza/Vi " í r "/ ' 4 p„ . , § P á r i s, április 15./K-gyar Távirati íroda/ Az Echo de Parisban Pertmax ugv ertesöl, hogy a franci? és olasz kormány jelenleg légügyi egyezmény megkötéséről tárgyal, Ez az egyezmény egy Szeleseboxoru r szövetség bevezetője lesz. b z a/ v i — — W Paris, április 15. /NTI/A Journal stresai különtudósitóia az orsztrák kérdésről irvá a kovctkozőkot állapiba mog. Ausztria függetlenségének biztositása kétoldalú cz orződésak egész sorának megkötésével történik, amolyokbon Franciaország^ Olaszország ős a kisantant államai köt elesik magukat arra. hogy a középeuropai egyezmény megsértése esetén katonai tekin«teyben egyöntetűen járnak el. /MTI/ I § B u ív,a r e s t , április 15* /Havas/ A bukaresti lapok Stresába iciküldött tudósi tói egyhangúlag megáll a? itják, hogy a stresai értekezlet sikeees volt és különösen aiomelik, hogy milyen összetartás és szivély es együttmüködé s nyilvánul t meg az értekezleten résztvevő államok között. /MTI/ Té/Ma Í,AA '4.x- ö 4.° n d • í 1 150 /'v1 / A Daily T'legraph diplomáciai tudósítója stresai jelentésében a következőket m:nclja:A strosai ért okoz-' let * legjelentősebb össze jövőtől volt, amolyot államférfiak a háború bofojozéso őt a tartottak. Az értokozlót három napi munkájával lorakta Ogy uj röndszor alapjait és Sirópa most mag fogia kisérblni, miként lohot a beicét o rendszer sogitségévol fönntartani. Az. ért okoz let.t joggal lőhetett az angol politika diadalánál: nevezni. Valószínűleg Anglia, Franciaország és Olaszország nem fa ta volna fel MémJ sz^renyoDD u Ulna. A Daily lolqgraph tudósítója o ténny ol kancaolat ban rámutat arra, hogy An-lia ícgihadcrojct íz odaSdnéí aoÖKl • _ gyorsabb Utorion>gj.& kiépíteni, mart Némotorolág lóíihaSrMo állítólag mar messze túlszárnyalta Angliáéi; Az angol kormánvnafT2 1 kívánsága, hogy N'-iotorezág is rcsztvogvon a lóVi %?\át^\ t Ú h tal^mognövokolnék a ezorz&ds biztonsági%tdW* 7tlT ' * Zal ~