Ki nem adott Közlemények, 1935. április-június

1935-05-23 [1882]

rr í r n r„„ , ^ B n ? -M f,, a . d > m ^ us 2 ?. '/hala/ Spalatoban ma tartíak meg a " Jugoszlovenski lloyd jugoszláv haióetaraasag Lat épült uj tekeri ha­jójának megkeresztelni ünaapót. A haj* Olga főhercegnő nevet fogja^isel­ni. Olga főhercegnő tegnap este Belgrádból Spalatoba utazott, hcgj részt­vegyen az ünnepélyen..Jelen lesznek annak a francia hajórajnak afisatiai ¥é?Té * 92 SZörlnt Jugoszláv vizeken tartózkodik? /MTI/ tlS2t ^ 1 w . .. - P ár i s május 23. /NTl/ Mint a Havas Iroda genfi külön tu­si toj a jelenti, Laval francia külügyminiszter nem volt hajlandó véleményt mondani Hitler német kancellár beszédéről, de fenntartotta magának, hogy akkor foglal állást, ha már elolvasta a kancellár nyilatkozatának hiteles szöveget. A nemet kancellár nyilatkozatait mindenesetre igen fontosaknak tekintik és kijelentik^ hogy, azok megérdemlik a gondos tanulmányozást. Hir szerint laval rövid \dön belül tanácskozni fog francia szakértőkkel és To~ gaázckkal a kancellár beszédének egyes pontjai tárgyában. /MTI/ Té/Té /yV ^ fPXtj&X. /- ';ík:>-í...j m m m l, • P ár i s , május 23. /NTl/ A francia lapok genfi tudósitói alig titkolják, hogy igen kevés bizalmat fűznek az olasz-ábesszmiai vi-~­száiy békés rendezéséhez. Általában megállapítják, hogy laval francia kül­ügyminiszter ás Edén lordpecsót-5r fáradozásai idáig eredménytelenek marad­tak, így az Echo de Paris azt irja, hogy Olaszország és Ethiopia viszálya hovatovább Olaszország és a népszövetség viszályává változik at. A Matin kijelenti, hogy a kérdés különös veszélye abban rej­lik, hogy olyan precedenst létesitenek esetleg, amelyet azután a többi ha­talom )tis kiaknázhat a maga jav ara. Olaszország egyik pillére a népszövet­ségnek és senki sem mer arra gondolni, hogy Olaszország kivonul onnan, mert ez kegyelemdöfést jelentene a genfi intézmény szamára. A Journal ugy vdi, hogy a két fel olyan magatartást követ, amely igen megnehezíti a megoldást. Az Oeuvre szemére veti az olasz .uinisztereL,öknek, hogy a vitás kérdésből tekiatálykerdést csinált a fasizmus szamára. A lap párhuzamba vonja Olaszország magatartását azzal a magatartással, amelyet Japán köve­tett Mandzsúria ügyében. /MTI/ Té/Té A MTI bukaresti tudós itója üzeni Veos.ey úrnak, hogy a tudó­si tó-fizetéséből a mult hóban k\ont cs szeget Kövér Gyuláne, akinek a javára s levonás + crtént, mé' mindig nem kapta meg. 1935. május 23. To/l

Next

/
Thumbnails
Contents