Ki nem adott Közlemények, 1935. április-június

1935-05-20 [1882]

Hofrat riochdorf ldsst dem HexxnGbexregiexungsxat Zimmer mitteilen: Ich hábe den Bxief "bekommen, dessen 3mpfang ich mit bestém Dank bestjitige. Antworten habé ich deshelb nicht können, weil ich infolge mehnerex áxzblichex Untersuchungen ixxitiext wax. In don allexnachsten Tagén wexde icn die Antwoxt einsenden. . 1935 május 2o. ICö/yi thristian bizalmasan közti, hogy a jugoszláv emlékirat szövegének átdolgozása azzal a tanácskozással ál I összefüggésben, amelyet Eden lordpecsétor Pötics jugoszláv kiküldöttel folytatott. Hir szerint a tanácskozás következnényekeppen enyhiteri fogjak az eredeti szöveget. Tó/Tó • G § B u k

;

a rest, m*'jus 20. /Magyar T/tiííii Iroda/ Igen érdekes, de e komoly délutáni lapok által meg sem említett mrt kozol a Tempó. A hir szerint a kormány tudomást szegzett arról, .nogy egy kormánypárti képviselő m*r három hete akoiot folytat PArisban, anelynek célja az, hogy meggyőzze a franci?, jobboldal vezeto.korait, hogy Bőméniának erőskezű korm^nvra van szüksége. Egyes francia kor*k támogatásukat is kilát* sba helyezték" £ Tataresou- kormány megbuktatásé erődében * román kormány mihelyt értesült a dologról, megkezd/te ellenakcióját* A Tempó szerint az nem fog súlyos akadályokba ütközni, mér azért sem, mert Franciaország a szovjet-francia *^!rírV' szerződés megkötése ut*n l*thaó rokonszenv nyilvánul meg a baloldali mozgalmak ir*nt. Ba/E G- § B u k a r e s t, m*jus 20. /Magyar T*vir,t i Iroda / A Lupta foglalkozik a titokzatosság Jegyében foly% nemet

:

romfn kereskedelmi tárgyalásokkal.-. ' " Jzt irja, hogy a, nemet küldöttség osapö^ba akarta csalni Manolescu keresledelemügyi minisztert látszólagos gazdasági előnyöket helyezve kilátásba Románia sz*máfa.,l lap nagy veszély J a német gazdává t<mai*sokban, mert s . szerinte a nemet rcorm^ny csak politikai befolyMt akarja Romániára is kiterjeszteni és habomhoz szükséges olyan hadianyagokat és nyers termén veket akar r^mániában besze-^ rezni," amelyeket mas államok nem hajlandók Jerne tor szagba szállitani. Roma'* nia lenne tehát az e"yedüli állam, amely a német fegyverkezést támog&thá, holott az Eg esült lllamok, Anglia és a Szovjet megtagadták ezt. kbben a kérdésben a kormány tagjai között komoly nézeteltérés merült fel a lap szerint amelyek r-agyon kétségessé teszik a megegyezés sikerét. Ba/Bo • • -