Ki nem adott Közlemények, 1935. január-március
1935-01-08 [1881]
G §Bukarest, január Ö. /Magyar Távirati Iroda/ A nagyszebeni Deutsohes Tageblattban Müller Frigyes szász lelkész, a német kulturszövetsóg elnöke, nyiltlevalet intéz Lugas volt miniszterhez az erdélyi varosok roraánositásának kérdésében. Jíuller azt irja, hogy máért . . nem állanak fenn átok a tudományos megallapitisok, amelyeket ő 1928-ban tett egyik cikkében, amely akkor - kivéve az Universult- az egész román sajtó helyeslésével találkozott. Azért - válaszolja az Adeverul 1 niller Frigyesnek -, mert Müller tudományos megállapításai szerint minden más kisebbséggel szemben lehet igazságtalanságot elkövetni, csak a szászokkal szemben nem. Müller szerint minden mas kisebbség veszélyes, az államra, csak a szisz lojális. Másrészt - folytatja az Adeverul - 1928-ban a romániai németek nem voltak hitleristák, mint ma és akkor nem hirdették a szászok, hogy az örmények, görögök és zsidók parazita kisebbségek. A szásztk elfelejtik, hogy azáltal, hogy hitleristák lettek, maguk alatt vágták le a fát, mert nem képzelnetek a hitleristák, akiknek egyik vezérük éppen Müller. hogy a faj elméletet ás a barbár nemzeti politikai módszereket be lehet vezetni a román politikai életbe. Meg kell érteniök a szászoknak - fej'ezi be cikkét az Adeverul -, hogy amikor a német kisebbség Romániában a türelmetlenség és a népek közötti gyűlölködés tüzét szítja, akkor az ő kisebbségi sérelmei iránt ne^éz megértést találnia. G §Bukares t ?/ január 8./Magyar Távirati Iroda/ A Lupta vezércikkben folgalkozik a római egyezménnyel. A kisantant *« irja a lap csakx akkor foglal véglegesen állást az egyezmény ügyében, ha azt & ,Á \ kisantant államoknak es a népszövetségnek Demutatják\^-'£«te^ fo'/xet&Uf >j A lap kifogásoljaj hogy Mussolini nagyszabású felkoszöntő— iében egy szóval sem emlékezett meg a népszövetségről, amit azonban Lav^l nem mulasztott el, holott Mussolini is tudhatna, amit Titulescu mondott ésLaval külügyminiszter is megismételt, hogy nem csökkentheti Saját hazája iránti szeretetét>•ha az ember saját országát a nemzetközi felelősségek keretébe helyezi* A kisantant államok és főleg a Habsburg* monarchia utódállam^ kétszer is tanúbizonyságát adták e felelősságérzetüknek, először, amikor a népszövetségbe> másodszor* amikor a kisantant kereteiben helyezkedtek el. A Lupta elégtétellel aliapitja meg, hogy Laval francia külügyminiszter egy pillanatig sem hagyta cserben szövetségeseit, sőt minden lépését összhangba hozta kis szövetségeseinek érdekeivel. Ilyenformán a ffancia-olasz"egyezmény csak kiszélesítése annak a diplomáciai szövetkezésnek, amely a franoia és kisantant együttműködéssel kezdődött s folytatódott az oroszszovjettel és a balkáni államok egybakapcsolódásával. Ez az egyezmény is a revizionizmus csökkentesére hivatott, amely revizioS ÍZTIUS elragadta Barthout, a francia-olasz közeledés kezdeményezőjét, merpyibér. ez a veszély tényleg csökkeni fog.,' *'[ ? a franoia-olasz megegyezés által, ugy a kisantant államok is osa'Upfcozni fognak hozzá minden fenntartás nélkül. Be/Vi/Be G ^Bukarest, január 8. /Magyar Távirati Iroda/Madgearu volt pénzügyminiszter • * v-.'fl( A az Adeverülban válaszol a belföldi kölcsönnel kapcsolatban kiadott hivatalos közleményre és leszögezi, hogy a kölcsön végösszege 3 x 739.000.000 lei. Ebből a petrozsényi koszénbánya váliilat öt milliót jegyzett . Készpénzjegyzés összesen 2,966.000.000 lei.. Be/Be — - - *
