Ki nem adott Közlemények, 1935. január-március

1935-01-03 [1881]

N § B c 1 g r á d , január 3, /Magyar Távirati Iroda/jcf tios mini sztereinök.'.p's külug-mini szter a * ' " ,»^ia délutáni ülésén terjesz­tette elő a kormány prbgrammnyilatkozabát. A- \ ~ 'jbadsorait cz al­kalomból a képvisel ok és az érdeklődésből nagyszámban közöttük helyet foglaló szenátorok csaknem leljeson megtöltötték.. Az ülésteremben mint­egy 250 sőt talán annál is több képviselő volt, /A képviselőháznak összesen 316 tagja van/* A régi kormány vezető tagjai közül az ülésen senki sem $ el ont meg. A belepő ^ ^L*. L^u ate :k "ll^ií^l miniszter­elnököt do különösen az ő nyomában haladé Zsifkovics hadügymini sztert a helyükről felemelkedett képviselők rövid tapssal üdvözölték. Mrjdőa a képviselőház jegyzője az uj ^ko mány kinevezéséről szélé rendeletet felolvasta, a kép-viselők az uj minisztereket nevüknek említésénél szintén tapssal köszöntötték. Különösen Zsifkovics haiügyminiszter* Jcftics miniszterelnököt és Pcpovics belügy mini sztori ÍV.: J* ünnepel­ték. ]_ képviselőház / képviselőház Joftics miniszterelnök ezután a szónoki omclványre lépett, hogy a kormánynyilatkozaté t felolvassa. A teremben lévő* túlnyomó nagy többsége molegen ünnepelte az emelvényre lépő kormány elnököt* Szavait később is gyakran szakitották meg a helyeslő közbeszólások és tapsoké Jeftics miniszterelnök egyébként a nyilatkozatot sebesen, minden tag­lejtés nélkül olvasta fel, hangját csak a marseillei merényletre és" a népszövetség tanácsának határozatára vonatkozó részleteknél emelte fel. A jelenlevők a beszédnek ezeket a részeit, még talá n kevesebb lelkesedéssel tapsolták meg, mint a komány gazdasági munkatervére vonatkozó egyes ' ki jelenté seit^ Jeftüco miniszterelnök és külügyminiszter az uj jugoszláv kormány külpolitikájáról szólva ogyobek között ezeket mondotta: m- A béke és a megegyezés, valamint a nemzetközi együttműködés politikáját határozottan folytató kormány a jövőben is azon reg fáradoz­ni, hogy szomszédaival •lyan viszonyokat teremtsen és tartson fenn,amelyek a leg'j óbban megfelelnek az általános béke és a nemzetközi egység kötelé­kében való haladás érdekének.. ' . " ' A kormány őszinte akaratában senkinek sincs joga kételkedni, más rész­ről a kormány szomszédaitól éppen ilyen őszinteséget és l»yalitást fog követelni. A terrorizmusnak és az összeesküvő akcióknak semmi szin alatt nem szabad eszközökként szolgálni a nemzetközi politikában.* Jugo­szlávia ilyen meg nem engedett akcic kö vetkeztében,a béke érdekében,a ls t súlyosabb áldozatot hozta, senki sem tehet neki szemrehányást, ha ilyen áldozatokat többé nem lesz hajlandó elviselnie A megvetendő marseillei merénylet, mely Jugoszlávia és a nem­zetközi béke ellen irányult,, a jugoszláv nemzetet 1 egszer~tettebb' és legnagyobb uralkodóiánaK magasztos szeméivón keresztül i.: ^- súj­totta. \Jugo szlávia tudatában lévén nemzetközi kötelességének és attól az óhajtástól vezéreltre, hogy a békét biztosítsa, legnagyobb erőfeszí­tést totte meg és dokumentált panasszal a népszövetség tanácsához fordult, hogy az állapítsa meg o nemzetközi gonosztott tárgyában a fe­lelősséget es a felelősségért járó szankciókat.. A szövetségesek és barátok segítségével,, akik elválaszthatatlanul állottak Jugoszlávia mellett,. - és hala a népszövetségi tanács tagjai- kötelességérzésének a béke és a nemzetközi erkölcs iránt Jugo szlávi a a tqnács részéről határozatot ós Ítéletet eszközölt ki. .nlzek világosak és határozottak ás nem engedik meg a kétértelmű tolmácsolást- A népszövetségi határozat hathatos és loyalis alkalmazása előfeltétele a nemzetek közötti béke és jóviszony fenntartásának.­A marseillei gonosztettet tökéletesen meg kell világi tani; a megállapított felelősségnek el kell nyernie a szankciókat. A kormány Bl/? 1 irány ' ban fo SJ a - •• legnagyobb erőfeszítéseit kifejteni,.

Next

/
Thumbnails
Contents