Ki nem adott Közlemények, 1934. szeptember-december

1934-10-10 [1880]

r Paris, október 10, /NTl/ A francia sajtó mélyen átérzett megemlékezéseket szentel a jugoszláv királynak és Barthou külügyminiszternek. A merénylet okozta nagy felháborodás egyönteta kifejezésre jut a sikkekben*; A Matin a következőket irja: Franciaország megdöbbenéssel, felháborodással és mér he tétéin gyásszal fogadta a tragikus" esemény hirét. Az ország valamennyi fia egyesül ezekben az érzelmükben és együvétirtózásáról biztosit ja a szövetséges Jugoszláviát. Mély megilletődéssel gondol »z ország B-rthoura, aki külügyminiszteri tiszte teljcsitésc közben a jugoszláv uralkodó oldalán vesztette cl életét. Az ó utolsó terve az volt, hegy megpecsételje Franciaország és Olaszország kibékülésát és hozzájáruljon Olaszország és Jugoszlávia közeledéséhez. A Journal kiemeli, hogy Sándor király vérével p.csételtc meg Jugoszlávia nemzeti egységéi, A merénylet uj*bb intelmet jelent és minden eddigi intelemnél világosabban mutatja nnnak szükségét, hogy a világból kiküszöböljék a szeles körökben elharapódzó nyugtalanságot* Sándor király halálát r

zonbari nemcsak siratni kell, nancM meg is k-11 torolni. L p-t.it Journal többi között a következőket irja: Valószínű, hogy a merénylő, aki kicsinyes belpolitikai viszálykodásból követte cl tettét csupán a'íugos. Láv királyt vett. célba. A végzet azonban erősebb volt és azt *k*rxa, hogy franci" v '.r kev redjék a jugoszláv vérrel, bizonyságául annak, hogy Franciaország milyen szoros barátsággal és őszinte vonzalommal viscltetiK Jugoszlávia iránt. A Petit Párisién kijelenti, hogy Franciaország és Jugoszlávia .szövetségét akti dozat vére erök időkre "megpecsételte. "A közös gyász uj kötelékkel egyesíti ° két országot. Az Echó de Paris azt írja, hogy a merénylet következményei a béke rendszerét is érintették. Földalatti vad és erőszakos áramlatok jelent* kéznek. As államok biztonsága - ma inkább mint valaha - a hatalom birtokán nyugszik. L Jcurnéc Industrielle ugy véli, hogy a gyászos esemény a bekének érzékeny pontját ári r'ti és kinat Közép-Európa helyzetérc is. /MTI/ Té/Té rr B c i rr á d , október IC. /Avala/ a Trene a király tragikus haláláról a köv.tk.zők.t írja: A történelemben nincs párja ennek a katasztr óflaak, :

'iely ^.ost a jugoszláv népre lesújtott és amelyet emberi ésszel nem lehet lel fogni. Nemzetünk leg

1 pgyobb fia, a hatalmas és egyesült Jugoszlávia megteremtője, a mi hőn szerétett királyunk hirtelen és váratlanul elhullt mint a kérlelelhetetlen sors és végzet áldozata. Abban a pillanatban, amikor az egész jugoszláv nép reménykedésétől kisérve a velünk barátságban és szövetségben alló Franciaország földjére tette lábát, mint a népek jobb jövőjének, békéiének és megértésének hírnöke és védelmezője, egy emberi formába öltözött démon kegyetlen cinizmussal kilototta eletét. Akkor érte el a végzet, amikor egész Európa tekintete feléje fordult és amikor döntő fontosságú cselekményeket vártak tőle mindenütt a béke megóvása érdekében, /foiyt*köv./