Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1943

10 a parvisták tanárához, akinek szobájában volt a nagy kapu kulcsa is. 1 3) Lássuk csak a parvisták napirendjét! Reggel 7 órakor megszólal a primus, a gimnázium kis harangja, s ekkor minden kis diák tudja, hogy itt az idő a készülődésre. A primus éles hangját a kis város legtávolabbi helyén is hallották. Negyed nyolc­kor megindulnak az iskolába. Elhelyezkednek a padokban, .mire a fel­vigyázók (schedator) röviden kikérdezik a leckét s feljegyzik a céduláik­ra (scheda) a tanulók tudását. A tanárok lassan megérkeznek és a folyo­sókon sétálva várják a csengetést. Hogy a fiúk oktalan fecsegésekkel ne töltsék el idejüket, karban imákat mondanak, mint pl. a Miatyánkot, az UdvőzJégyet, a Hiszekegyet, sőt ha a tanár késik, elmondják halkan a lau­retaiai litániát egy nagyobb diák vezetésével. A második csengetésre és pedig félnyolckor a tanár rendszerint belép, elhangzik a Veni Sancte. Utána a tanár megnézi a házi feladatokat, olvasnak, majd a tanár magya­ráz stb. Tíz órakor befejeződik a délelőtti tanítás s mennek misére. A mise végén valamilyen Mária-éneket énekelnek. Azután kiki szállására tér vissza. 1 4) Fejér György a város közepén lakott a később róla elne­vezett utcában. Széles utca lehetett, mert ez volt kedvenc játszótere, há­zuk előtt fák sorakoztak. 1 5) Délután 1 órakor csengettek először és félkettőkor másodikat. A vigyázók újra ellenőrizték a fiúk munkáját, kikérdezték a szavakat s min­den úgy ment, mint reggel. Négy órakor pedig véget ért az aznapi tanítás. Vasárnap az első csengetés félkilenckor volt, a második háromne­gyedkor. Kilenckor már mindenki a templomban volt, hogy az énekes nagy misén részt vegyen. Mise után visszamentek az iskolába. Itt a par­visták és principisták számára Canisius Péter hitelemzése került szóba magyar nyelven, az idősebbek pedig szentbeszédet hallgatak, amelyet egy páter a vasárnapi evangelium alapján mondott. A napirend kiterjedt a vasár- és ünnepnapok délutánjaira is. Az év elejétől május elsejéig háromnegyed háromkor megszólalt az iskolai kis harang. Egynegyedrfe máris indultak a templomba a rózsafüzér el­imádkozására. A kongreganisták, akiknek prézese mindig a syntaxis ta­nára volt, még külön magán ájtatosságot is végeztek, így pl. a Mária és a halotti zsolozsmát is elmondották. Csak utána került sorra a litánia, Május havában a litánia este félnyolckor volt, de már negyed órával előbb az intézetben kellett lenni, Szombatokon még megtetézték az áj­tatossági gyakorlatot énekes litániával, amelyet a fiúk a Szentháromság­szobor előtt mondottak az atyák épületének második emeletén. 1 6) Ezen minden időt lekötő napirend mellett önként felvetődik a kér­dés, vájjon mit tanulhatott a kis Fejér György az első években ? A leg­főbb hangsúly a latin nyelv szabályainak elsajátításán volt. 1 7) Tanultak egy kis hittant, valamit Magyarország földrajzából, a magyar történelem­ből és végül a számtan és állattan elemi ismereteiből. Nem az volt a cél az akkori háromosztályos gimnáziumban, hogy sok ismeretet nyújt­son, hanem inkább az, hogy a tanulók az osztályok elvégeztével, mint

Next

/
Thumbnails
Contents