Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1942

45 a tudomány érdekének szentelik és akiknek avatott kezére minden családapa és anya teljes megnyugvással bízza gyermekei nevelését." Ötven év távlatából is mennyire meghatóan igazak e szavak ! A kölcsönös áldozatkészség megtermette gyümölcsét: a megyétől, a várostól és a mecénás Festetics családtól dédelgetett Alma Mater olyan férfiakat és olyan jellemeket nevelt a városnak, a megyének és a magyar hazának, hogy kevés gimnázium dicsekedhetik hasonlókkal. Szeretném felsorolni ennek az ötven évnek minden jelentős mozzanatát, minden érdemes tanárát, minden hálás tanítványát, ehelyett azonban csak mozaikszerű töredéket nyújthatok az igazgatók személye körül vázolt csoportosításban. Az ötven év alatt a jelenlegi kivételével 3 igazgatója volt a 8 osztályú főgimnáziumnak. Az első dr. Burány Gergely (1890 — 1906), akinek igazgatósága alatt épül a keszthelyi főgimn. teljesen új épülete (1890—92-ig) és az eddigi 4 osztályú algimnázium 1892—96-ig fokozatosan nyolcosztályú főgimnáziummá fejlődik. A szervezés és berendezés úttörő munkája jó részt az ő vállaira nehezedik és ő lelkes buzgóságával nemcsak derekasan megoldja e feladatát, hanem az intézetben meghonosított szeretettel párosult fegyelemmel, nagy pedagógiai tudásával az erkölcsi és tanulmányi ügyek minden részletére kiterjedő atyai gondoskodásával intézetét az ország egyik legjobb hírnevű iskolájává emeli. A gondjaira bízott ifjaknak szerető és tanácsadó atyja, akikkel élete végéig a legmelegebb kapcsolatot tartja fenn, igen sokszor erkölcsileg és anyagilag támogatva őket. Puritán lelke, igénytelensége, páratlan munkabírása közismert volt. Erdemei jutalmául 1897-ben c. tanker. kir. főigazgató, 1906-ban csornai prépost, 1913-ban udvari tanácsos, 1925-ben a II. o. magyar érdemkereszt tulajdonosa lett. A második Berkes Ottó (1906—1936), aki mint tanár már 1899-től intézetünknél működik. Harmincéves igazgatóságával egyedülálló gimnáziumunk történetében. Ha elődjének a szervezés nehéz munkája jutott, az ő igazgatósága alatt az intézet aranykorát éli. Az ő idejében jöttek divatba a hagyományos diákkoncertek, amelynek zenés operettjei nem egyszer premontrei szerzők alkotásai. Hangversenyeink, szinelőadásaink kétszeri-háromszori megismétlése is telt házat hozott. Ünnepségeink látogatottságát részben az a széleskörű ismerettség magyarázza meg, amelyben tanulóink hozzátartozóival vagyunk, részben az a szívélyes viszony és tettekben megnyilvánuló együttérzés, amellyel Keszthely város vezetősége és lakossága társadalmi különbség nélkül irányunkban mindenkor viseltetett derűs és borús napokban egyaránt. És ez viszont buzdítólag hatott intézetünk tevékenységére: Tanulóink megérezték, hogy egész Keszthely szeme figyel fiai előadására.