Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1942

42 törekvő nemes szívű Festetics Pál gróf bőkezűségéből. Bölcsője ott rin­gott a mai elemi fiúiskola épületében, amelyet téglavörös színű meszelé­séről egyszerűen csak „vörös-iskolának" neveztek. Az uj gimnázium a győri tankerületi főigazgató felügyelete és a bu­dai helytartótanács joghatósága alá került. II. József rohamos fejlődést sürgető kormányrendeletével 1789-ben jelentős változást létesít a gimná­zium történetében. A 3 grammatikai osztályt a humanitas, költészet és szónoklat két évfolyamával 5 osztályú gimnáziummá fejleszti és a pécsi tankerület kötelékébe sorozza. Az iskola eredeti jellegét megszünteti és mint kir. gimnázium teljesen állami intézetté lesz; az igazgató és tanárok rendszeres fizetését a tanulmányi alap utalványozza, a Festetics grófi család pedig a ferencrendieknek évenként fizetett 240 forintot, a hely­tartótanács intézkedésére a tanulmányi alapba tartozik befizetni. A szer­zetesrendek eltörlésével egyre több világi tanár nyer alkalmazást, s végül 1796-ban a ferencrendiek működése 25 évig e pályán tett szolgálatuk után végkép megszűnik. Midőn az 1785. év januárjában kelt császári leirat a gimnáziumokra évi 12 forint tandíj behozatalát rendeli el, intézetünk annyira elnéptele­nedik, hogy komolyan beszélnek Somogy megyébe való áthelyezéséről annyival is inkább, mert Zalavármegyének Nagykanizsán úgyis van ha­sonló intézete. Ez a veszély felújul 1794-ben, amidőn Keszthely városa a gimnázium megmentése érdekében ismét a város nagy Maecenásához, Festetics György grófhoz fordul. És a nemes szívű gróf a tankerület fő­igazgatójának és Zalavármegyének védelmét kéri, s egyúttal megígéri, hogy a gimnázium meghagyása esetén kész 12 szegény fiút a szüksége­sekkel ellátni. Majd az üresen álló ferencrendi kolostort a helytartótanács engedélyével iskolai célokra megszerzi. A konviktus és iskola elhelyezé­sére szükséges átalakításokat és építkezéseket saját költségén elvégezteti (ekkor épül meg a mai rendház északi része) és a gimnázium 28 esztendő után kivonul a „vörös iskola" helyiségeiből, hogy 1800. nov. 4-én új otthonában, a régi ferences zárdában kezdje meg a tanítást. A XIX. század eleje emlékezetes a keszthelyi gimn. történetében. I. Férenc király ugyanis 1802-ben visszaállítja a csornai premontrei ka­nonokrendet és a visszaállító okmányban többek között a keszthelyi gimnázium fenntartására és tanárokkal való ellátására kötelezi. A sok nehézség eloszlatása és vitás kérdések rendezése után csak 1808. nov. 5-én veszi át a rend az időközben 6 osztályúvá fejlődött gimnáziumot a győri kerületi főigazgatóságtól, miután Festetics György gróf az egykori ferencrendi zárdát a hozzátartozó melléképületekkel és kerttel együtt a rend prelátusával, Buday Pál Ágostonnal kötött egyezmény értelmében átadta. Ugyanekkor kötelezi magát a rend, hogy a Georgikonhoz kapcsolt magán-liceumba két tanárt küld a logika és metafizika, továbbá a rend­szeres történelem tanítására. A következő évtized a gimnázium történetében nevezetesebb ese­ményt nem nyújt. Az intézet zavartalanul folytathatja a gondjaira bizott

Next

/
Thumbnails
Contents