Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1942

39 ről tett tanúbizonyságot. A lelkes közönség nem győzte csodálni művészetének minden mozzanatát. A díszhangverseny műsorának kimagasló száma volt dr. vitéz József Ferenc kir. herceg közreműködése. Őfensége első alkalommal szerepelt Keszthelyen és ezért főképpen balatoni költeményeiből mutatott be nyolc szerzeményt. Ezen első szereplés tette szükségessé a kir. herceg költői működésének rövid ismertetését. Klempa Károly dr., aki Őfenségével már más városban is szerepelt,- áttekintő ismertetést adott irodalmi működéséről. E kis bevezetés feltárta a hallgatóság előtt a Fenséges Ür költői lelkét s költeményeinek megértéséhez megadta a szükséges esztétikai felvilágosításokat. (Lásd 71. oldal.) A nyolc szerzemény közül az első „Ének az életről" c. költemény volt. Az erdélyi bevonulás hangulatában készült. „Én hiszek minden erődben, Balatoni reggel, Balaton, Ketten a parton, Hallgatás, Első fiamhoz, Veled maradok" c. költeményeiben rajongó természeti és meleg családi érzelmeinek adott kifejezést. Az utolsó a magyar földhöz, a magyar röghöz intézett hatalmas vallomás volt. Igazán kirobbanásszerű sikert aratott. Érezte mindenki, hogy e szép költemények a Balaton imádójának tollából kerültek ki, hisz .tihanyi kastélyának ablakából minden nyáron együtt éli a nagy tó mindennapi életét. A díszhangverseny zeneművészei közül a műsor első felében szerepelt Szentgyörgyvári Gyenes Lajosné, Márkus Lily zongoraművésznő, öregdiákunk felesége. Zongoraművészetét Liszt: Szerelmi álom c. művével nyitotta meg. Ez az első darab is elárulta a nagy művésznő virtuóz technikáját és művészi lelkének mesteri megnyilatkozását. Chopin : As dur balladája, amely a nagy szerző egyik legjellegzetesebb műve, a művésznő bámulatos átadó-képességének ritka nagy sikeréről tanúskodott. Saját szerzeményű Libellák c. műve pedig, amely szinte démoni készséget követel, tomboló lelkesedést váltott ki a hallgatóságból. Ugyancsak zongoraszámokkal kedveskedett Balázs Gyula dr.. a rádióban is sokszor hallott páratlanul ügyes magyar nóta előadásával. Első alkalommal szerepelt nyilvánosan szülővárosában. Egyes számait az iskolai élet eseményeihez fűzte, ami még nagyobb melegséget kölcsönzött bemutató művészetének. Az ének és táncszámokat Földes László, a M. Kir. Operaház tagja kisérte zongorán, az előadó művészek játékához mért magas színvonalú tudással. A közönség elhelyezését, a szinpadi ügyeletességet a VII. és VIII. osztályból alakult rendezőbizottság végezte. Az öregdiákok rendezte díszhangverseny utolsó akkordját Szalay Albin dr. igazgató befejező szavai alkották. A hála és csodálat érzéseitől eltelve visszapillantott mindarra, ami lehetővé tette e nehéz időkben is az ünnepségek megszervezését és hálatelt szavak kíséretében megköszönte a hatóságok és rendezők önzetlen támogatását, a közreműködők szíves megjelenését és szereplését élükön a királyi Fenséggel. (Lásd 73. oldal.)