Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1941
67 XI. Jelentés a keszthelyi Premontrei Diákszövetségről A Keszthelyi Premonntrei Diákszövetség a tavalyi iskolai évben eljutott első jubileumához, fennállásának 10-ik évéhez. Ezt a nevezetes évfordulót külön ünnepi közgyűléssel ülte meg a budapesti Carlton-szálló egyik termében. A közgyűlés ünnepi hangulata szinte rányomta bélyegét az idei év minden összejövetelére, amelyet hagyományos szokás szerint minden hó harmadik hetében tartottak ugyanazon helyen és ugyanolyan keretek között. Kovács János ny. tábornok, osztályelsők melegszívű egyénisége együvé tudta varázsolni minden Budapesten élő öregdiákot, jóságos tekintete, amely a szerető apa igézetével hat, szorosan összetartotta a fővárosban és környékén élő keszthelyi kolóniát. Ez iskolai évben 1941. november 11-én gyűlt össze a keszthelyi premontrei diákszövetség budapesti osztálya, öregek és ifjak egyaránt, hogy számot adjon az elmúlt év történetéről. Kovács József osztályelnök meleg szavai után, melyek a nemzeti megújhodás szellemében hangzottak el, Ladányi Emil főtitkári jelentése következett. E jelentés magában foglalja a szövetség évi munkáját és ép ezért alább közöljük. Tisztelt Közgyűlés! Szürke hétköznapok múlásában ma újra ünnepnap köszöntött ránk, amikor ismét egybegyűlt a Keszthelyi Premontrei Diákszövetség budapesti osztálya, hogy közgyűlésén számot adjon egy elmúlt év történetéről. »Odakünn most őszi levél pereg a fákrul, Idebenn ma ifjuságunk ezüst leple tárul. Odakünn most elűzött az álom, bombavert az éjjel, Idebenn most szívsziporkák szállnak szerte-széjjel.« Így dalolta ezt ma egy éve melegszívű költőnk, Berkes Róbert s úgy érzem, ma sem tudná bensőbben kifejezni mindnyájunk szíve érzelmeit. Odakünn most is peregnek a levelek a fákról, most is bombavert az éjszaka,,. s idebenn ma is szállnak a szívsziporkák és megkondul az emlékharang a mi kék-fehér diákvárosunkban. Kongása 12 hónap elmúlt eseményeit idézi vissza merengő diáklelkünkbe. Halljuk hát... A Keszthelyi Premontrei Diákszövetség 1940. november 9-én tartott jubiláris közgyűlése óta az alapszabályaiban lefektetett nemes céljainak megfelelően működött. E cél változatlanul a csorna-premontrei rend hagyományos nevelésének megfelelően a hazaszeretet, a keresztény nemzeti kultura, a magasztos eszmékben való hit, az összetartozás érzésének ápolása, az Alma Mater iránti raglaszkodás és hála ébrentartása. A szövetség 5*